142317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektródamassza előállítására

1 2 142.317 sonló nedvesítésgátló rétegeknek absaorbeálását a ic-zemrsék felületén. . • • A golyósmaloimban 'adalékokként használhatjuk például a közönséges kötőszer egy részét, antraeéno.laijiat, vagy a kötőszer más frakcióit, vagy más szerves vegyületeket, melyek megakadályozzák, hogy a szemcséken nejdivesítésgátló rétegek keletkezzenek. A legtöbb esetben egyidejűleg csökken a kötőszer felülteti feszültsége, ami megkönnyíti a szárazanyag nedvesedését. Az ilyképen előállított finomanyag a gyakorlatban is lényegesen másként viselkedik, mint az ismert módon készített f inomanyag; a találmány " szerint előállított fiinomanyagot az elektródamassz« gyártásához használt kötőszer igen könnyen nedvesíti. Hasonló hatással alkalmazhatniuk bizonyos szilárd vagy képlékeny anyagokat, mint amilyenek a viasz vagy a szurok, melyek ömlesztve folyadék- vagy gázfázist adnak, vagy pedig a szemcséket másképen vonják be, a golyósmalomban végbemenő aprítás folyamán. Ennek megfelelő eljárás használható természetszerűleg a golyósmalomtól eltérő, más aprítógépekben is. Keverőgépeket is alkalmazhatunk, ha e gépek a szemcsék aprítása révén kielégítő mértékben szolgáltatnak friss felületeket, vagy az abszorbeált gázok eltávolítását másként érik el. Ha az aprítás folyamán nem kívánunk antracénolajat vagy más szerves vegyületeket vagy afféle anyagokat felhasználni, akkor hasonló eredmények elérésére a következőképen járhatunk el: A finomanyagot — miután ezt közönséges módon malomban előállítottuk — az abszorbeált .gázrétegek kihajtására nagy hőmérsékleten és/vagy vákuumban kezeljük, majd antraoénolajjal vagy hasonló anyagokibal hozzuk össize. Azt tartjuk, hogy ilyképen, a nedvesítésgátló rétegek kihajtása után, a száraaanyagsziemesék felületén a kötőszerrel keveredő vagy ezzel kiszorítható gáz- vagy folyadékréteg abszorbeálódik, és hogy ekként a finoimanyagot úgy készítettük ki, hogy ez a kötőszerrel könnyen nedvesíthető. Ezek az eredményeink rendkívül értékesek, amennyiben kitűnt, hogy a finiomanyagszemcsék leírt előkezelése a kötőszer ímennyiiségéniek tetemes csökkentését teszi lehetővé, mély mennyiségiét különben alkalmiaznii kellett volna, hogy az elektródamassza megfelelő viszkozitását biztosítsuk. Az is megállapítást nyert, hogy a kötőszeradalék csökkenésével lényegesen jobb elektródamasiszát kapunk, mely a kész elektródának lényegesen jobb mechanikus tulajdonságokat és tömörséget ad. A következőkben néhány számaldatot közlünk, melyek a kötősaariszükségletre, a fajsúlyra és a nyomószilárdságra vonatkoznak, és pedig a) ismiert módon előállított Södarberg-elektródánál, és b) a találmány istzerinti eljárással készült Söderberg^elektródánál, melynek finomiainyagát — előállítva pl. petrolkokszból és kalcinált antracitból — antraeénolaj jelenlétében készítettük. Kötőszer- Fajsúly Nyomószilárdság adalék kg/cm2 a) Petrolkoksz 28>.5% 1-36 220 b) PetrolkoksE 21.0% 1.46 300 a) Kalcinált antracit 20.0% 1.38 170 b) Kalcinált antracit 14.7% 1.45 340 A nyert előnyök könnyen áttekinthetők, minthogy elsősorban a kisebb kötőszermennyiség miatt sokkal olcsóbb elektródát lehet készíteni. Ezenfelül a kisebb kötősziermennyiség azt az eredményt adja, hogy sokkal.- kisebb az illó alkiaitrésizeknek az a mennyisége, amely az elektródából sales közben távozik, mint az a mennyiség, amellyel korábban számítani kellett. Az illó alkatrészek csökkenése különösen nagy előny, ha figyelembe vessizük la-zokat a károkat, amelyeket a kátránygázok a .növényzetben okoznak, és azokat a baleseteket, amelyek a munkásokat érhetik. A találmány szerinti eljárással a káros gázok csökkenését is elérjük. A különböző ömlesztőeljárások üzemgazdálkodása szempontjából a kapott erejdlmányek a legnagyobb fontosságúak, amennyiben az elektróda mechanikus tulajdonságainiak és tömörségének javulása az elektródaszükségletet megfelelően csökkenti, és másként is hozzájárul a különféle Ömlesiztőelj árasok gazdaságosabbá tételéhez. Az előbbiekben a találmány szerinti eljárás néhány kiviteli módját ismertettük, nevezetesen a szárazanyag, ikiváltképen a finomanyag előkezelését, abban az esetben, amikor a nedvesítés az elektródamassza elöállításia folyamán történik. E kiviteli módok az eljárás foganatosítási példái és nem tekinthetők az eljárás korlátozásának. Az eljárás mindazoknak a tárgyaknak készítéséhez felhasználható, amelyeket elektródamasszából állítanak elő, mint pl. késiziresült elektródákat, széntöimböket, és így tovább. A'z ismertetett előkezelést a kötőszer egy részének felhasználásával is elvégezhetjük. Az -aprítás akként is foganatosítható, hogy a kötőszert az aprítás előtt adjuk a szárazanyaghoz, amikor is az aprítás a kötőszer védelme alatt történik. Ilymódon káros gázok és egyéb hasonló hatású anyagok mindennemű abszorpcióját megakadályozzuk és elérjük a fentebb leírt előnyöket. Az aprításhoz hengertörő vagy más hasonló gépek alkalmasak. - Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szárazanyagból és kötőszerből álló elektródamassza előállítására, azzal jellemezve, hogy a száimanyagszemcsék felületeit olyan folyadékkal, > gázzal vagy képlékeny anyaggal készítjük ki, amelyek a szemcsék nedvesítését megkönnyítik és a kötőszerrel keverednek, vagy amelyeket a kötőszer kiszorítani képes. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a szárazainyagot vagy ennek egy részét együtt aprítjuk a kötőszerrel, vagy olyan folyadékkal, mint pl. kátrányolajjal, vegyes szerves folyadékokkal, vagy hasonló anyagokkal, amelyek a szárazanyagot jól nedvesítik és a kötőszerfel keverednek, vagy amelyeket a kötőszer kiszorítani képes.