142317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektródamassza előállítására

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZXGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL * SZABADALMI LEÍRÁS 142.317. SZÁM. 12. i*. 33-40 OSZTÍLY. — EE-176. ALAPSZÁM. Eljárás elektródamassza 'előállítására Elektrokemisk A/S cég, Oslo A bejelentés napja: 1953. február 24 Norvégiai elsőbbsége: 1952. március 6 Söderberg-elektródák vagy készresült elektródák elektródamasszájának előállításánál általában úgy járnak el, hogy a szárazanyagot ,— mely 'antracitból, szuroikkokszból, petrolkoksizból vagy efféle öszszetevőkből állhat — különféle' malmokban megőrlik és azután sziták segítségével pl. olymódon osztják m&g, hogy három frakciót képeznek, és pedig egy durva frakciót, egy közepes nagyságú frakciót és -egy finomanyagú frakciót. Az eljárás folyamán ezt a három frakciót a helyes arányban keverik. E szárazkeverés után 'kötősizert adnak .a keverékhez, mely például kátrányból vaigy szurokból, vagy ezek 'keverékéből állhat; aa egészet ismert, közönséges keverőgépen keverik össze Jóminőségű elektródamassza készítéséhez a legnagyobb fontosságú az a körülmény, hogy a használt kötőszer az egyes szárazanyagszemcséket a lehető legjobban nedvesítse. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában a durva szemcsék kielégítő nedvesítését lehet elérni; viszont nehézségbe ütközik teljesen megfelelő módon a finomanyagot nedvesíteni. Az tapasztalhiató, hogy a fmomanyag gyakran hajlamos a'z összeállásra, úgyhogy homogén keverék nem jön létre. A nedvesedés egyébként nagymértékben függ ia .szárazanyag és a kötőszer közötti tapadástól. Ezek a tényezők határozzák meg a kötőszernek azt a mennyiségét, amely a tökéletes nedvesít ésihez szükséges. A finomanyag hiányos nedvesítése azzal a következménnyel jár, hogy az e'lektródiamassza silány minőségű lesz, amennyiben nem éri el a szükséges mechanikus szilárdságot és tömörséget. Alumínium' elektrolitom előállítására való kemencékben ezenfelül hab is képződik, vaaámint korom, mely nincs eléggé megkötve. A finomanyag fentemlített összeállításakor ugyanis miindeigyik lagglomerátnalk az abszorbeált gázokból valószínűleg olyan légpárnája lesz, amely a finomságot zsákszerűén körülveszi. Amikor ilyen finomanyag-zisák a fürdőt eléri és a feneke felszakad, a tartalma szétesik és mint korom lepi el a fürdőt. Elekfcródmasszák előállítását célzó sokévi kutatómunkánk eredményeként olyan eljárást dolgoztunk ki, amely biztosítja a finomanyag hatásos nedvesítését, amivel a fenti hátrányokat kiküszöböltük. A finomanyag előállításaikoir — ami pl. golyósmalomban, imgásmalomban, vagy hasonló berendezésekben történik — a felület igen nagy mértékben megnövekszik. Azt találtuk, hogy a rákövetkező keverésnél a kötőszer a finomanyag felületét, rosszul nedvesíti. Ennek okául az tételezhető fel, hogy a S'zemcsefelületek valószínűleg nedvességet, levegőt vagy más gázokat könnyen abszorbeálnak. Űgy latsaik, hogy ezek. az abszorbeált gázrétegek erősen kötve vannak az egyes finomamyagszemcsékhez!, ami megakadályozza, hogy a kötőszer az egyes szemcséket megnedvesíti. Az abszorpciót annak tehet tulajdonítani, hogy a szárazanyag frissen feltárt felületeinek szabad valenciái vannak, melyek a gázt megkötik. Ha a finomanyagszemcse nedvességet vagy valamilyen gáznemüséget már abszorbeált, melyek nem keverednek a kötőszerrel, vagy amelyeket a kötőszer nem tud kiszorítani, akkor az abszorbeált gázréteget igen nagy hőméireékletekon is csak nehezen lehet eltávolítani. Nagyobb hőmérsékleteken egyébként a szárazianyagszemoséket a körülvevő kötőszer nem nedvesíti kielégítően, minthogy ez utóbbi kevésbbé folyós, amint az illó alkatrészek desztilálódnak. Azt találtuk, hogy ezeket a körülményieket a szárazanyag, mégpedig elsősorban a finomanyag előkezelésével nagymértékben .megjavíthatjuk. [Minden valószínűség szerint arról van szó, hqgy megakadályozzuk abszorbeált gázrétegek keletkezését, melyek az egyes szemcsék kötőszeres nejdlvesítését megnehezítik. A gázrétegek keletkezését példátü v. következőképen akadályozhatjuk meg: A finomanyagniak pl. golyósmalomban történő előállításakor arról gondoskodunk, hogy a .golyósmalomban olyan folyadék és/vagy gázok legyenek jelen, amelyek a kötőszerrel keverednek vagy ezektől kisaoríttatnak, és amelyek a felületek keletkezés ének pillanatában a szárazanyagszemcsiéket megnedvesítik vagy ezektől abiszo'rbeáltatnak, aminek következtében megakadályozzuk nedvességnek, oxigénnek, nitrogénnak vagy ha-