142293. lajstromszámú szabadalom • Motoros hóeke
Megjelent 1954, évi máreius hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.293. SZÁM. 19. b. OSZTÁLY. - NA-232. ALAPSZÁM. Motoros-hóeke A Magyar Állam, mint a feltaláló Nárai Dezső és Szili Károly budapesti lakosok jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1952. január 14. Utaknak a tótól vató megtisztítására használt motoros-hóekéknek hólapátokkial való olyan felszerelése ismeretes, amelynél a jánmű homlok oldalához csuklósan kapcsolt, közös kerethez ugyancsak csuklósan vammak maguk a lapátok is hozzákap1 csolva. A lapátok e csuklóskapcsolása teszi lehetővé azt, hogy minden egyes lapát külön külön, rúgóterhelés ellenében, talaj akadályba ütközve, függélyes síkTjan kibilleinibet a munkahelyzetéből, ill. abba viszszatérhet, s emellett a közös keretük vezérelt kibillentésével a függélyes sókban együttesen is kiemelhetők a munkaadásukból. A találmány ilyein hóekék tökéletesítését célozza és annak olyan szerkezeti továbbfejlesztésében áll, amelynél a jármű teljesítménye a kétszeresére emielhető, s ezzel aiz üzem költsége lényegesen csökkenthető. Lényegében a találmány a jármű alváz két hossztartójával csuklósain kapcsol, két olyan aegédtartóból áll, amelyet a jármű hosszirányából keresztirányába ki lehet tengetni, amely helyzetben a velük kapcsolt a hótakarítást közvetlen végző — ismeretes — lapátszerkezeteket munkahelyzetbe lehet hozni. E segédtartókniafc , kilengő vége ugyancsak csuklósan van kapcsoliva a jármű alvázlból kitolható és abba visszahúzható tartólkarokkal. E tartókaro^ kat mozgató szerv —• nyomófolyiaidókoss vagy levegős szerv — vezérlésié a vezető ülésről történik és ugyancsak innen történik a hólapátok közös keretének .emelése vagy süllyesztése is. A melilékielit rajz ábrái a találmány egy kiviteli alakját vázlatosain tüntetik fel. Az 1. ábra perspektivikus előlnézet, a 2. ábra feiMhézete a segédlkeretnek és mozgató szervének, a 3. ábra oldalnézete a lapát kergetnek és a segédtartónak, a 4. ábra felüikiézete a lapátkeretnek. AH (1) motoros jármű hóeltakarító eszközei a homlokoldalon elhelyezett (2) lapátokból és (3) oldalapátokibél 'és az ezeket tartó .és mozigató .alkatrésziekből állanak. A találmány a (3) lapátokat hordozó és mozgató szerkezetből áll. A (3) lapátok a (4) Irapáttartókra vanmiaik csuklósain 'kapcsolva, amelyek viszont a (6) csapokkai az (5) segédtairtóhoz vannak kapcsollva. Az (5) segécfertók a jármű (8/ hossztartóival a (7) függélyes csapokkal vannak összekötve, amely csapóik körül, vízszintes síkban, kilengethetők labibaira az állásban,, amelyben, a (3) lapátok legkedvezőbben végzik ia munkájukat. Az (5) segédtartók hátsó vége a (9) csapokon át a (22), (28) tartókar okkal van alátámasztva. A (22—-28) tartókarak belső végei a közös (10) függélyes« csappal vannak .a (11) állítórúdidal kapcsolva. A (11) állítórúd a járműalváz hosszirányában a (12—15) hüvelyekben van vezetve, előre hátra mozgatását a (27) csigákon vezetett (26) hajlékony elemen át, a (IG) csap körül elfordítható (14*—15) kétkarú emefoőtől kapja. A (14—15) emelőt a (17— 20) csapokon át két (18—19) henger dugattyúrúdjai mozgatják, tamely hengerek nyómóköaegéiniek vezárlése, — isimert módon — a járművezető házból történik. A (22—28) karok a jármű alvázon kiképzett vezetékiben —. esetleg a (24) afeó és felső görgőikkel —. van alátámasztva, ezenkívül túlterheléssel szemben a (29) lánccal, vagy más húzószerv-Vel a jáirmü alvázihoz kikötve. A (4) lapát tartókra vannak a (3) lapátok csuklósan felszerelve (3- ábra). Ez a csuklós kapcsolás áll a (4) lapáttartó (30) csapját a lapát hátán alul elhelyezett (31) csappal összekötő (3ő) hevederből és a lapáthát felső részén elhelyezett (32) csapot a (4) tartón elhelyezett (36) csappal összekötő (S3) hevederből. A (S3) heveder a (34) házában elhelyezett rugóval van terhiéivé, s a rúgó nyomásával szemben, a (34) házon át a lapát kihúzhatja akkor, amikor a tal'ajmenti akadályba ütközve alsó részével hátra a felső résziével előrebillen és megemelkedik. A lapátoknak ezt a rugalmas (kitérő mozgását, amely a lapát alsó felének a jármű haladása irányával ellentétes irányú, a lapát felső részének pedig a hatadás irányába eliőrebilfenésében jelentkezik, s emellett a lapátnak a felemelkedésével is jár, a (351 —33). hevederekkel alkotta egyeinközényszerű szerkezet idézi elő, amelynek harmadik és