142288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két test egyesítésére, melyeknek legalább egyike kerámiai anyagú, valamint kerámiai anyag és fém kapcsolata, továbbá villamos kisütőszerkezet
2 142.288 közti, a fenti elvekén alapuló összekapcsolása számos tekintetben előnyös, mert az aránylag egyszerű és olcsó, a gyártásnál használt berendezés pedig könynyen (Szabályozható. További fontos előny, hogy az eljárás és berendezés a szakmában már általánosan elterjedt, szokásos módszerekhez és berendezésekhez hasonló és így azokhoz könnyen hozzáidomítható. A feUti elv egyik példaképeni alkalmazása az 1. és* a 2. ábrán etektrom-kisütőszerkezet keresztmetszetével kapcsolatban látható. E szerkezetnek egymással párhuzamos, tárcsaalakú, fémből való 1, 2 végfalai vannak, valamint fémből való középső 3 harántfala, melyek a megfelelő kerámiai anyagból készült, hengeres 4, 5 oldalfalakkal együtt légmentesen elzárt burkolatot alkotnak. Az 1. ábra a rendszert a végleges elkészítés előtt, a 2. ábra pedig készen tünteti fel. Az ábrázolt szerkezeit működésileg hasonló az ismert szerkezetekhez, melyeknél a kerámiai anyagú 4, 5 falak helyett hengeres üvegfalakat alkalmaznak. Olycélból, hogy szoros légzáró kötést képezzünk azokon a helyeken, ahol a 4, 5 falak azi 1—3 fémtagokhoz csatlakoznak, a 4, 5 falak végfelülelteit a gyártás folyamán vékony cirkóniumhidrid-réteggel vonhatjuk be, mely előnyösen valamely alkalmas kötőanyagban .pl. nitrocellulóza-lakkban) elosztott porból áll. Ilyen bevonatok a 4, 5 falak minden végfélületén vannak. A 4, 5 falak végfelületei és az 1—3 fémitagok közötti kötésben vagy ennek közelében megfelelő forraszt, pl. 7 ezüst-, arany-, réz- vagy más fémgyűrűt alkalmazhatunk. Magas hőmérsékleten dolgozva kiváltképpen olyan forrasz előnyös, amely kb. 20% mangánt és 80<>/0 nikkelt tartalmaz. A forraszt ibámruilyen módon elhelyezhetjük, mely hevítéskor lehetővé teszi annak beszivárgását a felületek közé, így pl. az,t a felületek csatlakozá. sánál képződő szög falaihoz sajtolhatjuk. Más változatnál a forraszt a cirkóniumhidriddel poralakban elkeverhetjük. Az egyes részeket lényegileg a feltüntetett helyzetben állítjuk össze a hevítéshez, melynek a feladata, hogy az egyes tagokat teljesen összekösse és egyesítse. Az összeállítást ezután, lényegileg a feltüntetett helyzetben lévő alkatelemeivel, valamely közömbös atmoszférában, így vákuumban vagy alkalmas redukáló atmoszférában, pl. hidrogénben, akkora hőmérsékletre hevítjük, amelynél a cirkóniumhidrid felbomlik és a forrasz megömlik (ez a hőmérséklet pl. mintegy 700—1400 C°). A hevítés úgy történhetik, hogy a készülékben nagy- frekvenciás indukcióval villamos áramokat hozunk létre, vagy pedig más ismert módon. Ahol a cirkóniumhidrid a kerámiai anyagot bevonta, ott a forrása az utóbbit „nedvesíti" és ahhoz erősen hozzátapad és egyúttal könnyen ötvöződik az 1—3 fémtagokkal. Ha kívánatosnak látszik, a cirkónimmhidrid felbontását "6S cl forrasztást két külön hevítő műveletben is- végezhetjük. Ebben az esetben célszerű, ha legalább a cirkónium-bevonat képzése a kerámiai anyagon az említett .közömbös atmoszférában történik. , A fenti célokra alkalmas kerámiai vagy egyéb anyag példájaként a 4, 5 tagokat magnéziumszilikátból vagy egyéb anyagokból, pl. szafírból, szénből, porcellánfoól, ömlesztett timföldből, vagy izolantitból készíthetjük. Az 1—3 falak részére alkalmas fémkompozíciók példájaként olyan vasat említhetünk, amely 16—30o/0 krómot tartalmaz, 0,0254—0,0506 mm vastag rézréteggel bevonva. Az anyagokat természetesen úgy választjuk ki, hogy közepes hőkiterjedési együtthatójuk gyakorlatilag azonos legyen. Az 1—3. falak, miként a törzsszabadalomban, magában véve ismert módon, kívülről hozzáférhető elektródák lehetnek 8 anód, 9 katód és 10 rács számára, melyek közül a katódnak 11 teranionikus hevítőszerve van .elektronemisszió létesítésére. i A 3. ábrán feltüntetett változatban a légmentesen elzárt burkolat tárcsaalakú, kerámiai anyagú 12, 18 végfalakból és hengeres, kerámiai anyagú 14, 15 oldalfalakból áll. A 16 fémanód a 12 falon át, a 17 katód pedig a 13 falon át nyúlik a készülék üregébe.. A 14, 15 falak az 1. ábra szerintihez hasonló, tárcsaalakú 18 rácsot fognak közre. A 14, 15 falakat egyszerűen úgy köthetjük a 12, ill. 13 falhoz, hogy érintkező felületeiket cirkóniumhidriddel bevonjuk és az együttest, lényegileg az 1. ábrával kapcsolatban már ismertetett módon, evakuált kamrában hevítjük. Előnyösen fonnaszt m hiaiszinálunlk, hogy jó légzáró kötést kapjunk. A 17 katódból, 18 rácsból és. 16 anódból álló fémtagokat, "a megfelelő helyeken, az 1. és a 2. ábrával kapcsolatban már tárgyait eljárás szerint köthetjük a kerámiai anyagú irészekhfz. A fent ismertetett eljárások hasonlóak azokhoz, amelyeket titánhidriddel kapcsolatban a »törzsszabadalomban ismertettünk és helyeztünk védelem alá. Ezeket az eljárásokat, amennyiben kívánatos, együtt is alkalmazhatjuk, vagyis a fentiek alapján a titánhidrid és a cirkóniumhidrid megfelelő keverékeit is használhatjuk. A 4. ábra a törzsszabadalom 4. ábrájához hasonlóan kerámiai anyagú darabot mutat, rajta képzett fémes felülettel. A középső, kerámiai anyagú 19 magon 20, 21 cirkóniumrétegeket létesítünk azzal az eljárással, amely szerint a fentieknek megfelelően kerámiai anyagot cirkóniumhidriddel vontunk be és vákuumban vagy tiszta hidrogénben hevítettünk és azután előnyösen valamely alkalmáé egyéb fémből, pl. ezüstből, rézből sitb. álló bevonatot vittünk fel rá. ' Ezt az együttest pl. kondenzátorként alkalmazhatjuk, melynél a 20, 21 bevonatok az egymással szemben fekvő elektródák. A fenti eljárással készült szerkezetek gázoktól vagy oxidoktól gyakorlatilag mentesek. Oszlopok, rudak és egyéb csőelemek, a fenti eljárással kerámiai anyagú szigetelőkhöz forrasztva, ennek az anyagnak rendkívül magas lágyulási hőfoka folytán minden hőmérsékleten megtartják közös tengelyüket és pontosságukat. A rendkívül magas lágyulási hőmérséklet következtében, továbbá a szerkezetet igen magas hőfokra hevíthetjük annak veszélye nélkül, hogy a falak a külső légnyomás hatására összeroppanj anak. A találmány egyes kiviteleit bemutattuk és ismertettük, szakértők előtt világos azonban, hogy a találmány keretén belül különböző változtatások és módosítások lehetségesek. Az alább következő igény pontok minden olyan változtatást és módosítást felölelni kívánnak, amelyek a találmány keretébe és felismerési körébe esnek.
