142275. lajstromszámú szabadalom • Gyors karbonmeghatározó készülék

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 142.275. SZÁM. -42. 1. 13—18 OSZTÁLY. — SA—533. ALAPSZÁM. Gyors karbonmeghatározó készülék A Magyar Állam, mint a feltaláló dr. Sajó Istvánjvegyész, miskolci lakos jogutóda A bejelentés napja: 1951. augusztus 7. Az acélgyártás irányítása szempontjából alapvető fontosságú az aeélpróbák kanbontartalmának állandó figyelemmel kísérése, ezjért régóta sízükség volt olyan karbonmeghatározó készülékre, amely lehetőleg gyorsan és lehetőleg nagy pontossággal teszi lehetővé az acélpróbák karbontartalmának meghatározását. A rendesen használatos Ströhlein-típusú és egyéb hasonló készülékek pontosak ugyan, de a ve- • lük való mérés rendesen 4—8 percig is eltart, azok az eljárások pedig, amelyek két gázbürettát alkalmaznak, az egymástól térbelíleg elválasztott büretták hőfokának nem teljes egyenlősége folytán a mérések pontossága tekintetében hagynak hátra kívánni valókat. Az eddig rendszerint használt karbonmeghatározó készülékekkel szemben a találmány tárgya olyan karbonmeghatározó készülék, amely egy új rendszerű egymásba épített kettős büretta alkalmazásával, továbbá egy új típusú elnyelő edény és leolvasó skálasorazat alkalmazásával lehetővé teszi a kaiibonmeghatározások időtartamának 1.5—2 percre való lerövidítését, azonkívül aránylag kényelmes és könnyen elsajátítható kezelési mád' mellett éppen olyan pontos méréseket tesz lehetővé, mint az eddig használt legpontosabb 'ilyen fajta készülékek. A - találmány szerinti gyors karbonmeghatározó készülék egy példaképeni kiviteli alakját a najz szemlélteti, ahol az 1. ábra a kettős bürettát az elnyelő edénnyel és a nivópalackokkal elölnézetben, iá 2. ábra ugyanezt oldalnézetben, a 3. ábra az elnyelőedényt, a 4. ábra pedig a két bürettához tartozó üvegcsapok különböző helyzeteit ábrázolja. A Táblázat azt mutatja, hogy adott nyomáson és hőfokon a leolvasó skálasorozat melyik skáláját kell Használnunk. A készülék működésének elve az, hogy a vizsgálandó, oxigénből és széndioxidból álló gázkeverékből először a kettős büretta külső, köpenyi részébe szívatunk olyan mennyiséget, amely a belső büretta j — annak alsó részén levő jelig számított — térí fogatának felel meg, miajd a gázkeveréket a külső (mérő) bürettából a széndíoxidelnyelő edényen át a belső (leolvasó) bürettába nyomjuk, ahol a térfogatcsökkenést az alkalmazott leolvaisóskála segítségével leolvassuk. Ez a leolvasás — 1.000 gr bemérést feltételezve — közvetlenül megadja az acélminta karbontartalmának százalékos mennyiségét; a leolvasó skálasoroaat ugyanis úgy készült, hogy használata feleslegessé teszi az egyébként szükséges hőfok és nyomáskorrekció alkalmazását, így laz éppen uralkodó nyomás és hőfok szerint kiválasztott skálával történő leolvasás közvetlenül a pontos karbonszázalékot adja. A kettős gáabüretta két, egymásbaépített részből áll, a külső vagy bemérő bürettából (köpeny) és a belső vagy leolvasó bürettából. A két büretta egymásba építése folytán a bennük levő gázok hőfokapontosan egyformának tekinthető. A külső büretta térfogata legalább aikikora legyen, mint a belső büretta térfogata, vagy annál célszerűen legfeljebb 50—60 ml-lel nagyobb. A" belső büretta szárán két jel van, amelyek közötti térfogat 40 ml. A belső büretta térfogata az alsó jdig kb 380' ± 15 ml. a külső tehát ennél 0—€0 ml-lel nagyobb. íMindkét büretta szarván egy-egy visszacsapó szelep (úszószelep) találhafó, amelyek a folyadék túlemelkedését vannak hivatva megakadályozni. Az elnyelőedény olyan rendszerű, hogy a gáznak azon való egyszeri áthajtása elegendő a széndioxid tökéletes elnyeletésére. A készülékhez tartozó skálasorozat úgy készül, hogy a belső büretta szárán levő két jel közötti (40 ml térfogatnak megfelelő) távolságot 196—194—192—190—-188—186-484—182, ill. 180 egyenlő részre osztjuk; így egy 9 skálából álló sorozatot kapunik. A könnyebb és gyorsabb leolvasás végett a skálasorozat célszerűen tejüvegből készíthető ós hátulról átvilágítható. A készülék összeállítása úgy történik, hogy előbb a kettős bürettát zsírtalanítjuk, majd az elnyelőedényt 3i5 % -os KOH oldattal feltöltjük és az 1. és 2. ábra szerint bekötjük a kettős bürettához, vigyázva arra, hogy az elnyelőedény bevezető csövét, amelyen át a gáz a külső bürettából az elnyelő, •dénybe jut, a lehető legrövidebb kapillárissal kössük össze az 1. csappal, míg a 2. csap és az elnyelőedény kivezető csövének összekötésénél ez a szem-