142262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás streptomicin előállítására

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.262. SZÁM. 30 b 1—8. OSZTÁLY. - KO—591. ALAPSZÁM. Eljárás sztreptomicin előállítására Bejelentő Gyógyszeripari Kutató Intézet, mint a Központi Biokémiai Ipari Kutató Laboratórium jogutóda. Bejelentő Intézet feltalálóként dr. Bodánszky Miklóst nevezi meg. Bejelentés napja: 1952. október 11. A sztreptomicin előállításába eleinte szenes ad­szorpciós eljárások szolgáltaik (pl. J. Bio!. Chem. 162. 163, 1951.), vagy más 'helyem sztirieptomicin­nek oldhatatlan csapadékok aUakjában való elkülö­nítésével tlailáafcozunk (pl U. S. 2,037:941). Az utóbbi években előtérbe kerültek az ioncserélő gyan­ták segítségével dolgozó izolálási eljiárásoik, különös­képpen a toairboxil típusú ioncserélő ailkailmazása (US 2 541.420). Az utóbbi módszer w sztreptomicin bázisnak azt a tulajdonságát hasznosítja, hogy a guiamidin cso­portjainál fogva kifejezetten kationjelilégiű vegyület és minit töfabéritékű kation igen jól kötődik meg a fearboxil típusú katiomiciserélő gyanitáfcon. Azonban a kation tulaj doiniságoin alakuló elkülönítési módszernél a fenmentátumok egyéb kationjai is duisulnak az ioncserélőkön, így felltótfeniül szükségessé váillik leg­ailáhb a itöblbérbékű kationoknak, imiint amilyen a kal­cium, magnézium, istb. az oldatból való eltávolítása. A magunk részéről különösen előniyösnek találtuk a fermentátumnak oxafaawal történő megislavamyítá­sát. Az ilyian módon végzett savanyítás nemcsak a miceldium, spóirák és törmelékek eltávolítását tesra i lehetővé, de egyúttal a kalcium ionoktól igen mesz­szemenően megszabadítja az oldatot és szemben a más savakkal végzett savanyítással, az öxálsavval savanyított, majd megszűrt- oldat semlegesítésekor újabb csapadék nem képződik és így második szű­résre nincs szükség. A kalcium ionoktól ilyen módon messzemenően, de nem teljesen megszabadított ol'datoit ismeint módon érintkezésbe hozzuk lammonium va.gy nátrium cik­lusban lévő karboxil típusú ioncserélő gyantával. A megkötés befejezése után az ainifiiilbioitilkuimoit híg sawail leoldva az ioncserélőről, a nyert oldatban sEtreptomáicinen kívül megtalláljuk a farmentátum­ban végül mégiscsak ímegimaraidt csekély kalciumot, a magnéziumot teljes egészében, d© jeltan vannak ezienkívül laizok az alkáli, illetve ammoniium ionok is, amelyek a gyaintaoiszlopoin eredetileg jelenvoltak, vagy megkötés közben kerültek oda ós sztreptomi­cinire viszont nem cserélődtek ki. Különösein nag/ az utóbhisk imannyiségie, ha alkáli vagy ammonium ionokban idiús fermánitáitium került feldolgozásira, hi­szen ilyenkor ezek az ionok egyensúlyt tartanak a gyantán lévő aillkáld ionokkal. Ezek az okok vonják maguk után, hogy az ion­cserélő gyantáról leoldott sztreptömicint jelentős mennyiségben anorganikus sók kísérik. Az ezektől vslló elválasztásinak használható (megoldását adja az U. S. 2,541.420. E szabadalom szerint az oBat szá­razra párlásia után a isztraptamiicin-klóirhidirátot me­tanoOban való oldhatósága ailapján vá'iasabják el me­tanolban mean oldódó alkáli kloridoktól. (Megje­gyezzük azomban, hogy mivel az aimmoíniumiklorid nem teljesen oldhatatlan metanolban, a sztreptomi­cin-klórhidrát metaraotos oldata még minijig ifcartial­mazhait anorganikus iszannyeaéist ós küBniäsen fenn­áll-ez a há'.irány maignéziuffikloiriid jelenléte esetén.) Az említett sziaíbiadnfom szerint ta szitierpíiomicin­klórhidrátból fcialleiumtoloriddall képziatit komplex sót lehet nyerni. Ez a komplex só alkalmas ugyan kli­nikai felhasználásra, de rendesen még vízben való oldás, baktérium-szűrőn vaiíó szűrés és fugyiaiszto.tit állapotban való megsziárítás után liehet csak forga­lomképes alakba hozni, másrészt a kalcium-klorid komplex só erősen nedvszívó voJiíia gyafcrinn kívána­tossá teszi, hogy ne mint ilyet hozzuk forgalomba, hanem előbb sztreptomicin-szulfáttá alakítsuk, mint mint ahogy az ismert módszerrel pl. tirietilamil szulfáttal végzett cseraboimlás, majd gipsznek kb. 50%-os meitanaloís oMritiból történő kiszűrése és vé­gül metsmolos kicsiatpásia útján történíheit. Kísérleteinkben arra törekedtünk, hogy az anor­ganikus szennyezésektől a sztreptömicint megszaba­dítsuk, de ugyanakkor a fent vázolt kerülő út nél­kül jussunk el a sztreptomicin-szulfáthoz. Kielé­gítő megoldásként azt találtuk, hogy két lépésben végzett iomcserélős miegköíéssel jutunk fcighiamarabb célhoz. így az első gyantaoszlopról leoldott sztrepto­micin oldatiból a kafci'um, imagnéziiuim, stb. iono^ kat. lehetőleg foszfát alakban eltávolítjuk, pl. oly módon, hogy a leoldásit itt fosizforsawia* végezzük és semlegesítés után az oldhatatlan foszfátoktól az oldaiíicit megszűrjük. Természetesen úgy is eljárha­tun, hogy ia toldást mem foisafioreawiaJi, hanem más savval végezzük és csak a töbibértiékű fémek fosz­fátjainak lecsapásához szükséges mennyiségű fősz-

Next

/
Thumbnails
Contents