142251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémsós utánkezeléssel rögzíthető direktfestékek védőnyomására
Megjelent 1954. évi március hó 15 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.251. SZÁM. 8 u .1-4. OSZTÁLY. — GO-211. ALAPSZÁM. Eljárás fémsós utánkezeléssel rögzíthető direktfestékek védőnyomására A Magyar Állam, mint a feltalálók dr. Sellő István, Gosztonyi Jenő, Erdélyi Béla és Kádas Ferenc budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1952. február 26. Oldhatatlan azof estékek színes rezerválására számos eljárás ismeretes. Ezen eljárásokkal gyakran okoz problémát a rezervnyomásra alkalmas festékcsoportok kiválasztása, minthogy a ftaftolfestékek, melyeknek ailkalmaizáea, a naftolozortit alapra való tekintettel a legkézenfekvőbbnek látszanék, nem szolgáltatják a színskála valamennyi Komponensét. A narancs és vörös árnyalatok viszonylagos gazdagsága mellett a sárga és a zöld szín hiányzik a sorozatból. Változatos mintázatok biztosíthatóságára tehát más festékcsoportokból kell a hiányzó színeket pótolni. Az erre a célra leginkább bevált festékek az in-digosolok, ill. krómosak voltlak, ezek azonban több olyan hátránnyal rendelkeztek, melyek űj lehetőségek felkutatását tették indokolttá. Az indigosol festékek jó valódiság! értékeit és élénk színeik mellett igen magas beszerzési áruknál fogva erősen növelik az önköltséget, melyhez hozzájárul az is, hogy .az indigosol-nyomőgépek fcönynyen bomlanak, s gyakran 1—2 napi állás után gyakorlatilag használhatatlanná válnak. A krómos festékek — ha színeik nem is olyan élénkek — egyre inkább kiszorították az indigosolokat, mivel olcsó áraik mellett megfelelnek az előírt minőségi követelményeknek. Felhasználásukat azonban megnehezíti a nyomógép magas króm- és alumíniumsó tartalma, melynek hatására a nyomóhengerek és nyomókések könnyen károsodást szenvednek. Több kísérlet folyt már fémsóval utánkezelhető direkt-festékeknek védőnyomáshoz való felhasználására is, azonban az általánosan alkalmazott rézsók utánkezeláse nem vezetett jó eredményre. A rézsók kezelés hatására ugyanis a variaminkék alapon elszíneződés lép fel, a színek tompává válnak, s ezáltal az áru használhatatlan lesz. — Tekintettel azonban eme festékek olcsóságára, rendkívül élénk, tiszta árnyalatára, valamint könnyű kezelhetőségére, célszerűnek látszott egy olyan utánkezelőszer után kutatni, mely a kísérő festékeknél semminemű változást nem idéz elő. Úgy találtuk, hogy ha egy rezerváló vegyszert célszerűen nátriumbiszulfitot tartalmazó, fémsóval utánkezelhető festékből készült péppel nyomott árut variaminkékkel kifestünk, majd egy savasán hidrolizáló komplexképző fémsót tartalmazó fürdőn viszünk keresztül, kifogástalan alapot, s élénk színű megfelelő valódisági értékeikkel rendelkező mintázatot kapunk. A savasán hidrolizáló fémsó a kis kapcsolási energiájú bázisok kapcsolását megakadályozza és ezáltal tökéletes rezerválást biztosít. A találmány szerinti eljárás valamennyi árufajtához minden további nélkül felhasználható, mivel a rövid ideig — fcb. 8 percig — tartó száraz gőzölés a naftolozott alapban még vastagabb (flanel) áruknál siem okoz elváltozást. ^ . Eljárásunkat az alábbi példa szemlélteti: Naftollal preparált árura a következő nyomópépet nyomjuk: 10'—20 g Coprantingrün 5 g L L cc. f. D. 200 g karbamid 160—150 víz 50 £ Lyoprint DA 30 g trinátriumfoszfát 400 g keményítő-tragant sűrítő 30 g nátriumbiszulfit 120 g víz 1000 g (Fenti nyomógép csupán például szolgálj Coprantin festékek helyett egyéb, fémsós utánkezeléssel rögzíthető direktfestékek is alkalmazhatók.) A nyomott árut leszárítjuk, majd száraz gőztérben a percig gőzöljük. (Nedves gőztér a rezerválóhatást csökkenti és a naftolalapot megtámadja.) Gőzölés után az árut variaminkék sóval a szokásos módon foulardon kifestjük. Eziután levegő járatot iktatunk be, majd a levegőjárat után közvetlenül kapcsolt széles mosógépbe» a kifestett textiliát a következő fürdőkön visszük keresztül: 1. kád: 6 g/l sósav (fs. 1.1) 2 g/l alumíniumszulfát 60—70 C°-on 2. kád: azonos az első fürdővel 3. kád: öblítővíz Ö0—70 C°-on
