142185. lajstromszámú szabadalom • Kondenzációs gőzerőgépberendezés és -üzemeljárás
' Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ____ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.185. SZÁM. * 14. e.OSZTÁLY. - HE—146 ALAPSZÁM. Kondenzációs gőzerőgép-berendezés és üzemelj áras A Magyar Állam, mint a feltaláló Dr. Heller László egyetemi tanár budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1951. október 1. A találmány kondenzációs gőzerőgép-berendezésre és annak üzemeljárására vonatkozik Ismeretes, hogy a gőzerőgépekben lejátszódó körfolyamok termikus hatásfoka az összentropia növekedésétől függ. (Mennél nagyobb # a körfolyamban résztvevő közegek entrópiája összegének növekeidése, annál kisebb* magának a körfolyamnak termikus hatásfoka. Ilyen entropianövekedés van pl. gőzerőgépek 'Kondenzátoraiban. Adott hűtőközeg mennyiségnél és ennek következtében hőmérsékletének adott növekedésénél a kondenzálódó gőz kondenzációs hőmérséklete a kondenzátórfelület nagyságától függ. A kondenzációs hőmérséklet azonban nem lehet kisebb, mint az eltávozó felmelegedett hűtőközeg hőmérséklete, még abban az esetben sem, hogyha a kondenzátorfeMet végtelen nagy lenne. Ennek megfelelően a kondenzátorfeliület adott riagyságánál a kondenzátorban uralkodó gőznyomás a kondenzációs hőmérséklettel, a gőzgép teljesítménye pedig az említett gőznyomással van meghatározva. Mivel a kondenzáció a fáradt gőz és a hűtőközeg közti hőkezeCés folyamánya, a kondenzálódó gőz és a hűtőközeg hőmérséklete között véges különbség van, úgyhogy az azok közti hőközlés az entrópiának jelentékeny növekedésével jár. Mennél nagyobb a hőközlésnél uralkodó hőmérséklet különbség, annál nagyobb az entrópia növekedése. A találmány célja az entropianövekedés mértékének csökkentése gőzerőgépek kondenzátoraiban a fáradt gőz és a hűtőközeg hőmérséklet különbségének csökkentésével, és ezzel a gőzerőgépben lejátszódó körfolyamat hatásfokának növelése. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy az entropianörakedés csökkenthető, ha a fáradt gőz és a hűtőközeg közti hőközlés egynél több -kondenzációs fokozatban történik, melyeknek mindegyikéhez a fáradt gőzt más-más forrásból vezetik, mi mellett a hűtőközeg valamennyi lépcsőben ugyanaz. Ebben az esetben a, hűtőközeg az egymás után következő egyes fokozatokba viszonylag magasabb hőmérséklettel lép be, úgyhogy a fáradt gőz és a hűtőközeg közti hőközlés viszonylag kisebb hőmérséklet különbséggel és ezáltal viszonylag kisebb entrópia növekedéssel történik. Ennek a többfokozatú kondenzációnak előnyös hatása abban mutatkozik, hogy az egyes kondenzáció fokozatokban uralkodó nyomások átlagértéke jelentősen csökken ahhoz a nyomáshoz képest, amely egyfokozatú kondenzátorban uralkodna. Ebben az esetben a gőzerőgépek teljesít- — menye is megfelelően növekszik anélkül, hogy az üzem többi jellemzői megváltoznának. Ennek megfelelően a találmány több kondenzációs térrel ellátett ikondenEációs gőzerőgép berendezésre vonatkozik és a találmány abban van, hogy az egyes kondenzációs terekbe egyenként más-más forrásból vezetünk fáradt gőzt és e mellett a kondezációs terek egy közös hütővezetékkel sorba vannak kapcsolva. A találmány továbbá ilyenfajta kondenzációs gőzerőgép-berendezések üzemeljárására vonatkozik, amely üzemeljárás abból áll, hogy a fáradt gőzt egynél több fokozatban kondenzáljuk és az egyes fokozatokba egyenként más-más forrásból vezetjük a fáradt ^gőzt és e mellett a hűtőközeg egész menynyisége mindegyik kondenzációs fokozaton áramlik át. A találmány további részleteit az ábrák kapcsán ismertetjük, amely ábrák két- példaképem kiviteli alakot tüntetnek fel és néhány magyarázó rajzot. Az ' • . ' .1. ábra a szokásos gőzturbina-berendezés sematikus nézete a szokásos kondenzátor-berendezéasel. A 2. ábra' diagramm, amely a hűtőközeg felmelegedésének lefolyását mutatja adott nagyságú kondenzátor felületnél, továbbá feltünteti a gőz különböző kondenzációs hőmérsékleteit. A 3. ábra a találmány szerinti kondenzátor-berendezéssel ' felszerelt turfcinaberendezés sematikus nézete. A 4. ábra egy másik kiviteli példa sematikus nézete. Az 5. ábra egy további példaképem kiviteli alak sematikus nézete.
