142168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony plisziloxánok előállítására

142.1C8 ::^ a sziliciumatomokhoz 3-nál kisebb, sokkal nagyobb mértékben tüntetik fel a sziloxánkötés kívánatos tu­lajdonságait. Az [RjjSiO] n általános képletű bizonyos helyet­tesített ciklopoliszilbxánok ugyancsak folyadékok, melyek azonban a találmány szerinti vegyületektől bizonyos fontos tulajdonságokban különböznek. így pl. aa oktametil-ciMo-tetraszüoxán és a dekametil­tetra-sziloxán kémiai összetétele hasonló, amennyi­ben ezek képletei (CH3 ) 8 SÍ40 4 >ill, (CH s )i 0 Si 4 O 3 , forráspontjuk pedig 175, ill. 194 C°. Fagyáspontjuk azonban lényegesen más, mégpedig 17.5, ill. —68 ' C°, ami a találmány szerinti nyilt láncú vegyület felsőbbségét mutatja olyan esetekben, amikor a po­lisziloxánt alacsony hőmérsékletnek tesszük ki, mint pl. valamely kenőszerben vagy nedvesítő folyadék­ban. A találmány szerinti .vegyületeknek, pl a tetra-dekametikhexaszíloxánnak, hasonló, egyedül­álló tulajdonsága, hogy viszkozitásuk a hőmérsék­lettel aránylag kevéssé változik, a hasonló ciklusos vegyületeké'azonban sokkal nagyobb mértékben. A tulajdonságoknak ezt a különbözőségét megtaláljuk ugyanilyen típusú anyagok összetett keverékeiben is. A találmány szerinti típusú bizonyos egyenes láncú polisziloxánok és a megfelelő ciklusos, ill. gyürüs típusú poMdimetiJisziioxánok közötti különb­séget az alábbi táblázatban állítottuk össze: [(CH3 ) 2 SiO] n képletű ciklusos polimerek tulaj-5. példa. donságai Si-atomok Forrp. száma O 4 175° Olv. pont Viszk. Co. Viszk. aránya C» 25C» 75C« 25C»/75C» Si-atomok Forrp. száma O 4 175° 17.5° 2.20 0.96 2.2'9 - 5' 210° —37° 3.82 1.56 2.45 6 245°, —2° 6.88 2.54 2.71 CH3 [(CH 3 ) 2 SiO] n Si(CH 3 ) 3 képletű polimerek tulajdonságai Si*atomok Forrp. »zárna C° Olv. pont Viszk. cp. Vis7k.aránya i.C. 25C» 75"C 25O>/75C0 4 194° —68° 1.31 0.69 1.90 5 229° —81° 1.83 0.93 1.97 6 142° (20 mm) —100° 2.37 1.17 2.04 Látjuk tehát, hogy a nyilt láncú vegyületek for­ráspontja magasabb, fagyáspontja alacsonyabb, viszkozitása kisebb és a hőmérséklettel kevésbbé változik, mint -ugyanannyi sziliciumatomot tartal­mazó megfelelő gyűrűs vegyületek esetóban. A nyilt láncú vegyületek kedvezőbb viszkozitás-andexe még szembetűnőbb, ha azt olyan diagrammon vizs­gáljuk, amely ,a viszkozitás logaritmusát a hőmér­séklet reciprok értékének függvényében tünteti fel. E különbségek megmutatják a nyilt láncú vegyü­leteknek mint kenőszereknek felsőbbségét a gyűrűs vegyületek fölött, különösen alacsony hőfokokon. Minthogy az egyes tiszta vegyületeket gyakorlati­lag lehetetlen egymástól elkülöníteni, ha n értéke 8-nál, illetve 10-nél nagyobb, nagyobb viszkozitású vegyületekről nincsenek összehasonlító adatok. A görbe menetének vizsgálatából azonban feltételez­hető, hogy — amint fentebb. említettük— a közölt összehasonlítás a vegyületek teljes sorozatára ér­vényes. ..'.'; Hexametil-diszilo/xán (A), oktainetil-ciZeZoHetra­sziloxán (B), dietiíéter és tömény kénsav alábbi elegy eit szobahőmérsékleten, négy órát méghajadó ideig. összeráztuk. Ezután a savat vízzel kimostuk, az étert elpárologtattuk és a visszamaradt olajat az alacsonyabb forráspontú termékek elpárologta­tása végett 300 C°-ra hevítettük. Különböző visz­kozitásuú olajok maradtak vissza. Sor­zim A cm3 B cm8 éter cms H,SO, cm« deeztillátum cm3 300» alatt I 0 52 50 9.6 11 II 21 52 25 10 16 ín 10 52 25 10 5 IV 10 . 52 0 Í10 ' 4 V 4 52 0 10 1 VI 2 52 0 10 1 Valamennyi olaj közül a legviszkózusabb az I ké-. szítmény volt, mely nem tartalmazott (CH3)Si-gyö­koket. Ilyen típusú olajokat részletesebben ismer­tet Patnode Winton I. D-72,472. számú, rokon tár­gyú amerikai szabadalmi bejelentése, mely ugyan­csak ránk ruháztatott át. Amint az említett beje­lentés ismerteti, ezek a termékek elsősorban f(CH3) 2 SiO] x képletű ciklusos, polimer dimetil­szilanonokból állnak, ahol x 10-nél nagyobb egész szám. Ez az anyag szobahőmérsékleten éppen hogy folyik. Valamennyi közül a legfolyékonyább a II készítmény, mely a legtöbb (CH3)sSi gyököt tartal­mazza és viszkozitása kb. 4 cp. — A többiek visz­kozitása az (A) anyagmennyiségének csökkenésével növekedett, egészen Vl-ig, mely készítmény viszko­zitása kb. egy középminőségü motorolajénak felelt meg. Egy napig szilárd széndioxid hőmérsékletén (—80 C°) tartva, a II készítmény igen folyékony volt, a III és IV készítmények kevéssé folyékonyak, de még folyathatok, a többi olaj azonban többé­kevésbbé kristályos vagy szilárd volt, Ez a példa megvilágítja azt, hogy milyen hatása van a kiindulási anyagban a hexametil-disziloxán­mennyiség változtatásának. Megjegyzendő, hogy ámbár mind a két kiindulási anyag 2O0 C°-on alul forr, azok 300 C°-on gyakorlatilag nem-iUanő ola­jokat adnak, melyek —80 C°-on folyathatok. Meg­jegyzendő továbbá, hogy amikor .az (A) anyag mennyiségét növeltük, a végtermékek nagyobb mennyiségű nyilt láncú vegyületet és kisebb meny­nyiségű, fent említett ciklusos vegyületet tartalmaz­tak, aminek eredményeképpen az olajszerű termékek folyáspontja és viszkozitása csökkent. A következő példa olyan olaj előállítását ismer­teti, amelynek viszkozitása kb. valamilyen könnyű motorolajéval egyenlő. 6. példa. 93 g hexametál-disziloxánt, 593 g oktametil-cifcfo­tetrasziloxánt és 120 cm* tömény kénsavat szoba­hőmérsékleten 20 órán át összeráztuk. Az alsó sav­réteget leválasztó-tölcsérből elvontuk és a felső, olajos réteget vízzel savmentességig mostuk, meg­szűrtük és vízmentes káliumkarbonát fölött meg­szárítottuk. Az így kapott könnyű olaj mintáját vasdarabbal és rézdarabbal együtt 150 C°-on zúzó­•

Next

/
Thumbnails
Contents