142158. lajstromszámú szabadalom • Kettősszárnyú ablakok és eljárás beépítésűkre
Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.158. SZÁM. 37. d. 8—17. OSZTÁLY. - TE—150. ALAPSZÁM. „Kettősszárnyú ablakok és eljárás beépítésükre' Eric Sigfrid Persson, építész, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1952. április 6. Svédországi elsőbbsége; 1951. július 28. ,, A kereskt. jelemben kapható ablakf éleségek egy részének külsj oldala fából van és így állandó újramázolást igényel, más része viszont fémből készül, ami a lecsapódások szempontjából számottevő hátránnyal jár. Vannak olyan ablakféleségek is, amelyeknek anyaga, fémből 'és fából kombinálódik, azonban olyan elrendezésiben, hogy abból nagy hátrányok származnak. Valamennyi megoldás tehát számottevő hátránnyal jár egyaránt a költségek és a lecsapódási zavarok, továbbá az ismétlődő karbantartási költségek szempontjából is. Célunk az, hogy egyrészt megszüntessük az áUandóan ismétlődő karbantartási költségeket, másrészt, hogy olyan ablakot vezessünk be, amely lecsapódási problémáktól mentes, és hogy olyan ablakhoz jussunk, amely lényegileg nem igényel felületi kezelést vagy mázolási költségeket. Az ablakra jellemző, hogy külső oldala lényegileg fémből van,- azok az oldalai pedig, amelyek befelé fordulnak, előnyösen fából, bakelitből, műanyagból vagy hasonló anyagból, míg az ablak külső és belső oldala közötti részek előnyösen egyszerűbb faféíeségből a tok és a szárny főanyagához képest, ha ilyenről beszélni lehet. E rendszerrel a beépítés helyén a felületi kezelés lényegileg megtakarítható és legtöbb esetben megtakarítható a teljes mázolási költség. A befelé látható részek későbbi alkalommal, már felületileg kezelt állapotban szerelhetők. Ez a rendszer számos előnnyel jár, többek között azzal, hogy az ablakszárny egész belülről látható része egy összefüggő darab lehet és maga is szárnyat, üvegszegjélyt eV szárnyoidalt alkothat. Ily módon az ablaknak ezt az értékes részét igen gazdaságosan használjuk ki. A mozgathaíó belső szárny és az ablaktok között különböző anyagból való szabálytalan ütközők és illesztőszegélyek lehetnek. A jó szigetelés érdekében az ablak külső oldala, azaz a 'külső ablakszárny és a tok borítása úgy vannak elrendezve, hogy a szárny és a keret közötti ütközőléc vagy illesztőszegély fölött találkoznak vagy ezzel" ütközőt al-, kotnak. A tok, azaz a falnyílás felé forduló rész tekintetében, a beépítési eljárást- illetően -a- rendszer különösen nagy előnyt nyújt. Építkezési szakembereink több nemzedéken át kénytelenek voltak elfogadni azt a régi kényelmetlen eljárást, amely szerint az- ablaktokot előre beillesztették a falnyüásha. Amint azt már az ablaktokok beillesztése megköveteli, a szerelés a vakolás1 előtt történt és a tok a vakolattal, cementtel, mésszel vagy más savakkal való beszennyezés folytán jelentős, mértékben megrongálódott. Ez többek között azzal - a hátránnyal járt, hogy az ablaktok a beillesztés előtt nem kaphatott megfelelő módon felületi kezelést, amin gyakran úgy segítettek, hogy különleges vaktokot helyeztek el, ami viszont kettős költséggel járt. A találmány szerint alkalmazott eljárás eredményeképpen a.tok főrésze (a középső rész), beilleszthető a falnyílásba. Ezután történik a toknak a falba való rögzítése. A vakolás, illetve a simítás a szokásos módon történik. Későbbi alkalommal, amikor a vakolás már lényegileg befejeződött,. szereljük a tok 'külső és belső oldalát, amelyeknek már a szereléskor meg van a szükséges felületi kezelése, úgyhogy a mázolás útján való hagyományos felületi kezelés elmarad és azokat a károkat, amelyek a toknak az építés idején való elpiszkolódásából származnak és amelyek egyébként, nem kerülhetők el, kiküszöböljük, mivel e felületek a különleges felületű anyagból való borítás alá kerülnek. A tok külső és belső oldalainak a tok főrészéhez való rögzítésére a külső oldal .tekintetében különböző rendszerek használhatók, melyek közül a rajz néhány változatot mutat be. A rajzban az 1. ábra egy vízszintes középtengely körül lenghető szárnykeretes ablak belső oldalának vázlatos képe. A 2. ábra ennek az ablaknak as 1. ábra IX—IX vonala szerint vett függőleges metszete. A 3. ábra az 1. ábra X—X vonala szerint vett vízszintes metszet, a 4. ábra pedig a XI—XI vonal szerint vett vízszintes metszet. A 2—4. ábrák az 1. ábrában vázlatosan bemutatott típusú ablak kiviteli változataira vonatkoznak. A tokkeret, valamint a belső szárnykeret is, itt három egymáson belül fekvő résziből tevődik össze, ne• vezetésen, ami a tokot illeti, (3'0) középrészből, amely egyszerű faféleségből készülhet, egy külső neszből, (31) fémburkolat alakjában, továbbá a
