142157. lajstromszámú szabadalom • Ablakkeret két vagy több ablaktáblával

Megjelent 1953. év október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.157. SZÁM. 37. d. 18-24. OSZTÁLY. - PE-149. ALAPSZÁM. „Ablakkeret két vagy több ablaktáblával" Persson. Eric Sigfrid, építész, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1952. június 20. Svédországi elsőbbség«: 1951. június 20. A korszerű ablakhoz legtöbb alkalmazásában valamiféle árnyékadó alkalmatosság, mint például zsaluzat, függöny, vagy hasonló tartozik. Az-árnyékadó készülék az ablak egyik elválaszthatatlan részének tekinthető és azzal együtt gyárszerü üzemben készülhet. Hogy a gyárszerü készítés gazdaságos tegyen, szükséges, hogy a konstrukciót nagymértékben leegyszerűsítsük és ennélfogva az előállítási módszerek egyszerűek és racionálisak lehessenek. A jelen találmány egy lépést jelent azon törekvés irányában, melynek célja konstrukciós szempontból igen egyszerű korszerű ablak alkotása. A találmány olyan ablakkeretre vonatkozik, amelynél ugyanabban a keretben rendesen két tábla van. A találmány lényeges jellemzője elsősorban az, hogy a keret egy olyan keretrészt tartalmaz, amely az .ablak egy teljes oldalára és két további oldalának teljes egészére vpgy egy-egy lényeges részére kiterjed, a szóbanforgó oldalak közötti átmenetekben kerekített sarkokat alkot, és e keretrészbe az ablaktáblák három szélükön tömítetten vannak bekeretezve, míg az ablak negyedik oldala mentén egy egyenes keretrész helyezkedik el, amely az előbb említett keretrészhez oldhatóan kapcsolódik és a zsaluzatnak vagy egyéb áfnyékadó szerkezetnek feje vagy tartója. A találmány, révén olyan ablak létesül, amely az ablaktáblákat nem tekintve, lényegileg két főrészből áll, nevezetesen egy hajlított keretrészből és az árnyékadó szerkezetből. Az egyenes keretrész az árnyékadó szerkezethez tartozónak tekinthető, minthogy annak fejrésze lehet, azaz az tartja, az árnyékadó részt, vagy részeket, továbbá az árnyékaidé készülék elő- és félrehuzása vagy egyéb szabályozása céljára szervei lehetnek. Ha a hajlított keretrész, az egyenes keretrészhez hasonlóan, profilfémdarabiból készül, mindkét esetben ugyanaz & profil használható. Az ilyen ablak előállításához szükséges gépi berendezés igen egyszerű, különösen hacsak egyetlen fémprofilalakra kell tekintettel lenni. Forrasztott vagy hegesztett illesztékek mellőzhetők, mivel az ablakkeret két sarka az egyenes profilfémdarabnak két helyen való íves meghajlításával áll elő, a két további sarok pedig, melyek derékszögűek, a hajlított keretrész száraiból és az 'egyenes keretrész végeiből alakul, amely utóbbiak az említett szárakhoz oldhatóan csatlakoznak. A konstrukció egyszerűségét az a körülmény, növeli, hogy az egyenes keretrész egyrészt foglalata az ablaktábláknak, még padig azoknak az egyik szélén, másrészt tartója vagy fejrésze egy •zsaluzatnak vagy más árnyékadó szerkezetnek, tehát egyidejűleg két főrendeltetést lát el. Mivel ugyanabban a keretben két üvegtábla van, lehetővé válik, hogy a táblák közötti térközt kifelé jól tömítsük és így ez a térköz viszonylag pormentes maradjon. így az ablaktábláknak a térköz felé forduló oldala tisztogatásra nem szorul, illetőleg a szükséges' tisztogatási munka igen kis mértékre csökken. Az egyenes keretrész eltávolításának a lehetősége viszont azzal az előnnyé! jár, hogy ezek a felületek is hozzáférhetővé válnak a tisztogatás számára, ha ez időnként mégis szükségesnek bizonyulna. Az árnyékadó szerkezet tetszés szerint helyezkedhetik el az ablaktáblák között, vagy a belső táblán belül. Ha az árnyékadó szerkezét az ablaktáblák közé kerül is, annak működtetése ennek ellenére egyszerű, mivel a szükséges működtetőszervek az egyenes keretrészen helyezkednek el, amely az árnyékadó szerkezetnek tartója vagy fejrésze. Ámbár .az árnyékaidó szerkezet az ablaktáblák között helyezkedik el, az egyenes keretrész oldható elrendezése folytán hozzáférhető javítás vagy más karbantartó műveletek érdekében. Hidegebb éghajlatú vidékeken szükségessé válhatik, hogy a hidegnek az ablak külső oldaláról a belső oldalra való áthatolását megakadályozzuk, mert különben az, ablakkeret belső oldalán a vízgőz az épületre káros módon lecsapódnék. Az említett célt azzal érjük el, hogy a keretet egy külső részkeretre és egy belső részkeretre osztjuk fel, melyeket egymástól szigetelő bélés választ el., Az ablakkeret belső oldalától való ilyenféle szigetelése nem növeli szükségkép jelentős mértékben az előállítás költségét, fcülönö-