142124. lajstromszámú szabadalom • Erős áramú villamos berendezés

2 142.124 reléi működtetnek, amelyek túláram vagy alimpe­tancia relék lehetnek. Az ábrázolt példakénti kivi­teli alak esetén ilyen védelmi relék az e, et ille­tőleg e1 , e 11 tápvezetékekbe, valamint az ft , illető­leg f2 távvezetékekbe iktatott s*, sf, s TM illetőleg s*, s*1 , sTM kapcsolók túláram, illetőleg távolsági védelmi reléi. A Z érintkezőrendszer e relék kezdő­érintkezőiből, illetőleg kezdőtagjainak érintkezőiből áll. Az N érintkezőrendszert egymással sorbakapcsolt nyitó —n— érintkezők alkotják, amelyeiket a raj­zon ugyancsak fel nem tüntetett módon berende­zési egységek egyéni védelmi reléi működtetnek. Ilyen védelmi relék például a különféle indexű G generátorok önmagában ismert differenciálreléi, a különféle indexű T transzformátorok menetzárlati-, differenciál- vagy Bucihholtz-rendszerü reléi, vala­mint az f1? f 2 távvezetékek^ távolsági reléi.-Lénye­ges, hogy a —z,— záróérintkezők időállandója na­gyobb legyen az —n—• nyitóérintkezők időállandó­jánál, bármely —z—• záróérintkező zárása esetén tehát a K tekercs a Q áramforrásból csak akkor kapjon áramot, ha az —n— nyitóérintkezők az idő­állandójuknak megfelelő idő eltelte után sem vál­tanak át, vagyis a rajzon feltüntetett zárási hely­zetükben maradnak és így a szétkapcsolást nem akadályozzák meg. <-• A találmány szerinti erősáramú villamos beren­dezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának műkö­désmódja a következő: Normális üzemben az E energiaforrások az Slt S 2 gyüjtősíneken át páronkénti egy-egy F fogyasztó­hálózatot látnak el energiával. A V vezérlőáram­kör 'jóllehet —n— érintkezői zárva vannak, meg van szakítva, minthogy a —z— érintkezők nyitva vannak. A K tekercsen át tehát nem folyik áram és így a H sínkapcsoló is zárva van. Minthogy.a H sínkapcsoló az S1; S 2 gyüjtősíneket összeköti egy­mással, az E, F üzemegységek egymással párhuza­mosan vannak kapcsolva, terhelésingadozásaik te­hát kiegyenlítődnek egymás között, vagyis a teljes erősáramú berendezés fokozottabb stabilitással dol­gozik. -Zárlat esetén a következő helyzetek adódhatnak: Bekövétkezhetik <a zárlat az Su S 2 síneken. Ez esetben működésbe lépnek az említett zárlati vé­delmi relék és kiváltják e reléken elrendezett —z— záróérintkezők zárását, úgyhogy a V vezérlőáram­kör záródik, a K tekercs áramot kap és nyitja.a H kapcsolót. Ezzel az S,, S2 gyűjtősínek párhuzamos kapcsolása megszűnik, vagyis az erősáramú villa­mos berendezés két önálló üzemegységre bomlik. Ezek közül az, amelynek gyüjtősínje zárlatmentes, zavartalanul tovább folytatja üzemét, a zárlatos gyüjtősínről viszont a védelmi relék a leágazásokat is leválasztják. így például, ha az Sj. gyüjtősín vá­lik zárlatossá az s1 , s 11 , s 1 és 8 II túIáramrelék elő-11 2 2 érintkezői, valamint az sTM és s*11 távolsági vé­delmi relék induló tagjainak —a—: érintkezői zár­nak és kiváltják a H sínkapcsoló nyitását. Ezzel a zárlatmentes S2 gyüjtősínt az ehhez csatlakozó önálló e*~ e*1 f 2 üzemegységgel együtt leválasztják az Sx gyüjtősínről; az s t > illetőleg s* 1 túláramrelé, valamint az sm távolsági védelmi relé pedig az e , illetőleg e11 valamint az íL leágazást választja le. A zárlat felléphet azonban valamelyik leágazás­ban, például generátorban, transzformátorban vagy távvezetéken is. Ez esetben a zárlatos egység egyéni védelmi reléje lép működésbe és mindenekelőtt ki­váltja a V vezérlőáramkörnek a vele párosított —n— nyitóérintkező útján való járulékos megsza­kítását. A zárlat következtében természetesen mű­ködésibe lép a zárlatos egységet (tartalmazó leágazás valamelyik védelmi reléje is és a fentiekben már ismertetett módon kiváltja a vele párosított —z— záróérintkező zárását. Minthogy azonban a V ve­zérlőáramkör az —n— nyitóérintkezők egyikének nyitása folytán már meg van szakítva, a —z— záróérintkezők bármelyikének zárása a V vezérlő­áramkör megszakításán már nem változtat és így a K tekercs áram nélkül, a H kapcsoló pedig zárva marad. Közben a zárlatos egységet saját védelmi reléje kiiktatja, úgyhogy a Su S 2 gyüjtősínek szét­választása tényleg szükségtelen lenne. így például, ha a zárlat az St gyüjtősín ft leágazásában a tá­volsági relé körzetében lép föl, úgy a relé a vele párosított —ii—"nyitóérintkező útján járulékosan megszakítja a V vezérlőáramkört, úgyhogy az fs le­ágazás védelmi s kapcsolójának késleltetett kezdő tagja az ezzel párosított —z—' záróérintkező zá­rása útján már nem tudja-áram alá helyezni a K tekercset és így a H kapcsoló zárva marad. Közben a relé a zárlatos vezetékszakaszt kiiktatta, anélkül hogy a H kapcsoló működésbe lépett volna. Vég­eredményben tehát a zárlat következtében az f, fogyasztóhálózat kiiktatódik, a Gl , G n generátorok pedig a H sínkapcsolón át az S2 gyüjtősínre dolgoz­nak. Minthogy az S.,, S2 gyüjtősínekből és így a H kapcsolókból kettőnél, illetőleg egynél több is lehet, nyilvánvaló, hogy a találmány általában oy erős­áramú vilamos berendezés, amelynek sínkapcsolók útján egymással összekötött gyüjtősínefckel közös üzemi rendszerré egyesített több villamos energia­forrása és villamos fogyasztóhálózata van és amely­ben a találmány értelmében az energiaforrások (E) és fogyasztóhálózatok ÍF) egy-egy gyüjtősín (S) útján önálló üzemegységekké (e, f) vannak csoportosítva, a közös üzemi rendszer védelmi be­rendezését pedig a sínkapcsolókkal (H) párosított egy-egy vezérlőáramkör (V) alkotja, amely soros kapcsolásban működtető áramforrást (Q) a sínkap­csoló (H) működését kiváltó tekercset (K), egy­mással párhuzamosan kapcsolt és a gyüjtősínek (S) védelmi reléivel működtetett záróérintkezőkből (z) álló érintkezőrendszert (Z), valamint egymás­sal sorbakapcsolt és az önálló üzemegységek védelmi reléivel (g, t, d) működtetett nyitóérintkezőkből (n) álló érintkezőrendszert (N) tartalmaz, a záró­érintkezők (z) időállandója pedig nagyobb a nyitó­érintkezők (n) időállandójánál. Az ábrázolt példa­kénti kiviteli alak esetén továbbá az Slt S 2 gyüjtő­sínek a találmány értelmében egymással párhuza­mosan vannak kapcsolva. Nincs azonban akadálya

Next

/
Thumbnails
Contents