142124. lajstromszámú szabadalom • Erős áramú villamos berendezés

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. VZ& & ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.124. SZÁM. 21. c. 58-62. OSZTÁLY. - F. 11529. ALAPSZÁM. Erősáramú villamos berendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló Führer Pál oki. gépészmérnök jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1948 december 18. • A találmány erősáramú villamos berendezés, amelynek önműködő sínkapcsolók útján egymásáal összekötött gyüjtősínekkel közös rendszerré egyesí­tett több villamos energiaforrása és villamos fo­gy asztóhálóaata van. Ily erősáramú villamos berendezések például a közös hálózatra dolgozó villamos erőművek, amelyek­nek energiája a gyüjtősíneken találkozik és innen Ikerül elosztásira.. Nyilvánvaló, hogy a gyüjtősínek a berendezés kényes pontjait alkotják, mert sínzár­lat esetén 'esetleg valamennyi erőmű kiesik az ener­giaszolgáltatásból és ez az egész hálózat üzemének bénulását okozhatja. A sínzárlat elleni védelem céljára mindeddig álta­lában az úgynevezett „összegező differenciálvéde­lem" került alkalmazásra, amely -azonban egyrészt igen költséges, másrészt sínzárlat esetén a gyűjtő­sínekhez csatlakozó valamennyi leágazást lekap­csolja, úgyhogy ilyenkor az áramszolgáltatás min­denfelé megszakad, amint ezt a fentiekben emlí­tettük. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly erősáramú villamos berendezést szerkesztettünk, amelyben zárlat esetén a gyüjtősínek kapcsolata megszűnik és a zárlatmentes részek fennakadás nélkül tovább dolgoznak. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján is­mertetjük, amely a találmány szerinti erősáramú villamos berendezés két gyűjtősínes példakénti ki­viteli alakjának kapcsolási vázlatát tünteti fel. -Amint a rajzon látható, a találmány szerinti vil­lamos berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakja négy villamos E energiaforrásból és két villamos F fogyasztóhálózatból van összeállítva. Az E ener­giaforrásokat két-két G* G° illetőleg G* GJ1 ge­nerátor és ezekkel sorbakapcsolt két-két Tv 1 i i» illetőleg T1 , T* 1 transzformátor alkotja, amelyek e, e * illetőleg ej1 , ej tápvezetékekbe vannak ik­tatva. Az F fogyasztóhálőzatokat egy-egy f1( illető­leg f2 távvezeték és ezeknek a rajzon föl nem tün­tetett leágazásai alkotják. Az E energiaforrások és az F fogyasztóhálózatok egy-egy S1( illetőleg S 2 gyüjtősínhez csatlakoznak, amelyeket H sínkapcsoló közös üzemi rendszerré egyesít, amint ez önmagá­ban ismerétes. A találmány értelmében mármost az E energiaforrások és F fogyasztóihálózatok úgy vannak csoportosítva, hogy a berendezésnek ugyan­ahhoz a gyüjtősínhez csatlakozó részei önmagukban is üzemképes egységet alkotnak. Így az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az e , e tápvezeté­kek által szállított energia az f 1 távvezeték «'által felvett energiának, az e1 . e* 1 tápvezetékek által szállított eneergia viszont az f2 távvezeték által fel­vett energiának felel meg. Ezzel összhangban az e1 , e n tápvezétékek és az f, távvezeték a találmány értelmében ugyanahhoz az Sj gyüjtősínhez vannak csatlakoztatva, amelynek révén tehát az e , e 11 elemek önálló üzemegységgé vannak csoportosítva. Hasonlóképen az ej, ej1 tápvezetékek és az f 2 táv­vezeték az S2 gyüjtősínhez csatlakoznak, amely eze­ket az ea , e > , f 2 elemeket a találmány értelmében ugyancsak önálló üzemegységgé csoportosítja. Jobb áttekinthetőség kedvéért a táp- és távvezetékek szakaszolóit a "rajzon- nem tüntettük fel. Ezekkel bármelyik leágazás bármelyik gyüjtősínre kapcsol­ható. A példakénti üzemi helyzetet is e szakaszolók segítségével állítottuk elő. Nyilvánvaló, hogy az egyazon Sj vagy S2 gyüjtősínhez csatlakoztatott E energiaforrások és F fogyasztóhálózatok a többi­től függetlenül is dolgozhatnak és az Sx , S 2 gyüjtő­sineknek a H sínkapcsoló útján való összekötésénél az irányadó szempont nem az üzemképesség bizto­sítása, hanem a berendezés »tabilittsának foko­zása. A H sínkapcsoló útján egymással összekötött S1T S2 gyüjtősínekhez a fentiekben ismertetett csopor­tosításban csatlakoztatott E energiaforrásokból és F fogyaszóhálózatokból álló közös üzemi rendszer védelmi berendezését ugyancsak a találmány értel­mében a H sínkapcsolóval párosított V vezérlőáram­kör alkotja. Ez a rajzon látható módon soros kap­csolásban működtető Q áramforrást, a H sínkap­csoló működését kiváltó K tekercset, valamint két Z, illetőleg N érintkezörendszert tataltnaz. Ezek közül az előbbi egymással párhuzamosan kapcsolt záró —z— érintkezőbőr áll, amelyeket a rajzon föl nem tüntetett módon a berendezés zárlati védelmi

Next

/
Thumbnails
Contents