142122. lajstromszámú szabadalom • Távközlő berendezés

2 142.122 12. ábra a használt ellenállások és a számjegy­zőhöz vezetett feszültségek táblázata. A távbeszélő készülék áramköre. (1., 2. és 9. ábra) Ha a hívó fél leemeli a kézi beszélőt az AK ho­rogátkapcsolóról, ez a CS hívó csengőt az áram­körből kiiktatja és a vonalvezeték —^a,"b— ágai a szokásos IN indukciós tekercsen, B beszélőn é3 a AK horogátkapcsoló 1, 2 érintkezőin át egymással összeköttetésbe jutnak. Minthogy a CS hívó csen­gőnek az áramkörrel való összeköttetése megsza­kad, a C kondenzátor a számjegy billentyűzése közben nem kap jelentékenyebb töltést és így nem kívánatos feszültségek nem keletkeznek. A billentyű-szerkezet villamos működését a kö­vetkezőkben az 1. és 2. ábra kapcsán, annak mechanikai szerkezetét a 3., 8. ábrák kapcsán is­mertetjük. Az előfizető _ állomások egyikén a billentyűk bár­melyikének lenyomásakor a helyi érintkezők cso­portjában az 1 érintkező záródik és az indukciós tekercset, valamint a beszélőt rövidre zárja. Köz­vetlenül ezután a 2 érintkező megszakad és az RX ellenállás, valamint az öt Cl... C5 billentyű-érint­kező rövidzárlati áramkörét megszakítja. Az RX ellenállást az egyes állomások szerint különnkülön választjuk, mikoris az RX ellenállás a központhoz vezető hurokáramkörben fekvő LR vonalvezeték­ellenállással együtt 500 ± 5% ohm. Az RX ellen­állás értékének beállítása megkönnyíthető, ha erre a célra rádiókészülékeknél használatos dugaszol­ható ellenállást használunk. Az előzőkben említett munkafolyamatok azonnal bekövetkeznek, amint a (1. —o) billentyűk közül az • egyiket lenyomjuk. Ha az 1.... 4. jelzésű bil­lentyűk közül bármelyiket lenyomjuk, a mozgásban levő billentyű a pálya körülbelül l A részének eléré­sekor a Cl... C4 érintkezők közül a megfelelőt egy pillanatra megszakítja és ezzel adott eset sze­rint az RÍ, R2, R3, R4 ellenállások közül a meg­felelő egy pillanatra a vonalvezeték áramkörébe ik­tatható. Az egyes RÍ ... R4 ellenállások értékét úgy választjuk, hogy az áramkörbe való iktatáskor a beiktatási pontok között bizonyos feszültségváli­„tozásokat, idéznek elő. Az ellenáliásértékeket a 12. ábrában táblázatban adtuk meg. Ha a billentyűt pályájának körülbelül •% részéig nyomtuk le, az az R5 ellenállást a C5 érintkező pillanatnyi megszakítása folytán egy pillanatra az áramkörbe iktatja. '• Amint a billentyű lefelé való egész pályáját meg­tette, a vonalvezeték hurokáramköre az RX ellenál­lást, valamint a vonalvezeték ágakat tartalmazza, az összellenállás tehát 500 ohm. A billentyű határozatlan ideig lenyomott helyzet­ben tartható, de felszabadulásakor rúgófeszültség hatására azonnal az alaphelyzetbe visszatér, később ismertetendő szerkezeti megoldás folytán, anélkül, hogy az RÍ— R5 ellenállások közül bármelyiket is az áramkörbe iktatná. A billentyűk /nagyon gyor>­san vagy nagyon lassan nyomhatók le; azok műkö­dési sebessége hatástalan a működtetett alkatele­mekre. Ha az 5. ... 0. számú billentyűk közül (2. ábra) az egyiket nyomjuk le, két érintkező helyett egy pillanatra három érintkező szakad meg; az első amikor a billentyű pályájának % részét tette meg. a második, amint a billentyű pályájának V2 részét tette meg és a harmadik, ha a billentyű pályájá­nak % részét tette meg. Azokat az érintkezőket, amelyek az egyes bil­lentyűk lenyomásakor egy pillanatra megszakadnak, a 2. ábrában közvetlenül a nyomógombok alá írt Cl ... C5 vonatkozási betűkkel és számokkal je­lölltük meg. Az! érintkezőket működési (Sorrend­jükben jegyeztük fel. Amint az ábrából kitűnik, a C5 érintkező mindig az utolsó, amely megszakad. A C5 érintkező az R5 ellenállásit abba a vonal­vezetékáramkörbe iktatja, amely a számjegyző ki­sülési csöves átváltó áramkörét működteti. Ha a hívó fél a kézi beszélőt a billentyűzés befejezés előtt helyezné vissza a horogátkapcsolóra, a vonalvezeték áramköre megszakad és a számi­jegyző áramkörében fekvő 5000 ohmos R7 ellen­állás mellékáramköre megszakad (10. ábra), ami megengedi, hogy a közös vezelékág feszültsége a lehetséges legnagyobb értéket érje el és a kisülési csöves 6. számú bontó áramkört működtesse. A billentyű-szerkezet. (3.--8. ábrák) A -rajzokon tíz-nyomógombos billenytü-szerke­zetet ábrázoltunk. A szerkezetinek tíz 1 nyomó rúdja van, amelyek négyszögletes része a 2 szek­rény fedőlapján hatol át és a szekrényben szabadon eltolható. Az 1 rudakat a szekrényfenék lapján át toljuk be, ami után azok felső végén a 3 nyomó­gombokat tetszőleges módon rögzítjük. Az 1 rudak alsó részének kerek keresztmetszete van és arra a visszaterelő 4 rugót toltuk. A 4 rugók alsó végei a szekrény 5 fenéklapján nyugszanak és felső végeik az 1 rudak felső négyszögleteis részéhez szorulnak. Ily módon a rugók, a rudakat a rajzon ábrázolt alaphelyzetben tartják. Mindenik 1 rúdból egy-egy ferdén elrendezett 6 ütköző áll ki. Bármelyik billentyű lenyomásakor öt vízszintes Bl, B2, B3, B4, B5 rúd közül a Pl, P2, P3, P4, ... peckek beállítása szerint kettőt vagy hármat hosszirányban elitól. Az említett peckek a rudakból a billentyűk közvetítésével működtethető Cl ... C5 érintkezők sorrendjét! meghatározó alakzatok szerint állanak ki. Az öt rúd mindegyike egyik végével egy-egy Cl ... C5 érintkezővel áll műkö­dési kapcsolatban (6., 7. ábra). A Bl és B5 rudak­hoz hegesztett 7 karok a két külső Cl és C5 érint­kezőket működtethetik, ha a két rúd közül az egyik vagy másik a megfelelő billentyű működtetése folytán elmozog. A B2 és B4 rudakhoz hegesztett 8 karok a C2 és C4 érintkezőket működtethetik. A B3 rúd a C3 érintkezőt közvetlenül működtetf­heti. Az öt rúd másik vége a 9 lemezrúgón rögzí­tett, szigetelő anyagból készült 9' csíknak támasz­kodik. A 9 lemezrúgó mind az öt Bl ... B5 ru­dat a megfelelő Cl ... C5 érintkezőkkel érintke­zésben tartja. A 9 rúgó mozgását a hátsó 12 üt­köző korlátozza. (4. ábra.) Az öt rudat szigetelő anyagból készült hasítékos 10 tartók tartják hely-

Next

/
Thumbnails
Contents