142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel

142.104 9 emissziós elektródaként van kialakítva és az ilyen párokkal összekötött áramkörök akként vannak kapcsolva, hogy a nyaláb eltérítése a nem szekundéremissziós elektródákra való felcsapódáskor ellentétes irányú a valamely szekundéremissziós elektródára való felcsapódáskor fellépővel, mimellett a két elektródapár révén előidézett eltérítések egymással szöget zárnak be. 26. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrende- -zés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elektronnyaláb egy vagy több helyzetében két fogóelektródapár közül legalább egy pár és egy járulékos ötödik elektróda között lép fel árammeg•osztás. 27. A 23. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy minden egyes elektródapár mindkét elektródája egyiegy ellenütemű kapcsolási elrendezésbe van beiktatva, mimellett mindegyik ellenütemű kapcsolási elrendezésben mindegyik ellenütemű ág impedanciája egy eltérítő tekercs egy részét tartalmazza és mindegyik tekercs részeinek összekötési pontja egy járulékos külső áramkörrel van összekötve és a két eltérítőtekercs a nyaláb eltérítését egymástól eltérő irányban» befolyásolja. 28. A 28. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy mindegyik elektródapár mindkát elektródája egy-egy ellenütemű kapcsolási elrendezésbe van beiktatva, mimellett mindegyik ellenütemű kapcsolási elrendezés mindegyik ellenütemű körének impedanciája egy ellenállást tartalmaz, melyről eltérítő feszültség van levezetve, mimellett a két eltérítő lemezpár a nyaláb eltérítését egymástól eltérő irányban befolyásolja. 29. A 28. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy mindegyik elektródapár egyik elektródája szekunderemissziós elektródaként van kiképezve és mindegyik ilyen párral összekötött áramkör akként van kapcsolva, hogy a nyaláb eltérítése a nem szekundéremissziós elektródára való felcsapódása esetén ellentétes irányú a szekundéremissziós elektródára való felcsapódáskor fellépő eltérítéssel, mimellett a két elektródapárral előidézett eltérítések egymással szöget zárnak be. 30. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az árammegosztás négy, egyenként két-két részből álló elektróda közül legalább egy és egy járulékos elektróda között lép fel, mely részek akként vannak elrendezve, hogy a cső katódájától nézve két, egyenként négy-négy részelektródából álló közöstengelyű gyűrűben foglalnak helyet, mely elektródák akként vannak az eltérítő eszközökkel csatolva, hogy a nyaláb a közöstengelyű gyűrűkkel meghatározott térszögön belül áll be. 31. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az árammegosztás a cső katódájától nézve zárt görbében elhelyezkedő és e görbe irányában egymás között az elektródáknak a görbe irányában mért méreteihez képest kicsiny közterekkel elválasztott több elektróda közül legalább egy és egy járulékos elektróda között lép fel, mimellett az elsőnek említett eloktródák akként vannak az eltérítő szervekkei csatolva, hogy a nyaláb az elektródarendszex szélén áll be. 32. A 31. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az árammegosztás hat, a cső katódája felől nézve körben elrendezett elektródák közül legalább egy és egy járulékos elektróda között lép fel, mimellett az először említett elektródák akként vannak 3n számú az eltérítést három egymáshoz képest 360°/3n szögben álló irányban befolyásoló eltérítő tekerccsel összekötve, hogy a nyaláb az említett elektródák egyikének szélére áll be. 33. A 31. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az árammegosztás a cső katódája felől nézve egy szabályos négyszög oldalait alkotó négy elektróda közül legalább egy és egy, járulékos elektróda között lép fel és az először említett elektródák mindegyike a maga részéről ugyanannyi ellenállás gyűrűkapcsolásának összekötési pontjai egyikével van összekötve, mely gyűrűkapcsolás részarányosán fekvő több összekötési»pontban van táplálva, mimellett a gyűrűkapcsolás négy részarányosán ' fekvő összekötési pontjából akként van az eltérítő feszültség két eltérítő lemezpár számára levezetve, hogy a n5'aláb az elektródák egyikének szélére áll be. 34. A 31. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az áramelosztás több, legalább két egymással összekötött részre felosztott elektróda közül legalább egy és egy járulékos elektróda között megy végbe, mimellett az elsőnek említett eléktródarészeknek legalábbis külső szélei a cső katódája felől nézve egy szabályos, váltakozva ki- és beugró szegleteket alkotó alakzatot alkotnak és az először említett elektródák akként vannak az eltérítő eszközökkel csatolva, hogy a nyaláb az alakzat külső szélén egy beugró szegletbe áll be. 35. A 34. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a nyalábnak az egyik beugró szegletből egy másik szegletbe való áthelyezése céljából olyan tekercs van elrendezve, melynek tengelye a cső katódáját az először említett elektródák alkotta szabályos alakzat középpontjával összekötő vonallal fedésben van és e tekercshez: feszültségimpulzus van hozzávezetve. 36. A 34. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szabályos alakzatban elrendezett elektródák száma n és mindegyik ilyen elektróda egy-egy eltérítő tekerccsel van összekötve, mimellett ezek az eltérítő tekercsek az eltérítést egymással szöget n bezáró irányokban befolyásolják. 37. A 31. igénypont szerinti, kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az először említett rer;"l':>:sr külső széle váltakozva kies beugró szegleteket mutat és hogy ez a rendszer akként van az eltérítő szervekkel csatolva, hogy a nyaláb egy beugró szegletbe áll be, mimellett egy másik eleiktródarendszer is el van rendezve, mely az elsőn kívül fekszik és ez akként van az eltérítő szervekkel csatolva, hogy a nyaláb erre a második rendszerre való felcsapódás esetén érintő irányú mozgást végez és a két rendszer továbbá akként van kialakítva, hogy a nyaláb sugárirányú