142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel

6 142.104 hasonlóan ahhoz, ahogy a 19. ábra azt három helyzettel kapcsolatban szemlélteti, ez a kapcsolási elrendezés is kibővítheti) egy bizonyos számú helyzet esetére. Ha a nyaláb a —110— elektródát éri, úgy a potenciál a —114— pontban csökken és a nyaláb a nyíl irányában jobbfelé mozog. Megfelelő megfontolások érvényesek a többi elektródákra is. A nyaláb tehát végezetül a stabil —109— helyzetbe áll be. A 21. ábra olyan kapcsolási elrendezést, szemléltet, amelynél minden egyes eldktródapárból egyegy elektróda, ebben az esetben a —115 és 116— elektródák, szekundéremissziós elektródákként vannak kialakítva.yHa a nyaláb a —115— elektródát éri, úgy a potenciál a —117— pontban emelkedik, minek következtében a bal oldali, vízszintes irányú eltérítésre való —118— eltérítőlemez potenciálja növekszik és a nyaláb a —115— elektródán feltüntetett nyíl irányában mozog. Ha a nyaláb a —119— elektródára esik, úgy a potenciál a —117— pontban csökken és a nyaláb ellentétes irányban mozog. Függőleges irányban az eltolódás hasonló módon következik be a —120— eltérítőlemezek hatására. Nemcsak az lehetséges, hogy azt elérjük, hogy a nyaláb egy bizonyos helyzetet vegyen fel. mint ahogy az az előző kapcsolási elrendezéseknél bekövetkezett, hanem a nyaláb helyzete egy bizonyos, meghatározott térszögön belül elhatárolható. Ezt pl. olyan kapcsolási elrendezés segítségül vételével érhetjük el, melyben a 22. ábrán szemléltetett elektródákat alkalmazzuk. Itt legalábbis a két fogóelektródapár- egyikéhez tartozó elektródák és egy ötödik elektróda közötti árammegosztás lép fel. A 122—124., illetve 123—125 párok emellett újból a 19., 20. és 21. ábrák szerinti ellenütemű kapcsolásban rendezhetők el. Ha a nyaláb pl. a —125— elektródát éri, úgy az a nyíl irányában jobbfelé hajtódik, amíg stabil helyzetébe nem kerül, melynél részben a —125— elektródát, résziben pedig a -^—121— elektródát éri. Ily módon a nyaláb a —121— elektróda kerületén mindenütt beállhat. A —19., 20., 21. és 22. ábrák szerinti kapcsolási elrendezéseknél a nyaláb megfelelő eltérítő feszültségek vagy áramok hozzávezetése útján az egyik stabil beállítási helyzetből a másikba helyezhető át, ami akár vízszintes, akár függőleges irányban történhet. Ha pl. a 19. ábra szerint a—103— tekercshez megfelelő áramot vezetünk, pl. egy transzformátoron keresztül, úgy a nyaláb vízszintesen a ---104— helyzetből a —105— helyzetbe vihető át és további eltolások foganatosíthatók, hasonló módon a —102— tekercsbe vezetett áramok segélyével. A 23. ábra a nyalábhelyzetnek egy bizonyos térszögön belüli ha-tárolására való kapcsolási elrendezést szemléltet. Ennél a kapcsolási elrendezésnél legalább négy —126, 127— 128 és 129— elektróda és egy további —130— elektróda között l?p fel árammegosztás, mely további —130— elektróda a rajz szerint az elsőnek említett négy elektróda mögött foglal helyet. E négy elektróda mindegyike két-két, pl. —128 I— és —126 II— részből áll, mely részek akként vannak elrendezve, hogy a cső .katódájától nézve két közös tengelyű gyűrűt alkotnak. Ez azonban nein azt jelenti, hogy ezeknek az elektródáknak okvetlenül ugyanabban az egyetlen egy síkban kellene feküdniök, minthogy azok a katódától különböző távolságokban is elrendezhetek. Az ábrán két elektródának a vízszintes eltérítésére alkalmas eltérítő —131— lemezcsoporttal való kapcsolata látható. A többi elektródáknak a függőleges eltérítésre alkalmas lemezekkel való, kapcsolata analóg. Az így létrejövő viszszahatás következtében a nyaláb az elektródák egyikére való felcsapódás esetén az elektródán feltüntetett nyíl irányában mozog úgy, hogy a nyaláb helyzete a koncentrikus gyűrűkkel meghatározott térszögre van korlátozva. . A 24. ábra olyan elektródaelrendezést szemléltet, melynél az árammegosztás hat, gyűrűh alkotó 132—137 elektróda közül legalább az egyik és egy járulékos, nem ábrázolt és e hat elektróda mögött elrendezett elektróda között lép fel. Annak előidézése végett, hogy a nyaláb pl., az elektródák egyikének külső oldalára állítódjék be, ezek az elektródák egyenként egy-egy eltérítő tekerccsel kapcsolhatók és ezek a csévék egymáshoz képest 60°-kal elfordítva rendezhetők el. Két-két, egymással szembenfekvő elektróda, így pl. a —134— és —137— közösen egyetlen tekerccsel kapcsolható és az így kapott három tekercs egymáshoz viszonyítva 120°-os közökkel rendezhető el. Az ilyen kapcsolási elrendezés tíz vagy több elektródára is kiterjeszthető, ímely elektródák egy elektromotor forgórész-teker cselesének módjára tekercselt eltérítő tekercs egy-egy megcsapolásával köthetők össze. Egy ilyen kapcsolási elrendezés elektrosztatikus eltérítéssel is megoldható, ahogy az a 25. ábrán látható. Ebben az esetben az árammegosztás ismét egy szabályos tizenkétszög oldalai szerint elrendezett tizenkét —138— elektróda közül legalább egy és a nem ábrázolt, ezek mögött elrendezett, járulékos elektróda között lép fel. E —138— elektródák mindegyike tizenkét, gyűrűkapcsolásban elrendezett, —139— ellenállás közül kettő-kettő csomópontjával van összekötve. Ezt a gyűrűkapesolást négy ponton a —140— ellenállásokon keresztül tápláljuk, miimellett a két pár —141 — eltérítő lemez négy szimmetrikusan fekvő ponttal van összekötve. A nyaláb itt is a —138— elektródák egyikének kerületére áll be. Ezzel kapcsolatban megemlíthető, hogy a nyaláb az elektródák szemköztfekvő szélére fog beállni, ha 180°-os eltérés van valamely eltérítőlemez csatlakozási pontja és e lemez helyzete között. Ugyanez az eredmény úgy is elérhető, ha a —138— elektródát szekundéremissziós elektródaként alakítjuk ki. A 26. ábra szerinti elektróda-elrendezésnél a nyaláb az elektródák alkotta szabályos alakzat egyik beugró szegletébe áll be. Mindegyik elektróda két részből, így pl. —142 I és 142 II— részből áll. Egy ilyen elektródára való felcsapódáskor ismét a nyalábnak az ábrázolt nyilak irányában való eltolódása lép fel. Az árammegosztás ebben az esetben is egy, az ábrázolt elektródák és a mögöttük levő járulékos elektróda között megy végbe. A nyaláb pl. a —143— hivatkozási számmal megjelölt helyzetbe áll be. A 27. ábra szerint ugyancsak beugró szeglet keletkezik, melybe a nyaláb beáll, mégpedig öt olyan elektróda révén, melyek mindegyike négynégy részelektródára van felosztva, mint pl. a —144— elektróda, mimellett az összes részelektró-