142098. lajstromszámú szabadalom • Irányrögzítő készülék alagút- vagy táró irányának kitűzéséhez

Megjelent 1953. évi j úlins hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.098. SZÁM. ! 42. c. 11 OSZTÁLY. — A—111 ALAPSZÁM. Jjrányrögzítő készülék alagút- Vagy táró irányának kitűzéséhez yl Magyar Állam mint a feltaláló, Tárczy-Hornoch Antal egyetemi tanár soproni lakos jogutóda A bejelentés napja: 1950. szeptember 25. Alagútban vagy táróban az iránynak nagyobb pontossággal kitűzésé teodolitmérésekkel úgy történhet, hogy az irányt meghatározó egyes pontokat két távcsőfekvésből tűzzük ki. Ehhez megfelelő irányrögzítő készülékekre van szükség. A találmány szerinti készülék lényegében a Borchers által használt kengyelalakú kétágú szeg és a Szentistványi által javasolt skálás irányrögzítő készülék egyesítése és továbbfejlesztése. A találmány egyesíti a két készülék előnyeit, hátrányaik kiküszöbölésével.* Borchers a két távcsőfekvés által megállapított egy-egy pontot a főtébe erősített kengye'lalakú szeg vízszintes részén egy-egy karccal jelöli meg, azután a szegnek vízszintes részébe a pontos irányt meghatározó helyen a két karc fekvőjében a függélyező zsinór részére egy függőleges lyukat fúr. JMind a karcolás, mind, ä fúrás művelete kényelmetlen és a pontatlanságot növeli. • Ebben a tekintetben előnyösebb a Szentistványi-féle skálás irányrögzítő. Ez a táróban vízszintesen megerősített deszkán két csavarral rögzítendő vízszintes skálás fémlécből áll, melyen indexes szán tolható el. A szán beállítása a szánra erősített izzólámpával történik. Hátránya, hogy a szán beállítása nem pontszerű fényforrásul szolgál és az így beállított pontot a főtéré függélyező zsinórral kell felvetíteni, ami a pontatlanságot növeli. A két készülék előnyeit egyesíthetjük s hátrányait kiküszöbölhetjük, ha a megfelelően megnagyobbított és átépített Borchers-féle kétágú szeget látjuk el skálával s ezen eltolhatóan beinthető szánkóval, mert ebben az esetben a vetítési hiba elesik s a pontos leolvasás lehetővé válik. De a skálának a pontjelző szegen való elhelyezése még nem old meg minden problémát. A függélyezőt felvevő furatnak, s a szánkón lévő beintésre szolgáló alakzat szimmetriatengelyének függőlegesnek és egybeesőnek kell lenni. Különösen fontos, hogy az irányzó síkra merőlegesen, tehát harántirányban legyen pontosan függőleges. A beintésre szolgáló alakzattól megkívánjuk, hogy jól meg legyen világítva, s közeli és távoli megirányzásokra, egyformán alkalmas legyen. A szánkót a kiszámított skálahelyzetben biztosan rögzíteni kell tudnunk. A légáramra való tekintettel szükség szerint függélyező helyett pontosan egybeeső optikai függélyezőre (vetítőre) is gondolnunk kell, Előnyös az is, ha ugyanazt a készüléket — ha erre sor kerül — talppont gyanánt, vagy pilléreken használhatjuk. Könnyen ellenőrizni kell tudni továbbá, vájjon az irányrögzítő berendezés nem mozdul-e el időközben,. Végül tekintetbe veendő, hogy alagútban, ennek hosszától függően, több ilyen berendezésre van szükség, s így a későbbi méréseknél nélkülözhető részeket célszerű úgy elhelyezni, hogy egyik helyről könynyen a másik helyre átvihetők legyenek. Meg kell itt azonban mindjárt jegyezni, hogy oly nagyfontosságú feladatoknál, mint az alagúttengely megfelelő pontos kitűzése, a készülék költsége nem döntő szempont, de emellett a költség csökkentése természetesen kívánatos marad. A találmány szerinti készülék egy példaképpeni kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel. Az 1. ábra a készüléket a főtéré erősítve elölnézetben, a . 2. ábra hátqlnézetben tünteti fel. A 3. ábra a készülék alulnézeté skálaléc nélkül, a 4. ábra pedig a skálaléc nélküli készülék elölnézete, az ' 5. ábra a készülék A—A szerinti metszete, a 6. ábra a szán B—B szerinti metszete^ a 7. ábra a készülék C—C szerinti metszete, a 8. ábra a levehető skálaléc és lámpa alulnézete, a 9. ábra ugyanezeknek elölnézete, a 10. ábra a lámpának D—D szerinti metszete. A 11. ábrán a készülékre helyezhető függő, illetve nyereglibellát elölnézetben, a 12. ábrán viszont ezt oldalnézetben látjuk. A találmány szerinti készüléknél a Borchers-féle kétágú szeg szerepét (1—4, ábrák) a ö'léc veszi át, amelynek egyik végén egy cslt

másik végén két cs2

csavar segítségével a főtéhez erősíthető (szilárd-' kőzetben ehhez előbb fadugót helyezünk el, vagy még helyesebben, kiálló' végén menettel ellá-