142095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fiziológiailag hatástalan, jobbraforgató anyarozs-alkaloidáknak hatásos balraforgató izomerekké való átalakítására jód-katalizissel
2 142.095 A találmány szerinti eljárás természetesen kémiailag tiszta kristályos bázisok átalakítására is alkalmas, mégis az ismert átalakításokkal szemben különös előnye a jódkatalízises izomerizálásnak, hogy az átalakulás gyakorlatilag kvantitatív« folyik akkor is, ha az alkaloida szennyező kísérő anyagokkal együtt van jelen. A találmány szerinti eljárás megvalósításánál tehát nincs szükség a jobbraforgató alkaloidák, pl. az ergotinin, ergometrinin, vagy ergotaminin kristályos alakban való izolálására. Pl. eljárhatunk úgy, hogy az anyarozskivonatokból KRAFT szulfátos módszerével, vagy az izolált, 60—70 százalékos báziskeverékből BASGER foszfátos eljárásával leválasztjuk a balrafogagató alkaloidákat (ergotinint, ergotaminint) tartja oldatban, alkoholos foszforsavat és jódot adunk és azzal szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kezdetben tiszta folyadék már másnapra megzavarodik, s pár nap alatt szépen fejlett kristályokban megindul a képződő balraforgató bázisok kiválása foszfátjuk alakjában. Jódkatalizátorként vagy elemi jódot alkalmazunk, vagy jódot szerves kötésben tartalmazó vegyületeket. Utóbbiak gyanánt példaképpen/ megnevezzük az etilénjodidot, jódbenzolt, jodoformot stb. A katalizátort előnyösen oldatban alkalmazzuk. Az eljárás részleteinek szemléltetésére az alábbiakban néhány kiviteli példát közlünk. 1. példa. 10 g nyers anyarozsbázis keveréket (ergotoxinben kifejezve 71,6"/0 -os 200 cm 8 acetonban oldunk és hozzáadunk 40 cm3 alkoholos foszforsavoldatot (5%-os); a leválás azonnal megindul. Másnap szűrve 4,67 g ergotoxin-foszfatot nyerünk 79,3% bázistartalommal, ami 3,7 g tiszta ergotoxinnak felel meg. A nyers báziskeveréknek tehát 51.7 százaléka volt ergotoxin, mely azonnal kicsapódott. Az acetonos oldatban visszamaradt az eredeti alkaloida tartalomnak 48,3%-a. Az acetonos szűrletet pontosan két részre osztjuk: Az első részletet szobahőmérsékleten két hétig állni hagyjuk, .közbeni kivált kristályos csapadéktól többször megszűrjük. Az utolsó kiválás már erősen színezett. Összes csapadékmennyisége 0,99 g. Bázistartalma 82,4% (== 0,816 g ergotoxin, az eredeti báziskeverék 22,8%-a). A lassú átalakulás következtében az érzékeny alkaloidák részleges lebomlása el nem kerülhető. Az oldat másik feléhez 50 mg jódot adunk, 5 cm3 acetonba oldva. Az oldatból ugyancsak két hét alatt leszűrt ergotoxin-foszfát mennyisége 1,64 g. Bázistartalom 81,2% (= 1,332 g ergotoxin, az eredeti keverék bázisainak 37,2%-a). Jód nélkül tehát két hét alatt, az ergotoxin-foszfát leválasztása után visszamaradó jobbraforgató alkaloidák 47,2%-a válik le, mint ergotoxin, jód alkalmazásával pedig 77,0%-a. 2. példa.Kristályosítási véglúgok fekete szurokszerű párlatmaradékából, melyek a Keller—iliani reakciót még adják, alumínium oxidon való kromatográfiás adszorpcióval, valamint éteres oldatból borkősavval való kivonás és lúgos kicsapással világos krémszínű készítményt kapunk. Ebben az anyagban sok bomlástermék mellett még. ergotinin is van. Az anyag acetonos oldatából foszforsav jelenlétében, jód nélkül, csak 10 nap múlva kezd megindulni a foszfátkiválás, jóddal azonban már a 3-ik napon megjelennek a sugarasan rendezett tűkből álló ergotoxin-foszfát gömbök. Végül is két hét után a leszűrt ergotoxin-foszfát bázistartalma jód használata esetén több mint kétszerese annak, amit a jód nélküli párhuzamos kísérletből nyerünk. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás fiziológiailag hatástalan, jobbraforgató anyarozsalkaloidáknak hatásos balraforgató izomerekké való átalakítására, melyre jellemző, hogy az átalakítást jód jelenlétében végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az átalakítást jódot szerves kötésben tartalmazó vegyületek jelenlétében végzünk. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv ftyomdia — Ó41 — F. v.: Sumite István
