142094. lajstromszámú szabadalom • Fából való ablakok megerősítése

Megjelent 1953. évi július hó l-en.'n. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.094. SZÁM. 37. d. 8-17 OSZTÁLY. — PE—142 ALAPSZÁM. „Fából való ablakok megerősítése" , Eric Sigfrid Persson, építész, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1952. február 9. Svédországi elsőbbsége: 1951. április 4. Olyan ablakoknál, melyeknek ablakszárnya a keretben a szárny közepe táján vízszintes tengely körül lenghetően van felfüggesztve, a szárny anyaga nagy feszültség alá kerül, ha a szárnyat vízszintes helyzetbe lendítjük. E helyzetben a szárnynak az üvegtől és önsúlyától származó terhelése folytán a szárny oldalrészei meghajlanak, vagy meghajlásra hajlamosak. Fából való szárnyakkal felszerelt ablakoknál a baji ás a fa szálirányára merőleges, vagy bizonyos mértékig harántirányú, úgyhogy a szárny anyaga kellemetlen feszültségek alá kerül. A szárny meghajlása vagy más deformációja előállhat a szárnyanyagnak a niedvességváltezás hatása folytán fellépő vetemedése, vagy a szabálytalan felfüggesztése, illetve a vasalás szabálytalan rögzítése folytán is. A jelen találmány tárgya az említett hátrányok kiküszöbölése, amit elsősorban úgy érünk el, hogy a faanyagnál nagyobb szilárdságú anyagból való pántokat, huzalokat, pálcákat, vagy hasonlót erősítünk a szárny oldalaihoz olymódon, hogy azok a csuklósan felfüggesztett szárnyat erősítsék. Ezek az erősítések felveszik azokat a feszültségeket, melyek a szárny vízszintes helyzetében, illetve a nyitás során a vízszintes helyzetben való áthaladáskor keletkeznek. Az említett erősítés különös előnye, hogy a felső zárószervek, melyeknek billenőablakoknál az a rendeltetésük, hogy a szárnynak a billenési tengely fölötti részét, különösen annak felső részét, tömören a kerethez szorítsák, elmaradhatnak, feltéve, hogy az erősítés a szárnyat eléggé merevvé teszi ahhoz, hogy a megkívánt illesztést az ablak alsó szélének zárószerveivel érjük el. Az erősítés számos úton valósítható meg és nem kell kizárólag szalagokból vagy pálcákból állnia, hanem a találmány egy változata szerint fémlemezborításként is kialakítható, ami az egyik ablaktábla tartója is lehet, úgyhogy a szárnynak kettős táblája lesz. Ez a .tartó egy külön szárnnyá fejleszthető tovább, előnyösen külsőszárnnyá, amely a fából való szárnyhoz alkalmas módon csatlakozik és azt'erősíti és merevíti. A találmány további jellemzői egy kiviteli alakjának alábbi leírásából és mellékelt rajzaiból fognak kitűnni. E kiviteli alak a találmány megvilágítására szánt példa. Az 1. ábra egy ablak rajza, melyben a szárny egy bizonyos szellőztetési helyzetnek megfelelően nyitott. A 2. ábra az ablaknak kisebb léptékű távlati képe, melyben az ablakszárny helyzete vízszintes. A 3. ábra magának a szárnynak nagyobb léptékű távlati képe, melyben a tömítöbetétek a szárnyról el vannak távolítva. A rajzban (1) a keret, (2) a szárny, (3) a csukló, melyek révén a (2) szárnyat a keretben felfüggesztjük olymódon, hogy az a közepe táján elhelyezkedő vízszintes tengely körül lenghet. (4) a szárnyon a csukló fölött elhelyezkedő tömítőbetétek, (5) pedig a keret megfelelő tömítőbetétei a csuklók alatt. A találmány szerinti a szárny úgy van merevítve, hogy oldalrészeinek a szárny 2. ábra szerinti helyzetében mutatkozó meghajlási törekvéseit hatásosan küszöböljük ki. A rajzban bemutatott kivitel szerint a merevítést a (6, 6) fémszalagok alkotják, melyek a szárnykeret oldalán, azaz az ablakkeret felé néző felületén helyezkednek el. Az egyes fémszalagokat középrészükön (7) csavarok rögzítik a szárny közepéhez annak eleje (külső rész) közelében, mi mellett a szalagok ferdén hátrafelé (befelé) haladnak a szárnyoldal mentén a szárny alsó, illetve felső része felé. A fémszalagot a szárny oldalrészének a végénél (9) csavarokkal erősítjük meg, áthajtjuk a (10) sarokéleken és az alsó részhez (11) csavarokkal, a felső részhez pedig (12) csavarokkal rögzítjük. Mint a 3. ábrán látható a (14) vasalás, melyhez a (3) csukló tartozik, (15) csuklócsappal van felszerelve és úgy van elrendezve, hogy az említett csap a szárny közepének belső oldalára kerül. Másfelől a (6) szalag középső része a külső oldal közelében rögzítődik. Ennek az oka az, hogy a szárnyat a bemutatott példában nyitáskor úgy lendítjük el, hogy a szárny vízszintes helyzetében külső fele néz fölfelé. Mindazonáltal, ha a szárny úgy