142092. lajstromszámú szabadalom • Hővédelmi berendezés

2 . 142.092 alá csökken. Ha a hűtés nem elegendő, vagy bármilyen rendellenesség következtében a hőmérséklet tovább emelkedik, a hőkapcsoló magasabb hőfokra beállított —6— érintkezője záródik s .azonnal csökkenti, vagy megszünteti a transzformátor terhelését, a —7—• kioldó mágnes működtetésével; létesíthető olyan kapcsolás is, melynél a —6— érintkező csupán jelzést ad, illetve, csak egy időkésleltetés közbeiktatásával létesíti á tehermentesítő kapcsolást. A védelemnek ez a módja a transzformátorolaj elcsorgása esetén egyébként biztosan bekövetkező elégés ellen is tökéletes védelmet nyújt. A 2. ábrán a transzformátor mesterséges hűtésével egybekapcsolt hővédelmi berendezés azon megoldási alakja van ábrázolva, melynél a háromfázisú ventiMátormotorok kapcsolása egyfázisú hőkapcsolóval vezérelt mágneskapcsolóval történik. Ez esetben kisebb teljesítményű hőkapcsolót használhatunk, mely néhány Amper lekapcsolási teljesítménnyel képes a mágneskapcsalókat és a jelzőáramköröket közvetlenül vezérelni. A —21— olajtranszformátor fedelén kiképzett —22— hőmérőzsebbe —23— hőkapcsolót helyezünk, melynek pl. négy —24—27— érintkezője van. A —24— legalsó érintkezőt valamely áramforrás egyik kapcsára kötjük, a következő —25— érintkezőt pedig a —28— mágneskaposoló tekercsén át az áramforrás másik kapcsával hozzuk vezetői kapcsolatba. A következő —26— érintkezőt a —29— jelzőberendezésen (pl. kürt) át kötjük ugyanezen kapocshoz. A legfelső —27— érintkezőt viszont a —30— főkapcsoló kioldómágnestekercsén át kötjük -a hálózatra. A —28— mágnestekercs a —31— vemtillátormotor működését vezérli, amely a transzformátorhoz kapcsolt radiátoros olajhűtőt ventillálja. Az 1. ábrán vázolt —11— áramreduktorral táplált —10— fűtőtest szükség esetén itt is alkalmazható. Amennyiben alkalmazásától eltekintünk, a hőkapcsolót célszerűen az olaj maximális hőfoka alá kell beállítanunk. Hirtelen túlterhelés esetén ekkor előfordul, hogy a tekercsek hőfoka rövid időre a megengedett fölé kerül. Ez azonban a legtöbb szigetelőanyagra nézve nem ártalmas, mert a szerves szigetelőanyagok élettartama a hőfoknak és a hőhatás időtartamának együttes függvénye. Ha a transzformátor veszteségeinek hatására az olaj hőíoka .emelkedik, akkor célszerűen néhány C°-kal a megengedett maximum elérése előtt a (23) hőkapcsoló —25— érintője zárásával bekapcsolja a —31— ventillátorokat. így a hűtés mindaddig forszírozott mamd, míg a hőfok ismét e határérték alá csökken. Ha túlterhelés, vagy a Szabványosnál nagyobb környezeti hőmérséklet, vagy a hűtőberendezés üzemzavara következtében az olajhőmérséklet még tovább növekszik és eléri á megengedett maximális értéket, bekapcsolódik a —28— hőkapcsoló —26— érintkezője, amely jelzőberendezést hoz működésbe. Amennyiben a terhelés nem csökken és a melegedés tovább folytatódik, néhány fokkal feljebb működésbe lép a hökaßcsoTo —27— érintkezője, amely a transzformátort a —30— kioldőmághes működtetésével önműködően tehermentesíti. Nagyobb transzformátoroknál, ahol több ventillátor kerül alkalmazásra, egyenletesebb hűtést érhetünk el, ha a ventilátorokat feét vágy több csoportra bontva, külön mágnöskapcsolóval kapcsoljuk és ezeket a többfokozatú hőkapcsoló egymáshoz közelfekvő, egymásután következő kapcsolóelemeivel működtetjük. így a hűtés a szükséglethez rugalmasabban alkalmazkodik és a lengések lecsökkennek. Kisebb transzformátoroknál, ahol eddig ventillációs hűtést nem alkalmaztak, a radiátorok a szekrény valamennyi oldalán szétosztva voltak elhelyezve. A fentvázolt hűtési mód esetén célszerű a radiátorokat, ugyanúgy, mint a nagyobbaknál, hütőbattériában összevonni. Némely esetben a régi cellaméterek erre nem adnak lehetőséget. Akkor a 3. ábra szerinti kialakítás használható. A hütőbattéria és a hozzátartozó —36— ventillátor célszerűen a —37— transzformátor felett helyezhető el. Ezzel a cella nagyobb transzformátor elhelyezésére is alkalmassá válik, a thermoszifon hatás javulása folytán a belső hűtés is javul, azonkívül a ventillátor a radiátorokon átfujt levegőt a szellőzőkéményen ki tudja nyomni és így a cella szellőztetése is forszírozottá válik. Száraz transzformátorok esetén az alkalmazás ugyanúgy történhet, mint fentebb, azzal a különbséggel, hogy a hőkapcsoló érzékelő részét megfelelő villamos szigetelés alkalmazása mellett a transzformátor gombolyításával kell hővezető kapcsolatba hozni. Ennek egy példaképpeni kiviteli módja a 4. ábrán vázolt ^elrendezés. A .—41— vasmagot a —42—•, —43—. koncentrikus gombolyítás veszi körül. A —42— kisebb feszültségű tekercs mellé a kifelé hőszigetelő anyagból készült —44— tok van ragasztva, amelyben —45— egyfázisú hőkapcsoló érzékelő nyúlványa van elhelyezve. Á —42— kisfeszültségű gombolyítás —46— kivezetése a —47— leágazás révén mereven hozzá van kötve a hőkapcsoló legalsó érintkezőjéhez. A felső érintkező pedig a megfelelő jelző- és müködtetőberendezéseken keresztül, vagy a kisfeszültség más fázisához vagy nuMponthoz van kötve. Ezáltal a hőkapcsoló és a —42— gombolyítás hozzá közel eső része közti feszültaégkülönbség minimális és így a szükséges elszigetelés céljára a drótszigetelés egyedül is bőven megfelel. Ha villamosvezeték hőmérsékletét igen kis késedelemmel akarjuk érzékelni, fémből való hőérzékelőt alkalmazhatunk, ezt az illető vezetékkel fémes érintkezésbe hozhatjuk; ebben az esetben azonban a kapcsoló kontaktus részeit szigetelő transzformátor közbeiktatása mellett kell a vezérlő áramkörhöz csatlakoztatni. Feszültség alatt álló részek mérésére még más megoldást is alkalmazhatunk, pl. hőérzékelőnek szigetelőanyagú tartályban lévő szigetelő folyadékot • használhatunk. Az 5. ábrán egy förgógép védelmét szolgáló három hőkapcsoló egyik lehetséges elrendezése van vázolva. Az —51— és —53— hőkapcsoló a két csapágy, az •—52— á géptest hőfokát érzékeli s a megfelelő hőfokhatárok elérésékor egymásután zárja megfelelő érintkezőivél a jelzőáramköröket; az általuk működtetett jelzőberendezések célszerűén áttekinthető módon, pl. egy jelzőtáblán elrendezve, lehetővé teszik a hőfokok távolból való ellenőrzését, illetve azoknak pontos határok között tartását, Megfelelő érintkezőkkél, hőérzékeny kapcsolókkal az előző példákhoz hasonlóan bármilyen hűtő- vagy fűtő- (hőkicserélő-, előmelegítő-, kondenzáló- stb.) berendezés eltenőrzése és/vagy vezérlése az eddig e célra alkalmazott, bonyolult drága és érzékeny