142090. lajstromszámú szabadalom • Davy-féle biztonsági lámpa

Megjelent 1953. évi július hó lj|én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.090. SZÁM. 4. a. 38-53. OSZTÁLY. - K. 17.595. ALAPSZÁM. Davy-féle biztonsági lámpa. A Magyar Állam, mint a feltaláló Kóta József bányamérnök jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1948. szeptember 30. Az ismert DAVY-féle biztonsági lámpák sujtólég jelenléte esetén robbanással szemben nem nyújtanak teljes biztonságot, amennyiben a kettős drótkosár határolta térbe és az üveghenger határolta térbe a sujtólég behatol, a lángot táplálja. A fokozott mértékben táplált láng meghosszabbodik, egy része a belső drótkosiár határolta térbe felnyúlik, a belső drótkosarat átizzítja, Ezen átizzítás következtében kezdetben a belső és a külső drótkosár közötti térben a sujtólég meggyullad, a külső drótkosarat átizzítja, és az izzó külső drótkosár a lámpán kívüli térben a sujtóléget meggyújtja. Ez a jelenség, számos balesetnek volt már az okozó ja, így többek között a közelmúltban az oroszláni bányában is a sujtólégrohbanást DAVY-féle biztonsági lámpa drótkosarainak átizzása 'idézte elő. A találmány szerinti DAVY-féle biztonsági • lámpa teljes biztonsággal akadályozza meg azt, hogy a sujtólégrobbanást maga a lámpa idézze elő, amennyiben a lámpa lángja, sujtólég jelenléte esetén önműködően elalszik és így nemcsak a robbanásveszélyt küszöböli ki, hanem a bányászokat a sujtólégveszélyre figyelmezteti. A találmány tárgya DAVY-féle biztonsági lámpa, jellemezve a drótkosarak határolta téren belül elrendezett, hő hatására gáz és/vagy (

füstöt fejlesztő anyaggal. A találmány szerinti lámpát, továbbá a drótkosarak határolta téren belül elrendezett, hő hatására gázt és/vagy füstöt fejlesztő anyagot a külső tér felől fedő, a gáznak és/vagy füstnek a keletkezése időpontjában a külső tér felé való kilépését gátló burkolattal. A mellékelt rajz a találmány szerinti DAVY-féle biztonsági lámpa példaképpen vett megoldási alakjait mutatja. Az 1. ábra a DAVY-féle biztonsági lámpa oldalnézete és részben hosszmetszete, az állványrudak és egyéb rögzítőszervek nélkül. A 2. ábra az 1. ábra egy részének nagyobb léptékű hosszmetszete és részben oldalnézete, hőhatásra gázt és/vagy füstöt fejlesztő anyagból való gyűrűvel és utóbbit a külső tér felől fedő, gyűrűalakú fémburkolattal. A 3. ábra a második megoldási alak egy részének a 2. ábrához hasonló, nagyobb léptékű hosszmetszete ós részben oldalnézete. Az 1., 2. ábrákat ismertetve, a láng —1—, az üveghenger —2—, a belső drótkosár —3—, a külső drótkosár —4—, a belső és külső drótkosarak közötti tér —5—, a drótkosarakat, a —2— üveghenger felső peremén rögzítő fémgyűrű —6—, a belső —3— drótkosár palástjából kidomborodó gyűrűborda —8—, utóbbi fölött a belső —3— drótkosár külső palástján elrendezett, hőhatásra gázt és/vagy füstöt fejlesztő •anyagból (masszából) alakított gyűrű —7—, a —7—, gyűrűt és a —8— gyűrűbordát a külső oldal felől lefedő (ernyőző), célszerűen fémből való, gyűrűalakú burkolat —9— A —9— burkolat szerepe kettős, egyrészt meggátolja azt, hogy a füst és/vagy gáz közvetlenül a keletkezése pillanatában a lámpa belső teréből számottevő mértékben kifelé, a lámpán kívüli térbe áramoljon, másrészt a —7— gyűrűt szerelési helyzetében kirázódással, kieséssel szemben rögzíti. A —9— burkolat célszerűen nyitott rugalmas fémgyűrű, melynek szabad végei egymást átlapolják. Sujtólég jelenlétében a sujtóléggel is táplált —1— láng annyira meghosszabbodik;, hogy egy része a —3—. belső drótkosárba ér, annak palástját átizzítja, amelynek melege a —7— gyűrű anyagát meggyújtja. A nagy tömegben keletkező gáz és/ vagy füst, mely a keletkezése pillanatában, a —9— burkolat ernyőző hatása következtében, kifelé (a lámpán kívüli térbe) számottevő mértékben nem tud áramolni, a —3— belső drótkosáron belüli teret és a —2— üveghengeren belüli teret megtölti, a lángot teljes biztonsággal azonnal eloltja és a bányászt a sujtólégveszélyre figyelmezteti. A —7— gyűrű készítéséhez célszerűen oly anyagot használunk, amely kb. 180—190 C° hőmérsékleten gyullad és oly gázokat és/vagy füstöt fejleszt, melynek a levegőnél nehezebb a fajsúlya és a láng körzetében az oxigént hirtelen elfogyasztja. A masszához a találmány értelmében oly negatív katalizátort adunk, amely a sujtólég meggyuUadását gátolja. Ilyen negatív katalizátor pl. a jód vagy bróm. A massza pl. nitrocellulózából készíthető, amelyhez, a jódot pl. pentoxid alakjában adagolhatjuk. A —7—