142087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak előállítására
8 142.087 2,5 rész- azo-di-izobutironitrilt adunk hozzá. A fel-, lépő exotern reakció a hőmérsékletet 102 C°-ra emeli. A polimert kavarjuk, félóra alatt 70—75 C°-ra engedjük lehűlni, majd etilalkoholba'való öntéssel elkülönítjük, megszűrjük és etilalkohollal kimossuk. A kapott 360 rész szárított termék- molekulasúlya 46,000. A saxhlet készülékben etilénkloriddal 20 órán át extrahált minta 18 százalék súlyveszteséget szenved. Az extrahált polimer 11 % kö-. tött polivinilkloridot tartalmaz. 30. példa. ' • A 29. példa szerint kapott nem extrahált polimerből 25 százalékos dimetilformamidos oldatot készítünk akként, hogy közönséges hőmérsékleten pépesítjük, majd 110 C°-ra hevítjük. Ezután ezürőgyertyán 100 C°-on megszűrjük. Az oldatot 60/01 mm fonóféjből 18,6 g/perc szivattyúteljesítmény mellett 140 C°-os glicerinbe fonjuk. (Az oldat hő•mérséklete a fonófejtől 5 cm távolságra 91 C°.) A fonalat 3,6 m-en át a fürdőben alámerítjük. A fürdőben a vezetőszervek feszítést nem fejtenek ki, a fonál mért feszültsége 35 g. A fürdőből kikerülő fonalat többszörösen capstan (szeparátor hengerrendszer, amely 110 m/perc kerületi sebességgel forog) köré csavarjuk, ma jel e rendszerről csévére vezetjük, amelyen összegyűjtjük. A fonalat, miután éjszakán át forró vízben mostuk, vízmentesítjük és folyamatosan megszárítjuk 85 C°-on meleg szeparátor hengerrendszerben 9 m/perc sebesség mellett. E rendszeren a fonalat négyszeressé egyesítve, 30 cm-es forró lemez nyílásán át 145 C°-on 300 %-ra nyújtjuk. Jv kapott húzott fonál tulajdonságai: denié 533, szakítási szilárdság (száraz) 0,67 g denié, szaki -tási nyúlás (száraz) 7,7% és zsugorodás félórás forróvizes kezelés után 17,1 százalék. A festékfelvétel a 28. példa szerinti festékfürdőbőr 66,6 százalék. 31. példa. 40 rész kukoricakeményítőt 100 rész hideg vízben elkeverve pasztát készítünk és ezt 700 rész forró vízhez adjuk. Egyenletes keményítőoldatot kapunk, melyet 25 C°-ra lehűtünk. Az oldathoz 100 rész magnéziumszulfátnak 450 rész 0,5%-os kénsavas oldatát adjuk fokozatosan és az elegyet 45 C°-ra melegítjük. Ezután kavarás mellett egyenként 3 rész ammóniumperszulfátnak és nátriummetabiszulfitnak 20—20 rész vízben való oldatát, majd 200 rész akrilnitrilt adunk hozzá. Az élénk exoterm reakció a hőmérsékletet 85 C-°ra emeli. A polimerizációs elegyet kavarjuk és félóra alatt 70 Cq -ra hűtjük. Ezután a polimert szűréssel elkülönítjük, forró vízzel kimossuk és 70 C°-on megszárítjuk. 225 rész polimert kapunk, amely (nitrogénanalízis alapján) 15 százalék keményítőt tartalmaz. A polimer 1%-os oldatának. 60%-os vizes káliumrodanid oldatban mutatott viszkozitása 40 C°-on 2,95 centi-Kiadja a Tervgazdasági Terv Nyomda. 1952. — 63' stokes. A polimer 5%-os oldata 50%-os vizes kalciumrodanid oldatban nedves fonásra alkalmas. 32. példa. 8 rész keményítőmetilésztert kavarás közben 20' C°-on 150 rész vízben feloldunk és 50 rész magnéziumszulfátnak 215 rész 0,05%-os kénsavas oldatát adjuk hozzá. Az elegyet ezután 45C°-ra melegítjük. 0,4 rész ammóniumperszulfátnak és nátriummetabiszulfitnak 5 rész vízben való oldatát adjuk hozzá kavarás közben, amit 40 rész akrilnitril bevezetése követ. Az elegyet 40—60 C°-on 4 órán át kavarjuk és a terméket szűréssel és forróvizes mosással elkülönítjük. 43 rész polimert- kapunk, amely 14% keményítőétert tartalmaz. A polimer vizes kalciumrodanid oldatban oldható. 12%-os oldata 50%-os vizes kalciumrodanidban fonásra alkalmas. A polimer 16 százalékos oldata dimetilformamidban 100— 125 C°-on olyan viszkozitású, hogy az oldat nedves fonásra alkalmas. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás kapcsolt akrilnitrilpolimérek előállítására, azzal jelfemezve, hogy akrilnitrilt lényeges mennyiségű nagymolekulasúlyú anyagok jelenlétéiben polimerizálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nagymolekulasulyú anyagokként olyanokat alkalmazunk, melyek molekulasúlya 1000-nél nagyobb és a növekvő akrilnitril-lánccal kémiai kapcsolódásra képesek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a használt nagymolekulasúlyú anyagok vízoldhatók. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a használt nagymolekulasulyú anyag polivinilalkohol. 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az akrilnitrillel egyéb monomer polimerizálható anyagok előnyösen kisebb, 15—20 százaléknál nem nagyobb mennyiségét polimerizáljuk. 6. Kapcsolt akrilnitrilpolimérek, azzal jellemezve, hogy az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárással készültek. 7. A 6. igénypont szerinti kapcsolt akrilnitrilpolimér, azzal jellemezve, hogy a kapcsolt polimerbe inkorporált nagymolekulasulyú anyag mennyisége a kapcsolt polimerre vonatkoztatva 5—40, előnyösei) 10—30 súlyszázalék. 8. Alaktestek, különösen rövid, vagy hosszú szálak, rostok, fqnaiak és hasonlók, azzal jellemezve, hogy a -6—7. igénypont szerinti kapcsolt akrilnitrilpolimérből vannak. 9. Áv 8. igénypont szerinti alaktestek kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy pl. csáva, direkt, diszpergált, vagy vízoldható acetát, vagy savanyú festékkel festettek. Könyvkiadó igazgatója. — F. v.: Sumits István.
