142085. lajstromszámú szabadalom • Berendezés színes televiziós képek átvitelére

2 142.085 állandó frekvenciájú interferenciajelek is felléphetnek, amelyek a négy jMC-es frekvenciasáv felső végén jelentkeznek és önmagukban nem okoznának zavart, azonban a kiválasztó frekvenciára való szuperponálódás következtében kellemetlen, kisfrekvenciás "zavaró összetevőket eredményeznek. Ugyanez , '"vonatkozik a fekete-fehér televíziósjel nagyfrekvenciás összetevőire is. Ha tehát az alábbiakban járulékos zavaró összetevőkről beszélünk, úgy ez 'alatt valamennyi fent tárgyalt kisfrekvenciás öszszetevőit értjük. Ismeretes,' hogy kisfrekvenciás zavaróösszetevők a. visszaadott képet szemléltető személyben kellemetlenebb benyomást keltenek, mint a nagyfrekvenciásak. Az is ismeretes, hogy az emberi szem érzékenysége ugyanolyan intenzitású, de különböző színű fénybenyomásokkal szemben nem ugyanakkora, más szavakkal, hogy a három — vörös, zöld és kék — alapszín, egyenlő intenzitás esetén különböző világosságúnak látszik. A szem legérzékenyebb a zöldre, kevésbbé érzékeny a vörösre, és legkevésbbé érzékeny a kékre. A három alapszínnek az emberi szemben keltett e benyomásai között fennálló, fent tárgyalt különbség következtében a zavaró összetevőknek a különböző színekre gyakorolt befolyása a szemben eltérő benyomásokat vált ki és e zavarok kölcsönös optikai kiküszöbölése nem következik be, amire pedig egyébként5

számíthatnánk. Kívánatos volna azoknak a világosságbeli ingadozásoknak a kiküszöbölése, amelyeket a járulékos kisfrekvenciás zavaró összetevők okoznak, amelyek a -különböző színjelf'eszültségeket külön-külön befolyásolják és a fent ismertetett, részarányosán dolgozó berendezésekben nem szüntethetők meg. Kísérletekből kitűnt, hogy a világosság ingadozását okozó zavarok a- képet szemléltető személy számára sokkal kellemetlenebb, mint azok, amelyek csak a színt befolyásolják, anélkül, hogy világosságingadozásokat okoznának. Ebből következik, hogy célszerű, ha a zavarok okozta világosságingadozásokat színbeli változásokká alakítjuk át, amelyekkel szemben a szem sokkal kevésbbé érzékeny. A találmány értelmében ezt a célt az összetett televíziós jelet alkotó fekete-fehér és színes jelösszetevők és egyes alkatrészeik viszonylagos nagyságának oly méretezésével érjük el, hogy a visszaadott képben a képpontok világosságát lényegében csak a fekete-fehér jelösszetevő.és a képpontok színét lényegében csak" a' színjelösszetevők határozzák meg és azokat a látható világosság ingadozásokat, amelyeket a színjelösszetevőkre szuperponált zavaró feszültségek okoznak, a visszaadott képben egészben vagy részben, optikailag kiegyenlítjük. ' A következőkben, „fekete-fehér-jel" kifejezésen az összetett képpontjelnek azt a részét; értjük, amelyet csak fekete-fehér képek vételére alkalmas vevő adna vissza. Ez a rész tehát az, amely a színátvitelhez szolgáló összes alsó vivőhullámok és azok modulációs összetevőinek eltávolítása után megmarad. A fekete-fehér jel vagy valamennyi, egymás közt egyenlő erősségű színjelből, vagy túlnyomórészt ezek egyikéből állhat. „Színjel" kifejezésen az alábbiakban oly jelfeszültséget értünk, amelynek pillanatnyi értéke arányos az adás helyén lepásztázott kép valamely képpontjai alapszínének intenzitásával. E jelfeszültség frekvenciasávjának részeit „színjelösszetevők"-nek nevezzük. Az „összetett színjelkomponens" vagy „összetett színjelöszszetevő" kifejezésen azt a jelfeszültséget értjük, amelyet"" a színt vivő hullámnak vagy alsó vivőhullámnak a színjel kiválasztott összetevőivel, vagyis színjelkpmponensekkel való modulálása által kapunk. Az összetett szín jelkomponens amplitúdójával és fázisával meghatározza az átviendő képpont színét. Az „összetett képpontjel" kifejezésen a fekete-fehér jel és az összetett szín jelikomponens kombinálásából adódó jelfeszültséget értjük. A találmányt a rajzban feltüntetett példakén ti kivitelek kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra távolbalátó adóberendezés vevőjét, a 2. ábra annak adóját tünteti fel, a 3a., 3b. és 3c. ábrák az 1. ábrabeli vevő működését magyarázó diagrammot, míg a 4. és 5. ábrák az 1. árabeli vevő változatait szemléltetik. Először a vevővel foglalkozunk, mert az átviendő televíziós jel felépítése elsősorban a vevő működésmódjától függ. Az 1. ábrabeli vevőnek a —11— antennával összekötött nagyfrekvenciás.—10— erősítője van, amelyhez —12— szuperponáló fokozaf, közbenső frekvenciás —13— erősítő, —14— demodulator, —15— hálózati szerelvény és katódsugárcsövekből álló —16— képvisszaadó berendezés tartozik. Az egyes (képeket az azokhoz rendelt egyes alapszínekben visszaadó —17a, 17b és 17— katódsugárcsövek egymáshoz képest akként vannak elrendezve, hogy az azokban megjelenő részképeket a félig átlátszó —18— tükrök egységes, színes képpé adják össze. A —14— demodulátorhoz, amely a —10, 12 és 13— fokozatokhoz az önműködő erősítésosztályozás céljára szabályozói észültségét is szállít, a szinkronizáló jeleket leválasztó —19— készüléken át sorpásztázó —20—• generátort és. képpásztázó —21— generátort csatlakoztattunk. Ezeket a generátorokat a katódsugárcsövek kitérítő tekercseivel kötötftük ötesze.| A szinkroniBájló jeleket (leválasztó —19— készülék a —15— hálózati szerelvény egy részét alkotó —22— színvivőhullámgenerátorral van összekötve. Végül a közbenső frekvenciát erősítő —13—• készülékhez még a —23— hangvisszaadó berendezést csatlakoztattuk. A vevőberendezés valamennyi említett és az 1. ábrában feltüntetett része, a —15— hálózati szerelvény kivételével, a szokásos . kivitelű lehet, _ úgy, hogy azok felépítését és működésmódját nem Ttell részletesebben ismertetnünk. A —17a, 17b és 17c— katódsugárcsöveknek különböző vezérlő eszközeik vannak, melyek közül legalább az egyik8

kép látható világosságát befolyásolja, míg a .többiek egyike vagy többje ugyancsak a kép látható világosságát befolyásolja és ezenkívül a kép színét határozza meg. Eddig rövidség kedvéért a következőkben a kép zöld alapszínét előállító csövet „zöld cső"-nek, a kép vörös alapszínét előállító csövet „vörös eső"-nek és a kép kék alapszínét előállító csövet „kék cső"-nek nevezzük. Feltesszük, hogy a —17a— cső a zöld, a —17b— cső a vörös cső és a—17— cső a kék cső. Feltesszük továbbá,, hogy a csak a-kép látható világosságát befolyásoló vezérlőszerv a zöld cső vezérlőrácsa, míg a képnek mind a látható világosságát, mind annak színét is meghatározó vezérlőszervek a —17b— és —17c— csövek vezérlő rácsai. Természetesen ^emellett a —17a— cső vezérlőrácsa is befolyásolhatja