142077. lajstromszámú szabadalom • Vízlágyító-berendezés
2 142.077 stb. A vízbe keveredő levegő a vízlágyítóberendezés működését nagyon hátrányosan befolyásolná. Gondoskodni kell tehát arról, hogy abban az edényben, amelyből a szivattyú- szívónyílásához áramlik a víz (a továbbiakban: szívótartály) ne csökkenjen a víz szintje egy bizonyos határ alá. Ez még egy szempontból előnyös: mikor a víz az elosztóban szabadon esik a szívótartályba, levegővel keveredik. Ez a kisebb-nagyobb buborékok alakjában-, a vízbe keveredett levegő feljöhet a felszínre és elválhat a víztől, ha a víz eleget időzik a szívótar-, tályban, vagyis: 1. ha a szívótartályban elég nagy kiterjedésű a víz felszíne, 2. elég nagy a víz mélysége, 3. a víz beömlési helyétől elég messze van az elszívónyílás. Ez esetben a szivattyú levegőbuborékoktól mentes vizet szív. Minden egyes szivattyú szívótartályát célszerű tehát vízszint-szabályozással ellátni. Erre a célra legegyszerűbb megoldás az úszós vízszintszabályozás. Ez elképzelhető volna oly kivitelben is, hogy a szívótartályban elrendezett úszó egy a szívótartályból a szivattyú szívócsatlakozásához vezető csővezetékben elrendezett, esetleg e csővezetéknek a kezdeténél, magában a szívótartályban alkalmazott zárószervet műkötttet. Ez • az elreinde^és oly módon működnék, hogy ha csökken a vízszint a szívótartályban, az úszó zárja a zárószervet, miáltal a szivattyúhoz kevesebb-víz áramlik, ha pedig emelkedik a szívóedényben a vízszint, az úszó nyitja a zárószervet és ezáltal a szivattyúhoz több víz áramlik. Ennek az elrendezésnek azonban volna egy hátránya: a szivattyú szívóvezetékében időnként igen erős szívás lépne fel és ha emellett a szivattyú tömszelencéje nemi zárna egészen tömören, a szivattyú a tömszelenncén keresztül ismét levegőt szívna be és keverne a vízbe. Ennek elkerülésére az úszó által működtetett zárószervet néma szivattyú szívóvezetékébe iktatjuk be, hanem vagy a nyomóvezetékbe, vagy pedig a nyomóvezetékének egy leágazásába, amely a szívótartályba, .vagy a szivattyú szívóvezetékébe vezet vissza, esetleg ennek a leágazó vezetéknek eg$ák végébe iktatjuk be az elzárószervet. A nyomóvezetékben, vagy a. leágazóvezetékben végrehajtott fojtással történő szabályozás semmiféle hátránnyal nem jár. A leágazóvezeték segítségével eg(y az úszó által vezérelt elzárószerven keresztül voltaképen rövidre zárjuk a szivattyút. így most már sosem állhat be nagy szívás a szivattyú szívócsonkjában, hanem mindég ráfolyással működhet a szivattyú és há több vizet szállít, mint amennyi a vízelosztóból a szívótartályba ömlik, a többlet a nyomóvezetékből az elágazóvezetéken keresztül visszaáramlik a szívónyíláshoz és a szívóedényben a vízszint csak a berendezés méretezése által előírt határok között ingadozik. Zárt úszó helyet alul nyitott dobozt, vagy harangot is alkalmazhatunk, mert a vízből felszálló levegőbuborékok mindig kiszorítják a vizet a harang, vagy doboz alól. Megoldható ez a vízszántszabályozás oly módon is, hogy az úszó a szivattyú forgási sebességét szabályozza,, akár a motor befolyásolása útján, akár pedig változtatható áttétel segítségével. A vízszintszabályozás a szivattyúk szívótartályaiban lehet másféle megoldású is. Pl. olyan üzemben, ahol 30—40 mm v. o., vagy ennél nagyobb nyomású levegő, vagy gáz áll rendelkezésre, pneumatikus vízszintszabályozás is alkalmazható, pl. oly módon, hogy a vízszintérzőszervet egy merülőcső (bugyborékolócső) képezi, az elzárószervet pedig pl. membrán működteti. Ez a berendezés a következőképen működik: A nyomólevegő vagy nyömógázhálózatból leágazó vékony csővezeték «gy a vízszint alatt torkoló merülőcsőbe (bugyborékolócsőbe) vezet. A leágazócsőbe olyan fojtás van beiktatva, hogy csak néhány cm3 /mp gáz áramlik át rajta. Ez a csekély gáz-, ill. levegőmennyiség a merülőcsőnek a víz alatt torkoló végén kibugyborékolva veszendőbe megy. Ha a szívótartályban süllyed a vízszint, a merülőcsőben is csökken a túlnyomás, mert utóbbi nem lehet nagyobb, mint a csőtorkolat feletti vízoszlop nyomása. Az elágazócsőből a fojtás után kiágazik egy vékony csővezeték, amely egy membránnak egyik oldalára vezet. A membrán súllyal, vagy rugóval van terhelve és a membrán-középlemez kapcsolatban áll a vízszintszabályozó zárószervével. Minél kisebb a nyomás a merülőcsőben (vagyis minél alacsonyabb a vízszint a szívótartályban), annál jobban nyitja a membrán a zárószervet és a szivattyú által szállított vízmennyiségnek annál nagyobb hányada áramlik vissza a szivattyú szívócsövébe. A vízszintszabályozó lehet azonban másféle bojtáros (servomotoros) megoldású is. Ilyen esetben az úszó vezériősziervet mozgat, ez utóbbi a bojtárt vezérli, a bojtárt pedig az elzárószervet mozgatja, Sabaézlmi igénypontok: 1. Kicsapásos eljárással működő, nyitott vízelosztójú vízlágyítóberendezés, melyet az jellemez, hogy a vízelosztó egy szinten, vagy alacsonyabban^ van elhelyezve, mint a mésztelenítőnek, vagy a reaktornak a felső széle (teteje), továbbá az, hogy a vízelosztókból kiinduló fő-vízáram és rész-vízáram (-ok), vagy ez utóbbiak legalább egyikének útjába egy-egy szivattyú van beiktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés megvalósítási alakja, melyet az jellemez, hogy a vízelosztó után és legalább egy szivattyú elé vízszintszabályozóberendezéssel ellátott szívótartály van kapcsolva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés megvalósítási alakja, melyet az jellemez, hogy a vízszintszabály ozóberendezés(-ek), a szívótartály (-ok) -ban elrendezett úsző(-k)ból, vagy harang (-ok) -bóí, továbbá ezzel (ezekkel) kapcsolatban álló zárószerv(-ek)-ből áll(-nak). 4. A 3. igénypont szerinti berendezés megvalósítási alakja, melyet az jellemez, hogy a zárószerv(-ek) a szivattyú(-k) nyomóvezetékébe van(-nak) beiktatva. 5. A 3. igénypont szerinti berendezés megvalósítási alakja, melyet az jellemez, hogy a zárószerv,(-ek) á szivattyú(k) nyomóvezetékéből kiinduló és a szívótartály(-ok)-ba, vagy a szivattyú(-k) szívóvezetékébe torkoló csővezeték(-«k)-be van(-nak) beiktatva, vagy e csővezeték(-ek)-nek egyik végpontjára. 6. A 2. igénypont szerinti berendezés megvalósítási alakja, melyet az jellemez, hogy a vízszintszabályozóberendezés(-ek) vízszintérzőszerve hyomómó-levegő- vagy nyomógáz-ellátó csővezetékekre kapcsolt merülőcső (bugyborékolócső), a vízszintszabályozó elzárószerve membránnal áll kapcsolatban, a membrán egyik oldala a szabad levegővei
