142064. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékutánállító szerkezet

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.064 SZÁM. 20 f. 7-16. OSZTÁLY. - SE-337. ALAPSZÁM. Önműködő fékutánállító szerkezet. Svenska Aktiebolaget Bromsregulator, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1951. június 14. Svédországi elsőbbsége 1951. február 27. •A találmány különösen vasúti kocsik fékberendezéséhez való oly önműködő fékutánállító szerkezet, amelynek egymáshoz viszonyítva tengelyirányban eltolható két részre megosztott fékrúdja és két zárószerve van, amelyek közül a reteszelő tagnak nevezett egyik zárószerv a fékerőnek fékezéskor való átvitele vége'tt a fékrúd két része közé van iktatva, az előtoló tagnak nevezett másik zárószerv viszont a fékrúd egyik vagy első része és működtető tag között van elhelyezve, amely fékezéskor a fékmozgás függvényében ható vezérlő berendezés útján a fékrúd másik vagy második részén tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve és a működtető tagot a fékjáték csökkenésének értelmében való eltolódásnak megfelelően terhelő rugóerő hatása alatt áll. A találmány értelmében kivitelezett ily rendszerű önműködő fékutánállító szerkezet, akár egyszerű, akár kettős működésű (vagyis vagy csak csökkenti a fékjátékot, ha ez túlságosan nagy, vagy a fékjátékot csökkenti, illetőleg növeli, ha ez túl nagy, illetőleg túl csekély lett), elsősorban a fékrúdban fellépő fékező feszültség hatása útján kiváltható, reteszelő szerkezettel van jellemezve, amely a fékrúdnak fékező feszültségtől való mentessége esetén a működtető tagot a fékrúd egyik részéhez visszonyítva e rész és a működtető tag közé iktatott előtoló tag útján a fékjáték csökkentésének irányában reteszelve tartja és amely kioldott helyzetében lehetővé teszi, hogy a működtető tag a fékrúdon a fékjáték csökkenésének értelmében eltolódjék. Az említett reteszelő szerkezettel elérjük, hogy a működtető tagot a fékjáték csökkenésének értelmében működtető rúgóerőt lényegesen gyengébbre választhatjuk, amint ez a hasonló rendszerű, jelenleg használatos fékutánállító szerkezetek esetén. az üzembiztonságra való tekintettel célszerű. Ezt röviden a következőképen magyarázhatjuk meg: ' A fék mozgása fékezéskor résziben a fékjátékra terjedő megfekvési mozgásból, részben további rugalmas mozgásokból tevődik össze, amelyek a fékrúdazatban a féktuskók megfekvése után fellépő fékező feszültség folytán mennek végbe. Minthogy a fékrúdazatnak a fékező feszültség folytán való rugalmas áthajlása a fékező feszültséggel változik és ezenkívül nagysága különféle fékrúdazatok esetén igen különböző lehet, a fékutánállító szerkezet megbízható és szabályos működésének biztosítása végett kívánatos, hogy a szerkezet működtetéséhez a féknek fékezéskor való hozzáállítási mozgása egymagában döntő legyen, úgyhogy a fékrúdazat fékezéskor való rugalmas áthajlásának nagysága a szerkezettel beállított fékjátékra a fék oldott állapotában befolyást ne gyakoroljon. A jelenleg használatos fékutánálMtó szerkezetek esetén evégből az előtoló tagot a fékrúdnak ehhez tartozó részén a fékjáték csökkenésének értelmében is eltolhatóan rendezik el, azonban úgy, hogy az ebben az értelemben való eltolódáshoz csúszó kapcsolómüvei vagy más rendszerű súrlódásos ellenállással meghatározott erőre van szükség. Ennek az erőnek, amely tehát az előtoló tagnak a fékjáték csökkenésének értelmében való eltolódáskor a fékrúd említett részére hat, amikor utóbbi a fékező feszültség fennállásakor a fékrúd másik részéhez viszonyítva még rögzítve van, a biztonsági követelményeknek megfelelő fölösleggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a fékrúd két részét az utánállítás kiváltása végett egymáshoz viszonyítva eltolja, ha a fék oldásakor a fékező feszültség mgeszűnik. Ha az utánállító szerkezet kettős működésű, az előtoló erőnek még egy feladatot kell teljesítenie, nevezetesen a fék megfekvésekor felül kell múlnia a fékrúdazat üresjárási ellenállását. Aa előtoló erőt viszont a működtető tagot a fékjáték csökkenésének értelmében működtető rúgóerőnek kell kielégítő biztonsággal felülmúlnia és így ezt viszonylag nagyra kell választani. Ez mármost azért hátrányos, mert ezt a rúgóerőt fékezéskor a fékező erőnek kell legyőznie vagyis a rugóerő a fékező erő ellen hat. A találmány szerinti reteszelő szerkezet alkalmazásakor nincs szükség arra, hogy az előtoló tag a fékjáték csökkenésének értelmében a fékrúdnak az előtoló taggal együttdolgozó részén vontatottan mozogjon és így arra sincs szükség, hogy a működtető tagot a fékjáték csökkenésének értelmében működtető rúgóerővel szemben a mindezideig szokásos és előbb említett két biztonsági követelményt támasszuk. Ez a rugóerő így megfelelően kisebbre választható. Az említett rendszerű kettős működésű fékután-