142044. lajstromszámú szabadalom • Festőgép, többszínű mintáknak egyszerre történő festésére, különösen falfestéshez
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.044. SZÁM. 75. c. 25-29. OSZTÁLY. — SI-302. ALAPSZÁM. Festőgép, többszínű mintáknak egyszerre történő festésére, különösen fatfestéhez. Sipos Lajos iparművész, Budapest. A bejelentés napja: 1951. július 20. Többszínű minta festésénél alkalmaztak már oly festőgépet, melynél egymás fölött fogaskerék áttétellel összekötött több mintázóhenger és ezekkel ugyancsak áttétel útján összekötött több szivacshenger volt elrendezve. A szivaeshenger arra szolgált, hogy a mintázóhengereket festékezze' és e célból a szivacshengereket bekenték festékkel. Ezeknek hátránya az volt, hogy a festékezés nem volt egyenletes és a szivacshengerek csak kevés festékanyag felvételére voltak alkalmasak és így az állandó festékezés a munkát lassúvá tette. Másik nagy hátránya e gépeknek, hogy a fogaskerekek, melyek a hengerek együttes pontos működtetésére hivatottak, berakódtak festékkel, miáltal átmérőjük megnagyobbodott és így a festékező szivacshenger kevésbbé és egyenlőtlenül érintkezett a mintázóhengerrel, miáltal a festékezés egyenlőtlen volt, azonkívül a fogaskerekeket a festőanyag idő előtt tönkretette. Mindezek következtében az egymás fölött elrendezett mintázóhengerek mintái egymástól eltolódtak eß így a festendő felületen nem adták a kívánt mintázást, vagyis zavaros minta keletkezett. A találmány tárgyát képező festőgép mind e hátrányt kiküszöböli, feleslegessé teszi a fogaskerekek alkalmazását, miáltal a gép olcsóbb, egyszerűbb, könnyebben kezelhető és tisztán tartható, azonkívül a hengerek működése összhangban van egymással és mindezeken felül, mellőzve vannak a saivacshengerek is és helyettük jelentős mennyiségű festéket befogadó festéktartók vannak, melyek a mintázóhengert egyenletesen festékezik. A találmány, melynél egy kézifogantyús közös állványban több mintázóhenger forgathatóan van egymás fölött és egymással párhuzamosan elrendezve, lényege az, hogy mindegyik mintázóhengernek külön festéktartó hengere van és a minitázóhengerek, valamint a hozza tartozó festéktartóhenger palástfelületei egymásnak feküsznek, továbbá, hogy a mintázóhengerek oldallapjain, a mintázóhenger kiindulópontját jelölő osztásvonal, a tartóvillán pedig az osztásvonal beállítására való mutató van. A csatolt rajzon a találmány példaképpen felvett két kiviteli alakja van feltüntetve, még pedig az 1. ábra a festőgép oldalnézete, ahol az egyik mintázóhengerhez tartozó festéktartály keresztmetszetben van ábrázolva, a 2. ábra az 1. ábra szerinti festőgéphez tartozó festéktartály hosszmetszete és részben oldalnézete, a 3. ábra pedig a festőgép kiviteli alakja, melynél a mintázóhengerek mögött az eddig szokásos festéktartály a benne levő hengerrel, valamint közvetítő hengerrel van ellátva. A rajzon háromszínű mintának egyszerre történő festésére való festőgép van feltüntetve; természetesen készíthető a gép kevesebb vagy több mintának festésére is. Az —a, b, c— jelöli a három mintának megfelelő egy-egy külön mintázóhengért —d, e, f—, illetve —-dt , e,, í1 — pedig az ezekhez tartozó festéktartályokat. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a festéktartályok palástfelülete közvetlenül érintkezik a mintázóhenger palástfelületével. Ezek a festéktartályok két végükön kupakkal lezárt hengerből állanak, amelynek palástfelületén apró —h— lyukak vannak; a hengerre a textilanyagból készült —i— köpeny van felhúzva (2. ábra). A —h— lyukak csupán oly nagyok, hogy azokon át a festék a henger belsejéből ki tud szivárogni; a kiszivárgott festék az —i— textilburkolaton át egyenletesen eloszlik és innen adódik át a mintázóhengerre. A festéktartáíy ilyen kialakítása folytán a festőgéppel vízszintes felületen is tudunk festeni, minthogy bármilyen helyzetben is van a tartály, abból a festék nem ömölhet ki, csupán csak átszivárog a textilburkolatra. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az —a, b, e— mintázóhengerek mögött a szokásos —d1( e 1( f,— festéktartályok vannak elhelyezve, melyekből a festéket a bennük ágyazott —k— dob ismert módon az —I— köz vetítőhenger re viszi, ahonnan a festék a imintázóhengerre adódik át. A mintázóhengerek és a hozzájuk tartozó festéktartályok —m— tartóvillái közös —n— tartókereten vannak megerősítve és a mintázóhengerek egymással párhuzamos helyzetben, egymás alatt feküsznek, úgy, hogy hossztengelyük közös síkban fekszik. A mintázóhengerek —m— tartóvilláin —o— mutató, a hengerek oldallapján pedig osztásvonal van, mely utóbbinak a mutató fölé való állításával a különböző mintákat festő hengerek beállíthatók a kezdő helyzetbe. A festés már most olymódon történik, hogy a kellő helyzetbe "beállított mintázó-
