142042. lajstromszámú szabadalom • Nyírógép, különösen préselt tárgyak, mint gumi és más trágyak fölös anyagrészeinek lenyírására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.042. SZÁM. 69 o. 10-12. OSZTÁLY. - SI-113 ALAPSZÁM. ni i i * ii i> - i — i r . i — Nyírógép, különösen préselt tárgyak, mint gumi és más tárgyak fölös anyagrészeinek lenyírására. Svit, národni podnik cég, Gottwaldov (Csehszlovákia) A bejelentés napja: 1950. január 31. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1949. február 2. A találmány olyan gép, amely gumi és más ipari termékek lenyírására való, különösen kiálló, fölös részek eltávolítására, melyek sajtó láskor, főleg a termékek szélein keletkeznek, ahol általában a nyomóforma egyes darabjainak élei összefutnak. A fölös anyagrészek eltávolításához eddig olyan ismert eljárásokat alkalmaztak, amelyek segélyével ezeket az anyagrészeket kézi munkával vágták, ill. nyírták le. Az e munkálatokhoz használt gépekkel ugyan nagyobb teljesítményt értek el, de a munka minősége sok esetben gyengébb volt. így például olyan gépet alkalmaztak, amely a fölös anyagrészeket gyorsan forgó csiszolóvászonsávos tárcsával távolította el. Ezzel nagy teljesítményt értek el, de csak akkor, ha e gépeket olyan termékek fölös anyagrészeinek lecsiszolására használták, amelyek egészen gumiból vagy efféléből álltak. E gépek egyik hátránya, hogy a csiszolótárcsa nagysebességű forgásakor, például a munka alatt álló cipőnek kissé erősebb hozzászorítása a tárcsához, azt eredményezte, hogy a díszítőráma csiszolódott, ami az áru tetszetősségét rontotta és emiatt eladhatóságát csökkentette. Ezek a gépek azonban nem alkalmasak olyan kiálló, fölös anyagrészek lecsiszolására, amelyekben a képlékeny réteget, például textilréteggel erősítik, minthogy a fölös anyag textilrészei a csiszoláskor kitérnek és megakadályozzák, hogy tagolatlan, sima szélt lehessen elérni. Az ilyen gumi-textil anyagrészeket le kell nyírni. Erre a célra például olyan gépet használtak, amely a fölös anyagot vízszintesen egymás mellett lengő késekkel nyírta le. Üzem közben azonban a kések rövid idő alatt annyira eltompultak, hogy azokat gyakran kellett cserélni. Ebből az okból a gép nem terjedt el általánosan, és még azért sem, mert a késekkel nehezen lehetett a termék szintje alá hatolni (így lábbelieknél a sarok és a bokarész között). Ugyanezeket a hátrányokat állapíthattuk meg egy másik gépnél is, amelyben a nyírószerkezet azon az elven alapult, hogy két tárcsaalakú kés mozgott egymás felé. Az említett hátrányokat a találmány szerinti géppel küszöböljük ki. E gép lényege abban áll, hogy az egymásfelé lengő kések legalább egyike a hosszirányú mozgáson kívül harántirányú mozgást is végez. Ilyképpeoi kifogástalan nyírómüveletet érünk ei akkor is, ha a kés éle már erősen elhasználódott. A mellékelt rajz a találmány szerinti nyírógép egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra a munkakaron át vett hosszmetszet. A 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonalán. A 3. ábra a gép nyírószerszámainak nézete, amint gumitalpas cipő fölös anyagrészeit távolítja el. A forgómozgást 1 elektromotorról 2 tengelyre 3 rugalmas kapcsolóval visszük $t (1. ábra). A 2 tengelyt F gépkeretbe erősített 4,5 golyóscsapágyak ágyazzák, a tengely középső része pedig két 6,7 karnagyot ágyaz, melyek felerősítése egymással ellentétes. A 10,11 perselyeket körülvevő 8,9 hüvelyek a 12,13 lengőrudakba mennek át. A 12,13 rudakba — pl. 14,15 csopok révén — csuklósan erősítjük a két 16,17 vonórudat, melyeknek hosszirányban megosztott hengeralakjuk van. Legalább az egyik vonórudat, a 16-ot, harántirányban megosztjuk és ismert módon például 18 félköralakú ágyazat és ennek megfelelő 19 kivágás révén a vonórúd 20 meghosszabbított részével úgy kötjük össze, hogy a két 20,16 rész szilárd összekötése jön létre hosszirányban, amikor is egyben a 20 résznek harántirányü mozgását- tesszük lehetővé. A két 16,20 és 17 vonórúd az F keretben ágyazott 21 perselyben mozog, mely utóbbit elmozdulás ellenében 22 pecekkel és 23 állítócsavarral biztosítjuk. A 21 persely és az F keret közt 24 hengeres ürtér van, mely 25 csavarrugót hord. A rúgó 26 végét a magában vett 21 perselyben erősítjük meg, míg 27 másik vége a 20 vonórúd meghosszabbított részével kapcsolódik (2. ábra). A leírt módon megerősített 25 csavarrúgó a két 16,17 Vonórúd váltakozó, lengő hosszmozgásakor a 16 vonórúd 20 meghosszabbításának harántirányú lengő mozgást is ad, ami biztosítja a két vonórúd fentebb ismertetett alkalmazását. A 17 vonórúdnak és a 20 vonórúdmeghösszabbításnak a 21 perselyből kiálló végét hosszirányban felvágjuk és a fecskefarkalakú 28,29 hornyokkal alakítjuk ki, melyekbe 30,31 nyírószerszámokat csúsztatunk. E szerszámokat a 17,20 vonórudakkal 32,33 csavarok révén, szilárdan összekötjük (1. ábra).