142041. lajstromszámú szabadalom • Ablakkeret szerkezet

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.041. SZÁM. 37. d. 8-17 OSZTÁLY. - PE—141. ALAPSZÁM. —. . . ,—. . , _ .—5

— ,,Ablakkeret-szerkezet." . Persson Eric Sigfrid építész, Malmö (Svédország). A bejelentés napja: 1952. február 9. Az épületszerkesztés gyakorlatában, szokásos, hogy az ablakkereteket a megfelelő falnyílásokba az épület emelésének korai időszakában illesztik be, ami azzal a hátránnyal jár, hogy azok ki vannak téve az épület elkészülte előtti megrongálódásnak. Különös hátrányok kapcsolódnak a külső fal vakolása vagy festése során előállható sérülésekhez, tíe azokhoz is, amelyek a belső fal vakolása vagy felületi kezelése során állhatnak elő. E hátrányok elkerülése érdekében kísérleteztek azzal a lehetőséggel, hogy a falnyílásba előbb egy segédkeretet illesztenek és azután illesztenek egy további keretet a segédkeretbe, mikor is a# ablakszárny vagy szárnyak az említett további kereten vannak felfüggesztve. Az ilyen szerkezetű keret szélessége jelentős lesz és sokat foglal el a falnyílásbál, úgyhogy az ablak hatásos fényterületét nem kívánatos mértékben csökkenti. A jelen találmány célja elsősorban olyan keretszerkezet előállítása,, amely nem korlátozza feleslegesen az ablak fényterületét, azonban kihasználja a segédkeret alkalmazásával járó előnyöket. Ennek érdekében a találmány szerinti ablakkeret egy fából való segédkeretből áll, amelyet a környező fal vakolása, festése vagy hasonló kezelése előtt illesztünk az ablaknak megfelelő felnyílásba, áll továbbá egy fémből való borításból, amelyet később szerelünk fel és amely a segédkeretmek legalább azt a kifelé néző részét borítja, amely egyébként az ablak zárt állapotában látható lenne. A fal kifelé néző felületei mellett a borítás a keretnek befelé néző felületeit is takarhatja, mim/ellett utóbbinak a keretnyílás közepe felé irányuló széleit az ablak zárt állapotában az ablakszárny jelentős mértékben elfedi. Ily módon a segédkeret szerkezetileg főkeretkémt is használható. Ha a keret az épület vakolása során be is szennyeződik, vagy felületi sérüléseket szenved, ez nem lényeges, mert a látható sérült felületeket később a borítás elfedi. A találmány kivitele szerint a borítást a segédkerethez egy nyúlvány rögzítheti, amely a borítás hosszirányában terjed ki. Az említett nyúlvány az ablak zárt helyzetében el van fedve, úgyhogy a keret megjelenését nem befolyásolja károsan. A fémlapborításoknál egyébként szokásos szegek és csavarok a találmány szerint elmaradhatnak, mivel a borításnak megfelelő rögzítő szervei vannak, amelyek hatásosan rögzítik a segédkerethez anélkül, hogy látható kapcsolószerveket kellené használnunk. Áz ablakkeret külső oldalán a borítás előnyösen fémlapból készül, a belső felületén pedig falécekből, vagy műgyantából, illetőleg olyan anyagból való lécekből, amelyek a szerelés után felületi kezelést nem igényelnek. Így az ablakkeret az időjárás és a szél behatásainak külső felületében ellenáll, minthogy a fémlapborítás olya» anyagból készülhet, amely erre a célra alkalmas, dfe a segédkeret belső felületének a festése vagy egyéb felületi kezelése is feleslegessé válik. Az így elért tekintélyes költségmegtakarítás különös jelentőségű, mivel az ablakmázolás szokásos költsége az ablak teljes költségének mintegy harmadát, sőt a felét is kiteszi. A találmány további jellegzetességei egy példaképen bemutatott kiviteli alak leírásából és rajzából fognak kitűnni. Ez olyan ablakokra vonatkozik, amelynek szárnyai csuklóra vannak felfüggesztve. Az 1. ábra az ablak függőlege® nézete belülről, míg a 2. és 3. ábra az 1. ábra A—A, illetve B—B vonalai mentén vett keresztmetszetek, nagyobb léptékben. A rajzban (1) jelöli a falnak az ablaknyílást határoló részét,' amelybe az ablak beillesztendő. (2) jelöli az előnyösen fából való keretet, (4) az ablak belső szárnyát és (5) a külső szárnyat, amely a belső szárny alsó széléhez csuklósan kapcsolódik. A belső szárny a keret (6) csapjain lenghetően van felfüggesztve, úgyhogy a szárnyak a keretben vízszintes középtengely körül elfordulhatnak. A találmány szerint a (2) keretnek, amelyet a fal vakolása előtt kel a falnyílásba illeszteni, a látható külső felületén (7) borítása, belső felületén pedig (8) borítása van. Az említett borításokat akkor kell felszerelni, amikor a fal vakolása és burkolása már teljesen befejeződött. A keret külső felületén elhelyezkedő (7) borítás más anyagból készül, mint a belső felület (8) borítása, mimellett lehetővé válik, hogy a borítást a kívül és belül ható különböző feltételeknek megfelelően válasszuk. így a külső borítás megfelelően ellenálló anyagú fémlapból készül, míg a belső borítás falécekből, műgyantából, Vagy más anyagból, amely szerelés után felületi kezelést nem igényel. Természetesen a borítö