142040. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.040. SZÁM. 68. b. 9—16 OSZTÁLY. — PE—138. ALAPSZÁM. „Zárószerkezet." . Persson Eric Sigfrid építész, Malmö (Svédország). A bejelentés napja: 1952. január 3. Svédországi elsőbbsége:-1951. január 19. A jelen találmány olyan zárószerkezetre vonatkozik, amely ablakok számára különösen alkalmas, alkalmazható azonban más hasonló célra is. A találmány különös alkalmazási területet talál olyan ablakoknál, amelyek körülbelül az ablak közepénél haladó vízszintes tengely körül lenghetően vannak a keretben f eilfügegsztve. A találmány lényeges megkülönböztető jellemzője elsősorban abban áll, hogy a zárószerkezet — elvileg — összekapcsolt pántokból áll, melyeknek egyike csuklósan csatlakozik egy zárandó mozgó részhez, például ablakszárnyhoz, míg a másik pánt helytálló részhez, például ablakkerethez csatlakozik csuklósan, mely utóbbihoz az ablak zárása során a mozgó rész .odaszorul, mimellett az említett összekötési helyeknek legalább egyikén az összeköttetés gomb, pecek vagy ahhoz hasonló működtetése útján oldható kapcsolással történik. Az, „oldható kapcsolás" kifejezésen ehelyütt szerszám nélkül oldható kapcsolást értünk. A szerkezet működése különösen egyszerű, ha e kapcsolást a pántok közös csuklójához helyezzük, előnyösen egy e csuklónál kialakított fogantyúba. A pántokat is úgy helyezzük el, hogy a közös csukló lengési tengelye keresztezze, vagy érintse a többi lengési tengelyt összekötő vonalat (az említett tengelyekre merőleges síkban szemlélve), amikor az ablak vagy hasonló teljesen nyitott állapotban van. Az ablakot támasztófelülettel szerelhetjük fel, amelyen egyik vagy másik pánt felfekszik, amikor az említett összekötő vonalat vagy holtponti helyzetet már átlépte. A találmány további jellemzői és az ebből származtatható előnyök a találmány alább leírandó kiviteli alakjából fognak kitűnni, amely egy lengő ablakon való alkalmazást ismertet és ábrázol a mellékelt rajzon. Az 1. ábra a találmány szerinti zárószerkezettel ellátott ablak függőleges nézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II. vonala szerint vett, nagyobb léptékű függőleges metszet a szerkezet .zárt állapotában, a 3. ábra pedig a megfelelő vízszintes vetület. A 4. ábra a pántok fogantyúvá alakított közös csuklórészén át vett tengelymetszet, míg az 5. ábra ugyanazt a metszetet mutatja, mint a 2. ábra, azonban nyitott ablakra alkalmazott szerkezettel. A rajz szerint kapcsolt (1) ablakszárnypár a (2) kefetben úgy van a (3) sarkokra felfüggesztve, hogy e felfüggesztés az ablaknak mintegy a közepénél haladó vízszintes tengely körüli lengését engedje meg. A (4) zárószerkezet a belső szárny alsó szélén helyezkedik el e szél és a (2) keret aljléce között. A zárószerkezet az (5, 6) pántokból áll, melyeket (7) csukló kapcsol össze. Az egyik (5) pánt továbbá (8) csukló útján lenghetően kapcsolódik az (1) ablakszárnyhoz e szárnyra erősített (9) csuklóspánttag révén; míg a másik (6) pántnak a végén (10) csap van felszerelve, amely az előnyösen a (12) keretet burkoló fémlaphoz erősített (11) szembe illik. A találmány szerint a pántok közös csuklóját alkotó rész könnyen oldható kapcsolásként van kialakítva, úgyhogy a pántok közötti kapcsolat kényelmesen megszüntethető, ha az ablakot jobban ki kellene nyitni, mint azt a pántok megengedik. Ez szükségessé válhat például csuklósan felfüggesztett ablakoknál, melyeknek szárnyai félfordulattal átfordíthatók, úgyhogy az ablaklapok külső oldala a szobából tisztítás céljára hozzáférhetővé válik. A bemutatott szerkezeti rnegoldás szerint a kapcsolatot egyszerűen a (7) csukló és a (6) pántban kialakított (15) bevágás alkotja. A (7) csukló, amely zárócsakpként is kialakítható, a kerek (15) bevágásokba illik, azonban van egy keskenyebb (16) szakasza (4. ábra) ós az (5) pánt (18) foganyúvá alakított végének harántirányú (17) furatában eltolható olymódon, hogy a keskenyebb (16) szakasz a bevágással illjék össze. E bevágásnak olyan (19) nyílása van, amely a csap keskeny (16) részét átengedi, egyéb részét azonban nem. A csukló-, illetőleg zárcsapot (20) rúgá működteti, amely a (17) furat (22) bővületében a (21) ütközőfelület és a csap menetein lévő zárt (24) anya széléből alakított (23) ütközőfelület között helyezkedik el; mimellett az említett anya egyben nyomógombként is szolgál. A csap ellenkező végén lévő (25) karima megakadályozza, hogy a rúgó a csapot a furatból kinyomja. A (24) anyának a (18) fogantyúból kiálló végét nyomva és a fogantyút az 5. ábrán teljes A^fnallal feltüntetett helyzetből felfelé, például az eredményvonallal feltüntetett helyzetbe emelve, a kapcsolat