142038. lajstromszámú szabadalom • Befecskendező szivattyú, főként Diesel motorokhoz

2 142.038 abban a pillanatban, midőn a —2— alsó szabá­lyozóéi feltárja a —10— nyílás alsó élét. Ebben a pillanatban a —11— visszacsapószelep alatti nyomás. hirtelen leszáll, ez a szelep záródik és el­különíti a szivattyú nyomóterét a fú vékákhoz vivő vezetéktől. Az —1—• dugattyú feletti térben maradt tüzelőanyag a —3—• vájat (2. ábra) útján a szivattyú —9— szívóterébe kerül vissza. Mint­hogy a szállítást aszerint fejezzük be. hogy löke­tenként milyen mennyiségű tüzelőanyagot szállí­tunk, ezt az —1— dugattyút (2. ábra) változó fecskendésvégű és konstans szállításkezdetű du­gattyúnak mondhatjuk. A 3. ábra három különböző állásban mutatja a szabályozóéi és a —10— nyílás viszonylagos helyzetét. Az —A— függélyesbe eső dugattyú­alkotó jelzi a —10— nyílás szabályozóállapotát a motor' üresjáratakor. A —10— nyílásnak függé­, lyesben ismétlődő körei e nyílásnak a szabályozó­élhez képest elfoglalt viszonylagos helyzeteit ér­zékeltetik. Kivehető, hogy az —1— dugattyú a szabályozóélnek és a —10— nyílásnak ezekben a helyzeteiben csupán —Vo— lökethossznyi tü­zelőanyagmennyiséget szállíthat. Ha a —8— hen­gert ezután úgy forgatjuk el, hogy a —B— du­gattyúalkotó kerüljön a —10— nyílás elé. akkor az —1—• dugattyú saját tengelye irányában fel-le járva —Vz—• lökethossznyi tüzelőanyagmennyi­séget szállít, amennyi a motor egész teljesítőké­pességének kifejtéséhez elegendő. Ha a •—C— dugattyúalkotóig forgatjuk el a —10— nyílást, akkor látható, hogy a fecskendezés kezdetét kés­leltettük és —t— lökethossznyi tartamra kimarad a szállítás, azonban a tüzelőanyagmennyiség —Vs— lökethossznyi szállítótartamnak megfele­lőre növekszik, amely mennyiség az indításhoz felel meg. Az indítási többletmennyiséget most az —5— csatornával biztosítottuk és ez a du­gattyúpaláston közvetlenül ama —2— szabá­lyozóéi végében van, amely a löketenkénti tü­zelőanyagszállítás befejeztet szabja meg. Az —5— csatorna a dugattyúkerületnek csupán egy részét foglalja el. Az —1— dugattyú teljes lökethosszát —-h— jelzi a diagrammban. A diagramm azt is. mutatja, hogy az —5— csatorna aljának az indításhoz való tüzelőanyagszállítás kezdetét megszabó alsó éle rézsútos lehet, minek révén szabályozhatjuk ama kisebb indítási szállítómennyiségkülönbségeket, amelyekkel a különböző motorhőmérsékletekhez alkalmazkodhatunk. A 4. ábra az új szerkezet más dugattyúfej­változatát tünteti fel. Most az —1— dugattyúnak —4a— szabályozóéle van, amellyel a tüzelőanyag­szállítás változtatható kezdőpontját szabjuk meg, ezenkívül —2— szabályozóéle, amellyel viszont a Lüzelőanyagszállítás konstans befejezőpontját szabjuk meg. Az —5a— indítócsatorna — ugyan­úgy, mint az előbbi kivitelnél — lehetővé teszi, egyrészt, hogy indításkor késleltessük a szállítás kezdetét és .másrészt hogy egyszersmind növeljük is a löketenkénti befecskendezőmennyiséget. Az előbbi •—3— vájat helyett most —3a— átfolyó­csatorna vezeti vissza a dugattyüfej és a —11— visszacsapószelep között maradt tüzelőanyagot a —9— szívótérbe. Az 5. ábra ugyanolyan viszonylagos helyzete­ket érzékeltet a —10— nyílás és az eléje kerülő dugattyúalkotó között, mint a 3. ábra. Most is —Vo— jelzi a löketenként a terheletlen motor­járatra mérvadó tüzelőanyagmennyiséget, —Vz— a terhelt motornak jutót és —Vs— az indításhoz szükséges tüzelő&nyagmennyiséget, mimellett a —t— méret ismét azt mutatja, hogy mennyivel késik indításkor a befecskendezés a teljesen ter­helt motornál történő befecskendezéshez képest. A leírt dugattyúműködésből kivehető, hogy a tüzelőanyagszállítást befejező —2 ül. 2a — sza­bályozóélt adó vájat nem éri át a teljes dugattyú­kerületet, hanem az — 5 ül. 5a — indítócsatorná­nál abbamarad. Ez azért van, hogy a löketenként szállított tüzelőanyagmennyiség motorindításkot növelhető legyen. A példaképpen ismertetett kiviteli változa­tokhoz megjegyezzük, hogy a találmány előnyö­sen alkalmazható oly dugattyúknál is, amelyek­nek a löketenkénti tüzelőanyagszállítás tekinte­tében változtatható kezdőpontjuk és befejező­pontjuk is van, anélkül, hogy túllépnők a talál­mány védelmi körét. Szabadalmi igénypontok: 1. Befecskendező szivattyú, főként Diesel motorokhoz, tolattyúként szereplő dugattyúval, amelynek a löketenként szállított tüzelőanyag­mennyiséget — mennyiségváltoztatáshoz rézsútos — szabályozóélek segélyével megszabó határoló­élei vannak, mimellett a tüzelőanyag löketenkénti szállítómennyisége a szivattyúhenger áteresztő­nyílásának vagy a munkadugattyú nyílásainak le­takarási tartamától függ és a henger és a du­gattyú között viszonylagos elforgás létesíthető, jellemezve a szivattyú dugattyújának (—1, la—) a maximális tüzelőanyag szállítómennyiséget megszabó szabályozóélt követő vájatával, ül. csa­tornájával, amely a dugattyúköpenyen közvetle­nül a szabályozóélt (—2, 2a—) létesítő dugattyú­vajat után következik, mimellett továbbá az illető szabályozóéi (—2,2a—) a löketenkénti tüzelő­anyagszállítás befejeztet szabja meg és a mon­dott dugattyúvájat a dugattyúkerületnek csupán egy részét éri át. 2. Az 1. igénypont szerinti befecskendező­szivattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az indítási tüzelőanyagszállítást befolyásoló csa­torna (—5, 5a—) alsó éle a dugattyú (—1, la—) tengelyéhez viszonyítva akár merőleges (4. és 5. ábra), akár pedig rézsútos (2. és 3. ábra) irányú. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat ig az gatója . 437. Terv Nyomda, 1955. —• Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents