142025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barnaszéngenerátorgáz tisztítására és a gázgyártási melléktermékek egyidejű kinyerésére
2 142.025 lön vegyszereket igénybevenni, aminek,, tekintettel arra, hogy az országban naponta több millió köbméter ipari gázt kell kénteleníteni, nagy gazdasági jelentősége van. Az ammóniáknak a difenol-kinyeréssel kapcsolatos dúsítási módja egyúttal lehetővé teszi az ammóniák gazdaságos kinyerését is, ami eddig — a barnaszén-gáavizek alacsony (3—8 g/l) amimoniáktartalma következtében — gyakorlatilag nem volt kivihető. d) A forró gáz vizes mosásánál a difenolok és kénvegyületek mellett több-kevesebb kátrány is a mosófolyadékba kerül. A kátrány maradéktalan leválasztására célszerű a vízzel mosott, mintegy 100 C°-ig lehűtött gázt elektromos kátránymentesítő berendezésbe vezetni. A kátrányfeldolgozó üzembe tehát kétféle kátrány fog kerülni: a vizes mosófolyadékból ülepítéssel, ill. centrifugálással leválasztott kátrány és az elektromos leválasztóból kikerült kátrány. e) Kitűnt, hogy ha a kátrányt 200 C° feletti hőmérsékletű, túlhevített vízzel, ill. célszerűen gázvízzel kivonatoljuk, a megfelelő kátrány: vízarány (pl. 1 isúlyrész kátrány, 10 súlyrész víz) betartása mellett a túlhevített víz a kátrány savanyú kémhatású alkotórészeit — elsősorban a fenolokat — maradéktalanul oldatba viszi és egyrészt semleges kátrányhoz jutunk, másrészt forró fenololdathoz, melyből a fenolokat' frakcionált hűtéssel molekulasúlyuk fokozatosan csökkenő, vízben való oldhatóságuknak pedig fokozatosan növekvő sorrendjében leválaszthatjuk. A fenolok kéntelenítése például, ami közönséges nyomás mellett rendszerint nehezen megoldható probléma, túlhevített vizes oldatban simán megy végbe. Mind a semleges kátrány, mind a túlhevített vizes oldatból leválasztott fenolok, ismert módon, tovább feldolgozhatók. f) Ha a vízzel mosott és maradéktalanul kátránytalanított gázt harmatpontja alá hűtjük, úgy a monofenolokat tartalmazó, gyengén ammoniákos gázvíz válik le belőle. Ha a forró, nyers gázvizes mosásnál helyesen járunk el, úgy ez a monofenolos gázvíz többé difenolokat nem tartalmaz és közvetlenül a monofenol-üzembe vezethető. A találmány szerinti eljárással a gázvizek monofenoltartalmát 12—13 g/l-ig növelhetjük. Ezt úgy érjük el, hogy a feldolgozandó gázvizet nagy fenoltartalmú olajjal, például a „savanyú olaj" néven ismeretes, rendszerint 50 % -nál több fenolt tartalmazó barnaszén-kátrányolaj-frakcióval, vagy a túlhevített vizes kivonatolás termékeivel keverjük. Ezzel kettős hatást érünk el: a nagy fenoltartalmú nyersanyag fenoltartalmának égy részét a gázvíznek adja át s ugyanakkor feloldja a gázvíz semleges, ill. bázisos szennyezéseit, elsősorban a nitrogénbázisokat ós semleges olajokat. Az ilymódon „feldúsított" gázvíz. feldolgozása ismert módon akár aktívszénnel, akár pedig valamely oldószerrel gazdaságosan foganatosítható. A találmány szerinti eljárás tehát a barnaszéngázvizek feldolgozását is rentábilissá teszi. A monofenolok kivonatolására, a találmány szerint, megfelelő oldószernek bizonyult a 90 és 120 C° közötti forráspontú barnaszén-benzin, melyet az eljárás folyamán egyébként ismert módon állítunk elő, úgy, hogy a nyers kátrányt például csökemencében 140—160 C°ra melegítjük és utána expandállatjuk, mikor is a felszabaduló gőz a kátrány könynyü szénhidrogénéit magával ragadja. A gőz.elegyet lehűtjük és például flórcnci edényen vezetjük át, mikor is a barnaszén-benzin a víztől különválasztható. Ha a gázvízből kivont fenolok utólagos alkális tisztítását el óhajtjuk kerülni, úgy járhatunk el, hogy a dúsított gázvizet, a fenolok leválasztását megelőzőleg, annyi klórkalciummal vagy oltott mészszel kezeljük, amennyi bőséges CaS03 -, ill. CtC03-csapadók leválasztásához szükséges. A keletkező, finomszemcsés, sűrű és gyorsan ülepedő csapadék a gázvízben esetleg még jelenlévő, kátrányosolajos, ill. semleges szennyeződéseket magával ragadja és kristálytiszta oldatot hagy hátra. Ca(OH)2-feleslegtől óvakodnunk kell, mert a fölös oltott mész fenolokat köthet meg és vonhat el az oldószer behatásától. Aktívszenes adszorbeáltaitással kizárólag CaCl2 -al deríthetünk. Ha' a fenolokat a gázvízből oldószerrel vonjuk ki, úgy azok piridin- és kénmentesítését célszerűen az oldószeres kivonat sósavas vagy kénsavas kezelésével foganatosíthatjuk. A sav egyrészt a piridint megköti, másrészt a kénvegyületeket felszabadítja. A monofenolok eltávolítása után visszamaradó és még kénvegyületeket tartalmazó, kivonatolt gázvizet a rendszerbe visszavezetjük és a nyers, forró gáz mosására használjuk fel. Az eljárást részleteiben a csatolt vázlat kapcsán ismertetjük. A nyers generátorgázt (A) előzőleg monofenolmentesített, lényegileg csak illó ammoniumsókat tartalmazó gázvízzel (II), a harmatpont fölötti, célszeren 100 C° körüli hőmérsékleten, állandó körfolyamatban mindaddig mossuk, amíg a gázvíz difenoltartalma a 25—30 g/l mennyiséget eli nem éri. A difenolos, szulfitos, kátrányos gázvízből (1) mindenekelőtt centrifugálással a kátrányt 'távolítjuk el, (a), majd mésztejjel, ill. klórkalciummal CaSOs (2) alakjában a kéndioxidot, klórkalciummal és ammóniákkal pedig a difenolokat választjuk le. Á difenol-mészsókból (4) a difenolokat (6) sósavval szabadítjuk fel, a keletkező —5— klórkalciumot pedig — állandó körfolyamatban — újabb friss gázvíz difenoljainak leválasztására használjuk fel. A difenol-mészsók leszűrése után visszamaradó, 20^25 g/l szabad ammóniát tartalmazó gázvizet (3) az időközben közvetett úton lehűtött generátorgáz (B) teljes kénmentesítésére használjuk fel (C). A teljesen megtisztított generátorgázból aktív szénnel barnaszén-benzint (D) választhatunk le, melyet tisztítás után állandó körfolyamatban monofenoloknak a gázvízből való kivonatolására használjuk fel. A kimerült gáz-kénmentesítési mosófolyadékot, a kénhidrogénes ammoniákdús gázvizet (7) a lehűtendő generátorgázzal szembevezetve, 90—95 C°-ra melegítjük fel és a kiűzött kénhidrogént (8) a szükséghez képest elemi kénné, ill. kéndioxiddá (9) oxidáljuk, míg a kigázosított gázvízből az ammoniákot lepároljuk (11). A fenot és ammoniákmentes gázvizet (10) a szennyvízcsatornába vezetjük. A közvetített hűtés folyamán a gázból leváló, monofenolos, gyengén ammoniákos gázvizet (I) a kátrányból túlhevített gázvízzel kivont és frakcionált hűtéssel ülepítetlt, nyers krezol-keverékkel (i) dúsítjuk és megfelelő tisztítás" (ülepítés, szü-
