142017. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági esőztető, illetőleg öntöző berendezés

142.017 3 jük, majd a fővezetékbe iktatott 12 elzáró tolattyút zárjuk, a 8 csövet kissé megemelve az alatta levő csonkból a dugót eltávolítjuk, a pipát a csonkkal szilárdan összekötjük és a 12 tolattyút nyitjuk, mire a 9 szórófejek üzembe lépnek. A két V vándorvezeték kölcsönös távolsága az egy szórófejjel beszórt terület nagyságától függ. Ha ennek átmérője például 60 m, akkor a két vándorvezetéket egymástól előnyösen 50 m távolságra helyezzük el, amikor a két vezeték közötti területen nem marad öntözetlen folt. A két szomszédos váridorvezeték között az F fővezeték mentén, 5 m hosszú csőelemek esetén, nyolc szabad 6 csonk" áll rendelkezésre és a vándorvezetékek mentén is egymástól 6 m távolságban feküsznek a csőcsonkok, úgy hogy a szórófejek a kutúra fölött még kedvezőtlen szélviszonyok mellett is mindig eloszthatók úgy, hogy az egész terület vízellátása egyenletes legyen, anélkül, hogy evégből a csővezetékben bonyolult alakú és súlyos idomdarabokat alkalmaznánk. Egyik előnyös öntözési- módnál például a fent leírt módon a fővezeték mindegyik oldalán két vándorvezetéket rendezünk el, melyek mindegyikén egyidejűleg két szórófej van üzemben, két szórófej és áz azokhoz tartozó vezetékszakasz pedig állandóan szerelés alatt áll, miután ez a munka körülbelül fél annyi időt vesz igénybe, amennyi alatt két korábban üzembe helyezett szórófej az adott helyen az öntözést befejezte. Ily módon az öntözési munka megszakítás nélkül folyhat. A rajzban közvetlenül a szivattyú nyomócsonkja mögött elrendezett tolózárhoz hasonló további tolózárakat rendezünk el a csőhálózatban mindazokon a helyeken, ahol az üzem folyamán a vízáram elzárására szükség lehet. így például módot adunk arra, hogy a fővezetéknek a leágazásokat, a vándorvezetéknek a szórófejeket tartalmazó szakaszai elzárhatók legyenek. Mint fent már említettük, ismert megoldásoknál evégből külön tolattyúszerelvényeket iktattak a vezeték csőelemei közé, amelyek nagyméretűek és ennek következtében tekintélyes súlyúak voltak, úgy hogy egy-egy szerelvény hordozásához egy-egy emberre volt szükség, a már elfektetett vezetékbe való beszerelés pedig nagy nehézségekkel járt. A találmány szerinti berendezésben oly elzáró tolattyút alkalmazunk, amely a ve- . zeték bármely helyén beszerelhető anélkül, hogy a két csatlakozó csőszakaszt közös tengelyű helyzetbe kellene hozni és az egyik csőszakaszt az eddig szokásos módon egész hosszában el kellene tolni. Az ismert megoldásnál ugyanis a tolózár mindkét oldalához egy-egy csőkarmantyút csatlakoztattak, amelyek külső végei hordozták a csőkapcsolók egyegy felét, hogy azok segélyével a tolózár a csővezetéknek a tolózárhoz csatlakozó végeivel összeköthető legyen. A tolózárból és a két csőkarmantyúból álló szerelvény hossza a szokásos kiviteleknél körülbelül 60 cm és súlya kb. 60 kg volt. A találmány szerinti berendezésnél új tolózárat* alkalmazunk, «melynek a csővezeték tengelyirányába eső mérete az eddigi méretnek és súlynak körülbelül egyhatoda. A tolózár rövid szerkezeti hosszát azzal biztosítottuk,, hogy a csőkapcsoló feleket közvetlenül a záróék, illetőleg zárótolattyú házán, alakítottuk ki, úgy hogy a külön csatlakozókarmantyúk elesnek. Emellett a ház — eltérően az eddig az ék beszerelhetősége miatt két részben készült kiviteltől — osztatlan, vagyis egy darabban készül, és úgy van kialakítva, hogy az ék abba a beáramoltató nyíláson át beszerelhető.-Ily módon a szokásos öntözőberendezésekhez készült tolózárnak a csővezeték tengelye mentén mért mérete mindössze 8—12 cm, ami a^ szállítást és beszerelést rendkívül megkönnyíti. % A találmány szerinti tolózár vízszintes metszetét a 2. ábrában tüntettük fel. A nyíl a víz áramlási irányát jelzi. Az egyik — az áramlás irányával szembefordított — oldalán nyitott dobozalakú 13 ék a 14 házban van elrendezve és a 15 felöntésben ágyazott 16 csavarorsóval a rajz síkjára merőleges irányban emelhető és sülyeszthető. A 13 tolózárék a 14 házba a nyíl felőli oldalról szerelhető be és mozgatás közben a 36 váíllfelületen csúszik el, amelyhez azt a víz nyomása szorítja. A 14 ház egyik oldalán alakítottuk ki a keresztmetszetben kettős ékhez hasonló alakú 17 kapcsolófelet, a másik oldalán a 18a gumigyűrűt tartalmazó 18 kapcsolófelet. Ebbe illik a csatlakozó 19 csőelemeh kialakított 37 kapcsolófél, viszont a másik 20 csőelemen kialakított 18 kapcsolóféllel a tolózár házán kialakított 17 kapcsolófél dolgozik együtt. Az ábrában a kapcsolészerbezetet zárt állapotában tüntettük fel. A 14 háznak a felülnézetben egymást elfedő, egymással párhuzamos két 20 füle van, melyek mindegyikében egy 21 hasítékot alakítottunk ki. A hasítékok egymással párhuzamosak és a 22 középtengelyhez rézsútosan vannak elrendezve. A hasítékokban ide-oda csúsztatható 23 csap a 24 kapcson van megerősítve, melynek egyik 25 horogalakú vége a kapcsoló zárt helyzetében a csatlakozó cső 17 kapcsolófelénék hátsó oldalára felfekvő 38 gyűrűbe kapaszkodik. A 38 gyűrű a 17 peremalakú kapcsolófélre két egymással átlósan szemben elrendezett 26 szemölcs mentén fekszik fel. A 24 kapocs alsó 27 horogalakú vége a" 22 cső oldalán kialakított 28 fül 29 csapja körül elfordítható 30 hevederen ugyancsak 31 csap körül elfordíthatóan elrendezett 32 kallantyú felső végén levő 33 horoggal kapcsolódik. A most leírtnak teljesen megfelelő kapcsolószerkezet van a tolózár, illetőleg a csatlakozó csövek másik oldalán is elrendezve, melyet azonban az ábrán nem tüntettünk fel. Ha a 34 fogantyút a 35 nyíl irányában elfordítjuk, akkor a 33 horog a 27 horgot kiengedi, úgy hogy a 24 kapocs a 23 hasitokban elcsúszik és elfordul és eközben a 38 gyűrűt elengedi. A leírt kapcsolószerkezet a 21 hasítékok rézsútos elrendezése következtében a 24 horognak a 22 tengellyel párhuzamos és arra merőleges irányokban való elmozdulását teszi lehetővé. A találmány szerinti kapcsoló beépítése a tengelyirányú méret; rendkívül kis volta miatt igen egyszerűen foganatosítható,"" anélkül, hogy a csővezetéket el kellene tolni. Ha például a 3. ábrabeii csővezeték A pontjában egymással összekötött két cső közé kell tolózárat szerelni, akkor a kapcsolót nyitjuk, és a közvetlenül szomszédos B és C kötési helyeken a kapcsolókat zárt állapotban a csőtengelyre merőleges irányban 40—50 cm távolságra oldalt eltoljuk. Ezeken a helyeken tehát a csövek nem maradnak koaxiálisak, hanem egymással tompa szöget zárnak be. Mivel az eltolást egymással ellentétes irányban foganatosítjuk, a beszerelés helye előtt és mögött a csövek zegzugos vonal mentén helyezkednek el és az A helyen a cső'végek egymás-