142003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.003. SZÁM. 37. d. 29-40. OSZTÁLY. — DE-124. ALAPSZÁM. Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására. Dehtochema, národni podnik cég, Zdice (Csehszlovákia), részben mint Vychyta Cyril mérnök, Teplice—Lázné jogutódja. i A bejelentés napja: 1952. január 24. . Ismeretes többrétegű burkolólemezek előállítására olyan eljárás, amelynél hőképlékeny anyagból, például linoleummasszából vagy gumiból készült réteget természetes fából készült lemezre melegben • felsajtolnak. Természetes fából készült aljzat helyett sajtolt faforgácsból, farostokból vagy falisztből, esetleg más hasonló anyagból készült aljzatot is alkalmazhatunk. E lemezek előállításánál a megoldandó feladat a két réteg tökéletes összekötése. Evégből eljártak már úgy, hogy a fából készült alátétlemezeket felérdesítették vagy pedig különleges, ragasztó anyagból készült közbenső réteget alkalmaztak. A találmány a feladatot akként oldja meg, hogy többrétegű borítólemez előállításánál sajtolt fából vagy más hasonló anyagból álló alátétet alkalmazunk, melynek részecskéi kötőanyaggal vannak rögzítve, mely melegben, különösen a felhengerelt hőképlékeny anyag szárításakor meglágyul vagy megolvad és eközben a lemez felületén bizonyos részecskék kiválnak. Ez a kiválasztás, illetőleg izzadmány könnyebben jön létre, ha a faréteg belül fekvő oldalát nem fedi sima réteg, úgy hogy a kötőanyag említett részecskéi a lemez felületén át a felhengerelt hőképlékeny rétegbe behatolnak. Ha a hőképlékeny anyag előállításakor mesterséges és természetes gyanták alkalmas keverékét használjuk, úgy a. melegben, különösen a szárításkor, oxidálás,|^p fel, amely a hőképlékeny anyag érintkezési felületéből kiindulva az alaplemez felülete felé terjed. Ennek következtében a felhengerelt hőképlékeny rétegbe levő gyantakeverék bizonyos részecskéi szabaddá válnak és az alaplemezbe hatolnak. Ilymódon kölcsönös diffúzió jön létre, melynek folyamán kötőanyag vándorol a sajtolt falemezből a hőképlékeny fedőrétegbe és ugyancsak kötőanyag vándorol a fedőrétegből az alaplemez likacsaiba. Ez a diffúzió kihűlés után a két réteg egyenletes, teljes és tartós összekötését biztosítja. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója 2520. Terr nyomda .— F. v.: Sumits István. 1. Példa. Sajtolt faforgácsból készült lemezre, melyben a forgácsok közötti kötőanyagot 80 C° olvadáspontú furfurol alkotta, a ljnoleumiparban használatos gépen, fűtött hengerekkel" az alábbi összetételű linoleummasszát vittük fel: 35% linoxin, 25% parafaliszt, 30% piglnens és 10% faliszt. A linoxin előállításához természetes és mesterséges gyanták oly keverékét használtuk, melynek olvadáspontja alacsonyabb, mint az a hőmérséklet, amelyen a lemezeket sajtoltuk és szárítottuk. '' - Lehűlés után kitűnt, hogy a sajtolt falemezben lévő kötőanyag bizonyos részecskéi* a linoleumrétegbe és egyidejűleg a linoleummassza linoxinjában keletkezett gyanták bizonyos részecskéi a sajtolt falemez felületébe hatoltak be. 2. Példa, Napraforgó magokból és magcsészékből álló tömeghez kötőanyagként fenol-formaldehid gyantát adva lemezt készítettünk és arra az 1. példa szerinti linoleummasszát sajtoltuk fel. Szabadalmi igénypontok:" 1. Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására, melynél hőképlékeny anyagból, például linoleummasszából vagy gumiból álló anyagót melegen, sajtolt fából vagy valamely más anyagból álló lemezre sajtolunk, melyre jellemző, hogy az alaplemezt alkotó .részecskéket oly kötőanyaggal kötjük össze egymással, mely egyrészt annál a hőmérsékletnél, amelyen a hőképlékeny anyagot felvisázük, illetőleg a kész terméket szárítjuk, meglágyul, vagy megolvad, másrészt kihűlés után a felvitt hőképlékeny anyaggal szorosan köt. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hőképlékeny anyag előállításához természetes és mesterséges gyanták oly keverékét alkalmazzuk, melynek olvadáspontja alacsonyabb annál a hőmérsékletnél, amelyen a lemezeket sajtoljuk, vagy szárítjuk.