142001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás aldehidek előállítására

2 142.001 szuszpendálunk és száraz hidrogéngáz átvezetése közben 1 órán át 150°-ra hevítjük, .amikor a pallá­diumhidroxid palládiumfémmé redukálódik és a re­dukeió közben képződött víz, kb. 20 kcm xüollal együtt ledesztillál. Ezután az elegyhez 6 g 2-fenil-2-metoxi -l-f talimino-propionsavklor időt (előállít-, ható a 141.509. számú szabadalmunkban leírt mó­don) és 20 mg tiokarbamidot adunk. Az elegyen át gyenge forralás közben 70. percen keresztül Sízáraz hidrogéngázt vezetünk. A keletkezett, a hidráló ap­parátus után kapcsolt lúgos mosóban abszorbeált sósavmennyiség ekkor az elméletinek kb. 80—85 % -át teszi ki. A katalizátorról leszűrt xilolos oldatot 4 órán át 20 kcm konc. nátriumbiszulfit oldattal ráz­zuk. A kiváló kristályos biszulf it-vegyületet lenucs­csoljuk, 15 kcm vízben oldjuk és cca 12 kcm konc. sósav hozzáadása után 1 órán át 50°-os vízfürdőben melegítjük. A fehér kristályos csapadékot lenucs^ csoljuk, vízzel jól kimossuk és megszárítjuk. Ilyen módon jó termeléssel kapjuk a 2-fenil-2-metoxi-l­ftalimino-propionsaldehidet, melynek o. p.-j'a 147— 148°. A p-nitrofenilhidrazon o. p.-ja 200—202°. Ha a 2-fenil-2-metoxi-l-amino-propionsav 240° körül olvadó diaszterecoi-izomérjéből indulunk ki (elő. állítható pl. :a 2-fenil-2-metoxi-l-brómpropionsav 14/0°-on olvadó diasztereco-izomér-módosulatából ami monölizis útján) és azt ftalsavanhidriddel összeol­vasztva átalakítjuk 2-fenil-2-metoxi-l-ftalimino­propionsaYvá, majd azt foszforpentakloriddal kezel­jük és az így kapott 2-fenil-2j metoxi-l-ftalimino­propionsav-kloridot fenti példában megadott módon katalitikus hidrogénezésnek vetjük alá, úgy a 2-fe­ml-2-metoxi-l-ftalimino-propion-aldehid másik di­asztereoizomérjéhez jutunk el. Ha ugyancsak a példa szerinti redukciónak alá­vetjük a 2-(p-nitrofenil)2-metoxi-l-ftalimino-pro­pionsavkloridot, megkapjuk a 2(p-nitrofenil)2-me­toxi-1-ftalimino-propion-aldehidet. Ezt a terméket a találmány szerint olyan módon is előállíthatjuk, hogy a 2-fenil-2-metoxi-l-fta,limino-propionaldehidet konc. salétromsavval 20 percen át 10—15° között rázogatjuk, a reakcióelegyet jégre öntjük, nátrium­bikarbonáttal neutralizáljuk és a kapott nyers alde­hidet átkristályosítással, pl. ecetéterből való átkris­tályosítással tisztítjuk. A fentebb leírt munkamód az l-treo-2-fenil vagy l-treö-2(p-nitrofenil)2 - metoxi-1-ftalimino - propion­savkloridból a megfelelő 1-treo-vegyüléthez vezet. A szakértő előtt nyilvánvaló, hogy úgy a kiindu­lási anyagjai, mint a végtermékei a találmány sze­rinti eljárásnak 4 különböző sztereoizomér formájá­ban létezhetnek, mivel a találmányban leírt vegyüle­tek mindegyike két asszimetrikus szénatomot tar­talmaz. A négy izomer közül 2—2 antipod soroza­tot képez, melyek egy jobbraforgató és egy balra­forgató módosulatból állnak. A találmány szerinti eljárás mind a négy sztereoizomér sorozathoz tar-A kiadásért felel aTervgazd 159. Terv nyomda — tozó vegyületre alkalmazható és a kapott vegyületek az eljárás közben konfigurációjukat tekintve nem szenvednek változást. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás aromás aldehidek előállítására, azzal jellemezve, hogy az alábbi általános képletű sav­halogenideket X/f \—CH — CH — CO halogen \ / , | OR1 N Rs (mely képletben Kt alkil-, aralkil-, vagy cikloalkil maradékot jelent, R2 egy ciklikus dikarbonsav ma­radékot, X peidig hidrogént, halogént, ill. nitro-, acilamino, vagy valamely ezekké átalakítható cso­portot jelent) katalitikus hidrogénezésnek vetjük alá és kívánt esetben a kapott fenilmaradékban nem helyettesített aldehideket megnitráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy kiindulási anyagként 2-fenil-2-alkoxi-1-ftalimino vagy 2-fenil-2-alkoxi-l-szukcinimino­propionsavkloridot vagy bromidot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy kiindulási anyagként a fenil-maradék* ban, célszerűen para-helyzetben nitro-, acilamino­vagy halogénnel helyettesített 2-fenil-2-alkoxi-l-fta­limino- vagy 2-fenil-2-alkoxi-l-szukcinimino-propi­onsavkloridot vagy bromidot használunk. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás azzá jel­lemezve, hogy a hidrálást egy iners szerves oldó­szerben, célszerűen xilolban, tetralinben, vagy deká­imban végezzük. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás azzal jel­lemezve ,hogy a hidrálást melegen, célszerűen 100° feletti hőmérsékleten végezzük. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti eljárás azzal jel­lemezve, hogy csökkentett aktivitású katalizátoro­kat használunk. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti eljárás azzal jel­lemezve, hogy katalizátorként nemesfém-katalizáto­rokat, célszerűen palládium vagy platina-katalizáto­rokat használunk. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy a felhasznált katalizátorok aktivitásá­nak csökkentését kéntartalmú anyagok, pl. tiokarba­midnak a reakcióelegyhez való hozzáadásával esz­közöljük. 9. Az 1., 2. és 4—8. igénypontok szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kapott, a fenil-maradékban nem helyettesített hidrálási termékeket megnitrál­julc. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy a fenilgyökben nem szubsztituált 2-fe­nil-2-alkoxi-l-ftalimino- vagy 2-f enil-2-alkoxi-l-szuk-. cinimino-propionaldehideket konc. salétromsavval megnitráljuk. sági Könyvkiadó igazgatója F. v.: Sumits István.

Next

/
Thumbnails
Contents