141998. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás előállítására
141.998 része eltávolítható, azonban a mángorlást nem szabad túlságosan nagy nyomással foganatosítani. Száradás közben a nedves állapotban való gyűrésállóság csökken. Ha tehát a szövetnek ráncok nélkül kell száradnia, lényeges, hogy azt száradás közben úgy támasszuk alá; hogy az nem kívánt mértékben ne gyűrődjék. Még ha a szövet száraz állapotban is gyűrődésálló, száradás közben fellép egy oly kritikus állapot, általában amikor a szövet nedvességtartalma 65% és. 20% között ván, amely állapotban a szövet nem gyürésálló, vagyis amely állapotban könnyen gyűrhető és a gyűrődéseket megtartja. Hasonlóan a hőkezeléssel stabilizált nylonhoz, a szövetet gyüretlen állapotban kell szárítani, ha a vasalás szükségességét el akarjuk kerülni. Hogy mosás után a szöveteket mily mértékben szükséges vasalni, az attól függ, hogy a szövetet milyen célra kívánjuk felhasználni, illetőleg, hogy a felhasználáshoz milyen mértékű simaságra van szükség. Mivel a találmány szerinti eljárással kezelt szövetek előnyösen használhatók fel a legkülönbözőbb célokra, nehéz szabatosan meghatározni annak a nedves állapotbani gyűrésállóságnak a mértékét,.. amellyel a szövetnek rendelkeznie kell. Megjegyezzük azonban, hogy a leírás végén felsorolt igénypontok oly szövetekre vannak korlátozva, amelyek önkisimulóak és nedves állapotbani gyürésálló képességük lényegesen nagyobb, mint a kezelés előtti állapotban lévő szöveteké. A találmány tárgya részben vagy egészben regenerált cellulózából készült szövet, amelyet önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tettünk azzal, hogy a regenerált cellulózát, amelyet a'szövet tartalmaz, vagx amelyből a szövet készült, 100 C°-nál magasabb hőfokú gőz behatásának tesszük ki. Az ilyen szövet lehet száraz állapotban ncdvességállóvá tett szövet is. A szövet lehet szövött vagy kötött szövet és az önkisimuló, valamint a nedves állapotban gyürésálló tulajdonságok egyformán elérhetők, ha akár a kész szövetet, akár azokat a fonalakat, amelyből a szövet készül, 100 C°-nál magasabb hőfokú gőz behatásának tesszük ki. Előnyösebb azonban, ha a szövött vagy kötött szövetet kezeljük gőzzel. Hasonló módon a száraz állapotban való gyűrésállóság elérhető azzal, hogy akár a regenerált cellulózát tartalmazó vagy ilyenből álló szövetet, vagy azokat a fonalakat vetjük alá a gőzzel való kezelésnek, amelyből a szövet készül. A találmány tárgya továbbá eljárás részben vagy egészben regenerált cellulózából készült oly szövet előállítására, amely önkisimuló és nedves állapotban gyürésálló és amely eljárás lényege abban van, hogy vagy a szövetet vagy a fonalakat 100 C°-nál magasabb hőfokú gőz behatásának oly hosszú ideig és oly mértékben tesszük ki, hogy a kezelés eredményeképen a szövetnek önkisimuló és nedves állapotban gyürésálló tulajdonságai vannak. A kezelésnél alkalmazott hőmérséklet előnyösen több mint 110 C°, például célszerűen 120 C° körül van. így például az eljárás foganatosítható olyképen, hogy a szövetet 4.5 kg/cm2 vagy ennél nagyobb túlnyomás, előnyösen 9 kg/cm2 -nál nagyobb . túlnyomás alatt kezeljük. A találmány, továbbá eljárás részben vagy egészben regenerált cellulózából készült' önkisimuló, nedves állapotban gyürésálló és száraz állapotban gyürésálló szövet előállítására, amelynél a száraz állapotban való gyűrésállóság elérése végett a szövetben tartalmazott cellulózát, illetőleg azt a cellulózát, amelyből a szövet készült, először 100 C°-nál magasabb hőmérsékletű gőz hatásának tesszük ki, amely kezeléssel azt önkisimulóyá és nedves állapotban gyűrésállóvá tesszük. A találmány továbbá eljárás részben vagy egészben regenerált cellulózából készült önkisimuló, nedves állapotban 'gyürésálló és száraz állapotban gyürésálló szövet előállítására, amelynél vagy a szövetet vagy az annak készítéséhez használt" fonalat 100 C°-nál magasabb hőmérsékletű gőz behatásának kitéve azt önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tesszük, majd ezután a szövetet, illetőleg a fonalat száraz állapotban is gyűrésállóvá teszszük. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivi-, teli alakja oly eljárás részben vagy egészben regenerált cellulózából készült szövet előállítására, amely önkisimuló, nedves állapotban gyürésálló és száraz állapotban is gyürésálló és amelynél a szövetet először 100 C°-nál magasabb hőmérsékletű gőz behatásánalt tesszük ki és ezáltal azt önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tesszük, majd ezután a szövetet száraz állapotban is gyűrésállóvá tesszük. A regenerált cellulóza, amelyből a szövet készült, vagy amelyet az tartalmaz, célszerűen viszkóza műselyem, azonban, lehet rézoxidammóniák műselyem is. Oly esetekben, amikor a szövet nem áll teljes egészében regenerált cellulózából, célszerű, ha legalább 50 súlyszázalék cellulózát tartalmaz. A találmány különösen előnyösen alkalmazható oly szöveteken, amelyek részben vagy egészben viszkóza müselyemfonálalakú regenerált cellulózából állanak. Űgy találtuk, hogy némely kikészített szövet, amely száraz állapotban sima és lágy, vízzel való nedvesítéskor önkéntes gyűrődésre hajlamos. Az ilyen szövetek mintegy látens gyűrődéseket tartalmaznak. Ezek a gyűrődések valóságos, tehát előtűnő gyűrődésekké alakulnak még akkor is, ha a szövetet külső erők nem terhelik, például a szövetet nedves állapotában nem gyűrjük mesterségesen. Az ilyen gyűrődés a szövetben megmarad a száradás alatt és a száradás után is és újból előtűnik, ha vasalás után a szövetet ismét megnedvesítjük. Ilyenmódon tehát az ily látens gyűrődés állandó jellegű gyűrődés és nem tűnik el szükségképen, ha az ilyen szövetet a találmány szerint abból a célból kezeljük, hogy annak önkisimuló képességet adjunk és azt nedves állapotban gyűrésállóvá tegyük. Az ilyen látens gyűrődéseket tartalmazó szövet nedvesítés alkalmával önmagától ráncosodik. Miután a találmány oly szövetek előállítására vonatkozik, amelyeket mosás után nem kell vasalni, vagyis amelyek mosás után gyűrődés- és ráncmentesen száradnak, lényeges, hogy a szövet ne tartalmazzon látens gyűrődéseket, mert ha abban ilyennek vannak, úgy azok nedvesítés után, illetőleg ezt követő száradás után feltétlenig előtűnnek, úgy hogy az ilyen szövetnek a találmány szerinti kezelése nem eredményezi a kívánt előnyöket. A fenti okokból lényeges, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításakor a szövet kezelése közben az egyes műveleteket, mégpedig beleértve minden megelőző kezelést, úgy foganatosítsuk,
