141954. lajstromszámú szabadalom • Héjazat nélküli betonvázépítmény, valamint építőelemek annak kivitelezéséhez
Megjelent 1953. évi .február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.954. SZÁM. 37 b. OSZTÁLY. - SO-177. ALAPSZÁM. Héjazat nélküli betonvázépítmény, valamint építőelemek annak kivitelezéséhez. Sochor Josef műszaki igazgató, Prága. A bejelentés napja: 1950. augusztus 2. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. február 23. A vasbetonvázak igen alkalmasak nagy terhelés alatt álló magas építményekhez, architektúrájuk tetszőleges lehet, nagy mértékben homogének, a falazott építményeknél könnyebbek és így olcsóbb alapozást igényelnek, ezenkívül az anyag részleges odaszállítana is könnyű, mert a vázat közvetlenül az építkezés helyén hozzák létre. Ilyen építmények hátránya azonban a hosszadalmas előkészület, mely elvileg több szakaszra osztható: , . • 1. A vázformát, ill. héjazást (zsaluzást) az építmények különbözősége miatt csak szakképzett ácsok készíthetik, rendszerint fából. A sok fát és időt igénylő héjazás a kész építmény szempontjából csupán ideiglenes létesítmény. 2. A vázat kibetonozzák. 3. A váz kiszáradása, ill. megszilárdulása hosszú időt vesz igénybe, mely alatt nem lehet befejező munkákat végezni, mert a héjazás útban van. 4. Amikor a héjazást eltávolítják, sok faanyag megy tőinkre, melyet többé nem lehet használni. Ezenkívül a vázzal közvetlen érintkezésben volt fát a rászáraidt cement hasznavehetetlenné teszi, mert utóbbin a szerszámak ismételt használat után kicsorbulnak. Ez tetemes népgazdasági kárt jjelent. Csaik.az említett munkálatok elvégzése után lehet a kifalazást nedves úton felrakott téglákkal vagy más építőelemekkel elvégezni és egyéb befejező munkálatokat folytatni. Ezek szerint az építményt használatbavétele előtt még emiatt is hosszabb ideig szárítani kell. Az ismertetett építőeljárás,, kiváló tulajdonságai ellenére, még mindig hosszadalmas és drága. A fenti hátrányokat kiküszöböli a találmány, melynek tárgya héjazás nélküli betonvázépítmény és ehhez való építőelemek. A találmány szerint alkalmazott építőelemek és tartók méreteit egyetlen főelemből származtatjuk le, és azokon kiugrások, valamitit mélyedések vannak, melyek a főelemnél keresztalakúak; utóbbiakkal részben vagy teljesen megegyeznek valamennyi leszármaztatott építőelem és tartó kiugrásai és mélyedései, úgyhogy az egész építményt az építőelemek, ill... tartók egyszerű egymás fölé vagy mellé helyezésével, egységes kötési elv betartása mellett lehet elkészíteni. így nehézség nélkül módunkban áll lakóházakat és egyéb hasznos épületeket, valamint különböző építészeti formájú vasbetonvázas építményeket héjazás nélkül, jó hang- és hőszigeteléssel, a kitöltőfalazat száraz úton végzett kifalazása mellett, az építőelemek tetszőleges kombinációja útján megvalósítani. Az időveszteségek elmaradnak, mert a kitöltőfalazat nemcsak a héjazást pótolja, hanem azt az egész építkezés alatt a vázzal egyidejűleg hozzuk létre, melynek teljes súlyát a beton megszilárdulása alatt a falazat, hordja, miközben az építményen a befejező munkálatokat végezzük. A megszilárdulás után a váz a statikai terhelést függélyes és vízszintes irányban egyaránt megbízhatóan veszi át és a falazatot, mely kitöltő falazattá válik, tehermentesíti. Ennek az eljárásnak további lényeges előnye az, hogy a szokásos kivitelezésű üregekkel kialakított egyes építőelemek között, valamint az üregek között fs, közlekedő nyílások vannak, melyek keresztmetszete legfeljebb az egyes építőelemek kiugrásai, ill. mélyedései mélységének felel meg, úgyhogy az építőelemek bármilyen összerakása esetén a falazatban a levegő átáramlását lehetővé tevő, összefüggő üregek jönnek létre. Ilymódon olyan falazatot kapunk, amely az üreges falazatok előnyös tulajdonságainak teljes megtartása mellett kizárja a nedvesség nem kívánatos megrekedésének lehetőségét, amely hátrány eddig az üreges építőelemekkel készült építményeknél fellépett. Az új falazat továbbá lehetővé teszi meleg vagy hideg levegőnek klimatizálás céljára való áthajtását. A mellekelt rajzok a találmány egy kiviteli példáját minden részletében tüntetik fel. Az 1. ábra a főelem ferde nézete alulról, a 2. ábra az alapelem ferde nézete felülről, a 3. ábra a fegyverzetelem ferde nézete alulról, a 4. ábra a sarok-fegyverzetelem ferde nézete alulról, az 5. ábra a közfal-kötőelem ferde nézete alulról, a 6. ábra a közfal-alapelem ferde nézete felülről, a 7. ábra a kitöltőelem ferde nézete alulról, a 8. ábra a födémelem ferde nézete alulról, a
