141952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszap besürítésére és az eljárás megvalósítására alkalmas centrifugáló készülék

4 141.952 mazállapotig emelkedik, illetve folytatódik. Az így keletkezett pépes anyag a 31 vastagításon és a 29 valamint 32 kúpos köpenyeken rakódik le. Ez a lerakódás rétegeződéssel történik és ezek a rétegek bizonyos legnagyobb szintet érnek el, mert a besűrített iszap és a pépes anyag mennyiségének növekedésekör a nagyobb 10 rotortérben lévő anyag súlya is "növekedik, ami által viszont a röperő is nő, ami a pépes anyag centrifugális nyomását a kisebb 10a térben legyőzi és a pépet az e nyil irányában a 28 kúpos köpeny áteső éle mentén a h—h szintre nyomja. Innen a pépes anyag fröcsköléshez hasonló mozgással a külső kúpos 27 köpeny mentén kifelé mozog a rotorból, miközben az e nyil irányában halad és a 30 gyüjtőcsőbe jut, ahol az után a 12 résznél rétegesen összegyűlik. Az 1. ábra alsó felén, valamint a 2. ábra alsó negyedrészén az egyre sűrűbbé váló anyag szintjeit tehát a rétegeződést vonalkázással jelöltük. Ez a rétegeződés a sűrűsödés közben jön létre, miközben az anyag szívós, tésztaszerű tömeggé válik. Tehát mikor az iszap ilyen tésztaszerű anyaggá alakul, a 13 átmeneten és a 10a téren keresztül eltávozik. Mindkét munkatér, tehát a nagyobb 10 tér és a kisebb 10a tér közlekedő edényeket alkotnak és oly tömegekkel vannak megtöltve, amelyek egymástól különböznek annyiban, hogy a kisebb 10a tér a legnehezebb centrifugált anyaggal vagyis a tésztaszerű anyaggal van megtöltve egész kerülete mentén olykép, hogy a sűrűség és súly e téren mindenütt azonos; viszont a 10 főmunkatér viszonylag könnyű anyaggal van megtöltve, amelynek sűrűsége különböző helyeken különböző éspedig olykép, hogy a sűrűség a közép felé csökken, az anyag tehát ezirányban hígul, a rotor kerülete felé viszont sűrűbb anyag helyezkedik el és természetesen en nek az anyagnak a súlya is változó. A kisebb 10a munkatér nehéz töltete a centrifugáló készülék rotorát a röperő okozta nyomás következtében az e nyil irányával ellenkező irányban lezárja és a nagyobb 10 rotor térben lévő könynyebb anyagot, tehát könnyebb töltetet megtartja. Ha azonban a centrifugálás következtében vagyis a rotoron átfolyó iszap centrifugálása folytán a pépes anyag és a besűrített iszap szintje emelkedik, akkor a 10 f őmunkatérben lévő töltet súlya is növekszik és a röperő okozta nagyobb nyomás következtében a fölösleges pépes anyag a 13 átmeneten át a kisebb 10a munkatérbe jut. A pépes anyag fölös mennyisége ebből a kisebb térből fröcskölő mozgással távozik a rotorból és a nagyobbik térben a befolyó iszap pótolja az eltávozó pépes anyagot. Ezáltal azonban a 10 főmunkatérben lévő anyag súlya és közepes sűrűsége csökken, tehát a röperő okozta nyomás is csökken, miáltal a kisebb 10a tér töltetének állandóan maradó centrifugális nyomása nem engedi, hogy a nagyobb 10 térből a könnyebb anyag vagyis a még be nem sűrített iszap eltávozzon. Mindez folyamatosan történik, tehát a tésztaszerü anyag állandó elvezetése mellett és olykép, hogy a kisebb 10a tér és a nagyobb 10 tér centrifugális nyomásai egyensúlyban vannak, noha a nagyobb térben lévő töltet túlnyomások létesítésére hajla, mosak. Hogy a besűrítendő iszaptömegek viszonylag gyorsan és erősen sűrűsödjenek, tehát gyorsabban mint a fent leírt működésmódnál, továbbá, hogy a 29 és 32 köpenyekre lerakódó pépes anyag könynyen lecsússzon és nagyobb ellenállások nélkül haladjon a rotor falai mellett, miközben a nagyobb 10 térből előre mozog a kisebb téren át az áteső élet alkotó h-—h szint felé, —' a már leírt működésmóddal kapcsolatosan a következőket alkalmazzuk: A 17 kö'ztereken át kifolyó víz csökkenti a 16 gyűrűtéren át az / nyilak irányában jobbra és balra előrehaladó, illetve átfolyó iszap mennyiségét és mivel c. 16 gyűrütér keresztmetszete az egész hpssz mentén egyenlő (egyenletes) az átfolyó iszap sebessége csökken olykép, hogy ez az iszap az / nyilak végeinél a leglassabban, a nyilak elejénél pedig a leggyorsabban mozog. Ez tehát azt jelenti, hogy az iszap sebessége a 16 terület közepénél a leggyorsabb. Ennek következtében a ft> gyürűtérben az iszap nagyobb' átfolyási sebességeinél a durvább és nehezebb részek centrifugálódnak és a középen lévő közterekbe esnek, míg tovább haladva jobbra-és balra az iszap csökkenő átfolyási sebességénél a könnyebb és finomabb részek centrifugálódnak, miáltal a jobbra és balra elhelyezett közterekbe i kerülnek, tehát ezek a részek az / nyilak végénél centrifugálódnak és közvetlenül a 29, 32 kúpos köpenyek ferde falaira jutnak, amit úgy is kifejezhetünk, hogy a legfinomabb részecskék ezekre a falakra esnek. Ilyen módon a durva, a finom és a legfinomabb részek egymástól elkülönülnek. A középen lévő 14 köztereken áthaladó („áteső") durvább részek bizonyos fajtájú lyukacsos éket alkotnak, amelyet a rajzon m-mel jelöltünk. Ez az ék erős, sugárirányú centrifugális nyomás hatása alatt áll és két végénél, illetve két oldalánál a pépes anyag fogja körül és szorítja be amit az 1. ábra alsó felén megfelelő vonalazással szemléltettünk. Az említett pépes anyag a 29, 32 köpenyek falai mentén nagy nyomás mellett csúszik el. Az m lyUitacsos ék, mint természetes szűrő működik, amelyen át a lefelé csúszó és nagy nyomás alatt álló pépes anyagból kiszorított víz átszivárog, majd pedig a pép további haladása közben még jobban sűrűsödik. Az átszivárgott víz felemelkedik és a k nyil irányában halad, amit úgy nevezhetünk, hogy a forgó rész közepe felé emelkedik úgy, amint arról a fentiekben már említést tettünk. Ez a működésmód a 2. ábra bal alsó negyedén látható. Az / nyilak végeinél a 29 és 32 köpenyek falaira eső legfinomabb részecskék a ferde falak mentén végzett csúszó mozgás közben fedőréteget kapnak olykép, hogy a durvább részecskék pépes réteggel vonják be a legfinomabb részecskéket és ilyen módon a finom részek a pép mozgása közben vagyis annak a centrifugáló berendezésből történő kifelé haladása közben állandóan a pép és az említett fal között maradnak, amelynek mentén könnyen csúsznak, mert hiszen ezek a legfinomabb részek amelyek az iszapból való kihájításnak a legtovább ellenálltak, a leginkább szívósan folyósak. A kisebb 10a munkatéren át az e nyilak irányában emelkedő tésztaszerü anyag nem egyöntetű (homogén), hanem a 28, 29 köpenyek falainál a legfinomabb részecskékből áll, középen pedig durvább részekből. Mikor az anyag a 28 kúpos köpeny átejtő élénél a h—h szintre esik, akkor a 27 kúpos köpeny belső felülete mentén, történő csúszás következtében, továbbá e köpeny kerületénél