141951. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus centrifugálszabályozó

2' * 141.951 belső fele ellenébe támaszkodik a —20— spirálrúgó, mimellett a —29— anya a —25— szelencének a —9— dugattyúrúdon elfoglalt helyét határolja. A —28—: zárószelence üreges henger alakú és —29— anyával, úgyszintén —30— biztosítóanyával csavaroljuk a —9— dugattyúrúdra. Alacsonyabb, azaz kb. percenkénti 450-ig terjedő fordulatszámoknál a —28— zárószelence csupán az üresjáratot szabályozó —20— spirálrúgót nyotaja össze. Magasabb, mintegy percenkénti 450— 500-ig terjedő fordulatszámoknál a —26— anya aljával a —25— pajzsgyűrün fekszik fel, amely viszont a —18— spirálrúgót nyomja. Csupán mintegy percenkénti 950 fordulatszámnál küzdi le a szabályozó centrifugáinyomása a —20— spirálrúgó, valamint az előfeszített —18— spirálrúgó nyomását, mimellett a szabályozó határolja a fordulatszámok maximumát. Láthatjuk, hogy a szabályozó kb. 500— 950 fordulatszám körzetben csupán a megengedett maximális fordulatszámok határolójaként dolgozik. Ha kivesszük a —25— gyűrüpajzsot, célszerű rúgócserével teljesítményhatárolóul is használhatjuk a szabályozót. A —9— dugattyúrúdnak azon a helyen, ahol a —7— házfedél —10— szelencéjét döfi át; több —47"— sugárirányú és egy —46— tengelyirányú furata van, amelyek szerepét később ismertetjük. A háromrészű szivattyúház középső tagjában levő —6"— henger külső szegélyében —48— vájat van, amelyen át, a —8— dugattyú szélső állásában, a centrifugáiszivattyú —A— szívótere közlekedésbe jut a —B— nyomóméterrel. A háromrészű, zárt —5, 6, 7— szivattyúház nyomóterének felső részében —38— légtelenítőszelep van, amelynek —38"— zárószerve a —8— dugatytyú köpenyéig ér. A —7— házfedélben levő sugárirányú — 47— csatorna (2. ábra) folyadékpótlást vezet a —47"— sugárirányú furatokhoz. A dugattyú nyugalmi állásában ezeken a —47"— sugárirányú furatokon át érkezik a folyadék a —9— dugattyúrúd tengelyirányú —46— furatába és ezen át a szivattyú —A— szívóterébe. A leírt szabályozó következőleg "működik: Midőn a —2— tengely forog, a szivattyú —1— futókereke az —A— szívótérből folyadékot szív és a vezetőcsatornákon át a —B— nyomőtérbe nyomja. A —8— dugattyút egyik oldala felől az —A—• szívó- és a —B— nyomótér közötti nyomáskülönbség működteti. A —8— dugattyúra tehát az az összes nyomás hat, amely a dugattyú két felén, vagyis az —A— és a —B— térben uralkodó abszolút nyomások közötti különbségnek felel meg, amely összes nyomást az —1— futókerék forgass! idézi elő. Ezt a —2— tengely fordulatszámaiéi függő nyomást, alacsony fordulatszámoknál, a —9— dugattyúrúd, a —29— anya és a —28— zárószelence közvetítésével átvisszük a —20— spirálrúgóra. Nagyobb fordulatszámoknál a —26— anya alja a —25— gyűrűpajzsra fekszik fel és így, a —18—• spirálrúgó összenyomódik. Utóbb mindkét spirálrúgó összenyomódik. A —9— dugattyúrúd elmozdulásait a befecskendőszivattyú —37"— szabályozórúdjára származtatjuk át, még pedig a —11— csap és a csőszárú —12— emeltyű villás vége segélyével, amely emeltyű a kétkarú —16, 17— szögemeltyü —17— karjának —13— menesztőcsapjához izül, továbbá a már rajzban és leírásban ismertetett áttevéssel, melynek részei a —32^- befogófej és köldökdugatytyúja, a —33— csapok, a —35— rugóval ellentartott —34— szán, a —36— rögzítőanyák és a —37—rúd. A tüzelőanyagnak a befecskendoszivattyúhoz való juttatásával és tehát a szabályozás menetével is az üzemi feltételekhez kell igazodnunk. A kellő tüzelőanyag-mennyiséget a szögemeltyű —16— karja beállításával szabjuk meg, amely karnak —49— csapja rudazattal kapcsolódik a felgyorsító pedálhoz. A —16, 17— szögemeltyű kilendítésével változtatjuk ama —13— menesztőcsap helyzetét, amely az üreges szárú —12— emeltyű forgástengelye. Avégett, hogy a —9— dugattyúrúd és a befecskendőszivattyú —37"— szabályozókarja közötti távolságváltozásokat az átmeneti változásokkal egyetemben követhessük, a —13— menesztőcsap helyváltozásakor a '—32— befogófejet a —12— emeltyű üregében járó köldökdugattyú és illetőleg a befogófejhez csatlakozó szervek segélyével eltoljuk. A rajz a motor nyugalmi állapotában tünteti fel a szabályozó állását. A szabályozás folyamatát a következőkben ismertetjük. Egyensúly-állapottal kezdjük, mikoris a motor fordulatszáma és terhelése változatlan, mimellett tehát a szabályozó nyugalmi helyzetében marad. Ebből kiindulva a szabályozás következőleg történik: 1. Ha a motort tehermentesítjük, akkor fordulatszáma növekszik és a centrifugáiszivattyú futókereke folyadékot nyom át az —A— szívótérből a —B— nyomótérbe. A —B— térben a —8— dugatytyúra ható nyomás növekszik és balfelé tolja el a dugattyút mindaddig, amíg a reája ható nyomás eléri a —18 és 20— rugók nyomását. A —8— dugattyú elmozdulását a —11— csap, a —9— dugattyúrúd és a csőszárú —12— emeltyű, továbbá a —32— befogófej és köldökídugattyúja stb. viszi át a befecskendőszivattyú —37"— szabályozórúdjára, mikoris ez a rúd leállító helyzetébe megy át és a befecskendőszivattyú tüzelőanyag-befecskendezése szünetelni fog. 2. Ha a motort terheljük, akkor fordulatszáma csökken úgy, hogy a centrifugáiszivattyú —2— tengelyének fordulatszáma is csökkenni fog. Ezért- a centrifugaiszivattyú teljesítménye alábbszáll és vele együtt a —8— dugattyúra jutó —B— nyomótérbeli nyomás is. E nyomáscsökkenés következtében a —18, 20—• nyomórúgók a —8— dugattyút jobbfelé elmozdulni engedik. Eközben a —8— dugattyú a —B— nyomótérből a —48— vájaton az —A— szívótérbe nyomja át a folyadékot, mert az —1— futókerék csökkent fordulatszámai mellett kisebbedő centrifugáinyomás nem tudja már meggátolni a —B— térből az —A— térbe való visszaáramlást. A —9— dugattyúrúd jobbra tolódik el és —11— csapja ekkor kilendíti a —12— csőszárú emeltyűt, miközben a befecskendőszivattyú —37"— szabályozórúdja, a már leírt áttevés segélyével, a tüzelőanyagbefecskendezést növelő értelemben tolódik el. 3. Ha a motor nyugalomba jut, akkor a —18, 20— rugók a —8— dugattyút a rajzban feltüntetett állásába nyomják. Ebben az állásban a —9— dugattyúrúd sugárirányú —47"— furatai közlekednek a —10— vezetőszelencét radiálisán áttörő