141947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott zselirozó képességű gyümölcsvelő előállítására

141.948 3 kiszorul a nyomás alatt és így lényegesen csökkenthetjük a sajtolt tömbök megiszárítására való szokásos időt. Ha egyenetlen vagy likacsos felületet kívánunk elérni, akkor a nyomószekrények belső falát bevonhatjuk szénporral, mely azután a tömbök falára tapad és a hevítés alatt kiégve, a képződött üregek folytán nyomot hagy maga után. " Azt is meg' kell jegyeznünk, hogy ha a nyomószekrények belsejébe vékony fémlapot teszünk, középső válaszfal alakjában, ahelyett, hogy min• den szekrénnyel csak egyetlen tömböt készítenénk, egyszerre kettőt is készíthetünk, természetesen kisebb vastagságút. Ha az —1— szekrénynek megfelelő belső kiképzést adunk, akkor mind a hat lapját lehet mintázni, melyek ha a falba kerülnek', a szomszédos töm-•>. bőkkel való kapcsolódás folytán zárt csatornákat és tereket képeznek, s ezeket tölcsér segélyével ki lehet tölteni folyós habarccsal -(homok nélkül) ami e tömböket egymással összekapcsolja. Ezzel a berendezéssel ugyancsak lehet készíteni olyan szerkezeteket is, melyek a legkülönbözőbb külső kiképzésű sajtolt elemekből vannak összetéve, mint pl. díszítő tömböket, valamint szobrocskákat is, ha az összesaj tolásra való szekrénybe megfelelő alakú mintákat viszünk be, melyek olyan közös külső alakot mutatnak, mely a készítendő üregnek felel meg. és olyan belső alakot eredményez, mely megfelel annak, amit az összesajtolt tömböknek kell adnunk. Ugyanezt a berendezést lehet még cserépgyártásra is alkalmazni, mely esetben a szekrénybe nyolc csővel ellátott nyomómintát lehet bevezetni, melynek külső felülete megfelel két domború, egymással kapcsolt cserép nagyságának, melyek hengeres zsákkal és nyomócsővel vannak ellátva. Minthogy ez a nyomóminta elválasztható részekből áll, ezek kivehetők és hosszanti irányban osztottak lehetnek és így minden zsákban két cserép lehet. Végül ezt a berendezést lehet tömörV lapok készítésére is alkalmazni. Evégett, a berendezés belsejében, gumizsákot vagy oly hasonlót lehet elrendezni, mely hosszirányban alkothat merőleges helyzetű diafragmát és két függőleges hártyát alkot, melyek a dobozt hosszában és merőlegesen két kamrára osztják. A szekrény sarkaiban, felül vagy alul, szögletes bőrdarabokat vagy hasonlókat lehet felerősíteni, amelyeknek az. a célja, hogy a szekrény vagy a minták sarkaival szemben a gumi sérülését megakadályozzák. Ha a két kamrát finoman elosztott földdel megtöltöttük és bezártuk a fedelet és utána fokozzuk a nyomást, akkor két tömör lapot kapunk, melyet ki lehet igazítani. Teljes szerkezeti elemek készítése Merev mintát kell készíteni vízszintesen és függőlegesen elhelyezett lemezek segélyével, melyeket a kívánt távolságban tarthatunk egymástól átmenő csapszegek és ennek megfelelő anyacsavarok alkalmazásával. A szerkezeti részleteket minderikor a különleges feladat szerint szabjuk meg, mindig számot vetve az elkészítendő szerkezeti elem természetével, a sajtolt fal kialakítására való anyag természetével, a fal anyagi minőségével és méreteivel és annak a nyomásnak a mértékével, melyet magának a falnak a kialakításrakor az anyagra gyakorolnunk kell. Ha a rendszer mintájának alsó részét már meg-r szerkesztettük és ennek belsejében a sajtolandó föld pl. 13 centiméteres réteggel kezdődik, ebbe a rétegbe egy olyan hosszú csövet helyezünk, mint a szóbanforgó falelem és ennek a csőnek a végét felszereljük egy másik — merev — csővel, melyet az egyik keresztfalhoz kell erősíteni. Erre az utóbb említett csőre egy további földréteget teszünk, amely pl. 30 cm vastag és erre újabb csövet helyezünk és így tovább, addig, amíg elérünk a minta széléig. Ezután a minta többi részét készítjük el, a mintát megtöltjük — éppenúgy mint az előbbi'esetben — pl. 30 cm magas földréteggel és ezt elválasztjuk egy összekötőcsővel. Az összekötőcsöveket egymással és a nyomószivattyú vezetékével kapcsoljuk össze. Ha megindítjuk a szivattyút, a rugalmas csövek kitágulnak ég- összenyomják a merev mintákban levő földes anyagot, amely minták elhatárolják és meghatározzák a falak méreteit. Ha ezt a sajtolást befejeztük, a csövekben a nyomást megszüntettük és a rugalmas csövek eredeti alakjukat felvették, a keresztirányú elemeket (amelyek mint zsaluk tartalmazzák a falakat) és a rugalmas csöveket eltávolíthatjuk a falaktól. A minták tömör fegyverzetét szét lehet szerelni, amikor mindaz az elem ismét rendelkezésre áll, ami a fal másik elemének a megalkotására használható. Ezeket a szerkezeteket, amiket anyagból vagy földből képezhetünk ki, végül kiégetjük, vagy pedig előzetesen az alkalmazni kívánt földhöz 3— 6%-nyi foszforsavat adagolunk. Ha a saj tolást már befejeztük, a fennmaradó csatornákat az összesajtolt elemben arra lehet használta, hogy azokba vízgőzt eresszünk, melynek hatására az agyag öszszesajtolódik anélkül, hogy kiégetésre lenne szükség és biztosítjuk a légköri befolyásokkal szembeni ellenállóképességet. , Ajtók, és ablakok menti alaktestek kialakítására a szekrényekbe iners. anyagok (hamu, fűrészpor, stb.) finom rétegét tesszük, ami az anyag elválasztásakor az égetés után megkönnyíti a kész darabok kihúzását a szekrényből s még hozzá átmenetileg alkalmazható is az ajtók és ablakok elzárására. Ehhez hasonío eljárással, amit az előzőkben falat alkotó elemek előállítására ismertettünk, lehet készíteni padozatok, mennyezetek és tetők számára való elemeket is. Meghatározott méretű házak sorozatos előállítására alkalmas lehet egy olyan szerkezet, amit „egyetlen tömb"-nek (monobloc) lehetne nevezni. Ezt a szerkezetet acél lapokból való elemek segélyével lehet megalkotni, melyek a négy falat, a padozatot és a tetőt képezik. A falak összesajtolására olyan csöveket alkalmazunk, melyeket vízszintes rétegéinek mindénikében alkalmazunk, amikkel magát a falat is osztottuk, egyébként a