141923. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátó vevőkészülékekben bizonyos impulzusok szétválasztására más impulzusoktól és zavaró impulzusoktól

-2 141.923 nagyfrekvenciás erősítője van, melyhez —12— keverőfokozat, —13— közbensőfrekvencia-erősítő, —14— demodulator, —15— képfrekvencia-erősítő és —16— pépreprodükáló szerkezet csatlakozik. Ez utóbbit kitérítő csévés katódsugárcső alkotja, A —14— demodulator az —50— vezetéken át önműködő erősítő és szabályozó feszültséget szállít a —11, 12— és —13— fokozatokba. A —14— demodulátorral, továbbá —17— szinkronizáló jel szétválasztót kapcsoltunk, melynek kimenő köreit a —18— képfrekvenciagenerátorral és egy a sorszinkroni/záló impulzusok szétválasztására való, további —19— szinkronizálójel szétválasztóval kötöttük öszsze. A —18— képfrekvencia-generátor kimenő körét a —16—•' katódasugárcső kitérítő csévéjének egyik csoportjával és a —19— szinkronizálójelszétválasztót, a —33— fázisdemodulátoron, a —30— sorfrekvencia-generátoron és a —31— sorfrekvencia-erősítőn át a, —16— kajtódsugárcső kitérítő csévéjének másik csoportjával kötöttük össze. A —13— közbensőfrekvencia-erősítővel, továbbá —20— hangreprodukáló eszköz van összekötve. Az előbb említett részek, a —19— szinkronizálójelszétválasztó kivitelével, a szokásos kivitelűek lehetnek, miért is eltekinthetünk szerkezetük és működési módjuk közelebbi ismertetésétől. A —19— szinkronizálójel-szétválasztó bemenő körének —21— kondenzátora és ezzel, sOrbakapcsolt —22— ellenállása van. A szinkronizáló jelek a —35— kapcson át vezettetnek be. A —21— kondenzátor és a —22— ellenállás összekötő pontját —23— kondenzátoron át a —25— pentoda vezérlő rácsával kötöttük össze. E cső földelt katódája és vezérlő rácsa közé —24— rácslevezető ellenállást iktattunk. A —25— cső anódját egyrészt a —26— munkaellenálláson át a -\- B anódfeszültségforrással, másrészt a —27— kondenzátoron át a —19— szinkronizáló jel-szétválasztónak egyik —36— kimenő kapcsával kötöttük össze. A —25— csőnek, a —23, 24— kapcsoló elemek és a cső vezérlőrácsa alkotta bemenő körön kívül, további bemenő köre is van, melyet a eső árnyékoló rácsával összekötött —28— rezonancia kör alkot. Ez utóbbi a kívánatos impulzusok ismétlőfrekvenciájára, a jelen esetben tehát a sorszinkronizáló impulzusok ismétlőfrekvenciájára hangolt. A rezonanciakörnek nemföldelt sarkát a —29— kondenzátoron át a szinkronizálójel-szétválasztónák a —30— sorfrekvencia-generátorral összekötött —37— bemenő kapcsával kötöttük össze. A —28— rezonanciakor a —25— csövet úgy vezérli, hogy a kívánatos impulzusokat áteressze, az ugyanolyan hullámalakú, de nemkívánatos impulzusokat ne eressze át. E célból a sorfrekvencia-generátor a —28— rezonaneikört, a —37— kapcson át, oly impulzusokkal gerjeszti, melyeknek ismétlőfrekvenciái a* sorszinkronizáló impu-lzusok ismétlő frekvenciájával egyenlők, vagy azzal meghatározott viszonyban vannak. Mielőtt a —19— szinkronizálójel-szétválasztó működési módját megmagyaráznék, vizsgáljuk meg még egyszer közelebbről az ezen szerv által megoldandó feladatot. Mint már említettük, a sorszinkronizáló impulzusok, a képszinkronizáló impulzusok és a kiegyenlítő impulzusok különböző' szélességűek és ismétlőfrekvenciáik is különbözők. E különböző impulzusszélességek az ismétlőfrekvenciák folytán oly vevőberendezésekben, melyeknél a sorfrekvenciának önműködő frekvenciaszabályozása van, hibás sorfrekvenciák lépnjgk fel, melyek különösen a reprodukált kép felső részét befolyásolják. Az önműködő frekvenciaszabályozás szokásos berendezései nem alkalmaznak minden szinkronizáló impulzus működtette kiváltóköröket, hanem sok szinkronizáló impulzus átlagértékének kihasználásán alapulnak. E célból a —31— sorfrekvencia-erősítőben a 2. ábra A görbéjével érzékeltetett fűrészfogalakú feszültség létesül, azoknak a pozitív impulzusoknak parciális integrálása által, melyeket a sugárkitérítő csévének sorpásztázó részével összekötött (fel nem tüntetett), sorkitérítő transzformátor szolgáltat. A vett szinkronizáló jelből leszármaztatott B sorszinkronizáló impulzusok (2. ábra) a fázisdiszkriminátorként kialakított —33— fázisdemodulátorban a szinkronizáló impulzus megjelenésének pillanatában adott, fűrészfogalakú feszültséggel hasonlíttatnak össze, amennyiben e két feszültség kondenzátort befolyásol. Ha, mint a 2. ábrán szemléltettük, a szinkronizáló impulzus abban a pillanatban jelenik meg, melyben a fűrészfogalakú feszültséggörbének visszavezető része a fűrészfogalakú feszültségnek váltakozó áramú tengelyét metszi, akkor a kondenzátor nem töltődik fel és nem létesít szabályozó feszültséget. Ez esetben a vevőberendezés sorfrekvenc,ií*-gtinerátora af szinkronizáló jellel fázisban van és azzal szinkron. A reprodukált kép felső részében a képszinkronizáló impulzusok és a kiegyenlítő impulzusok fellépésénél előidézett torzítás arra vezetendő vissza, hogy ezek az impulzusok a fázis-demodulátorban szabályozófeszültségeket létesítenek, melyek a sorfrekvencia-generátor frekvenciáját megváltoztatják. A 2. ábrából látható, hogy a Ci képszinkronizáló impulzus, mely a fűrészfogalakú A feszültség pozitív részével összeesik, a sorfrekvencia-generátor frekvenciáját megváltoztató, pozitív szabályozó feszültséget létesít. A C2 képszinkronizáló impulzusnak ugyanakkora, de ellentétes hatásúnak kellene lennie, mimellett e két hatásnak egymást ki kellene egyenlítenie úgy, hogy a sorfrekvenciagenerátor frekvenciája befolyásolatlan marad. _A fűrészfogalakú feszültség előrevezető részének nemlineáris volta miatt azonban a két hatás, mely rendes körülmények között három, egymást követő sorra terjed ki, egymást nem egyenlíti ki és ennek következtében a sorfrekvencia-generátor frekvenciája, befolyásuk alatt, megváltozik. Hasonló, bár kisebb mérvű hatásuk, van a Dt és D

2

kiegyenlítő impulzusoknak is, melyek három-három, egymásután következő sor két csoportjára terjednek. A sorszinkronizáló impulzusokkal fázisban nem lévő zavaróimpulzusok hasonló hatást idézhetnek elő. A —19— szinkronizálójel-elkülönítőben már most valamennyi impulzus, azaz a kívánatos sorszinkronizáló impulzusok, valamint a nemkívánatos képszinkroniziáló impulzusok, a kiegyenlítő impulzusok és a zavaró impulzusok a —21, 22— differenciáló körbe vezettetnek be. A 3. ábra a B sorszinkronizáló impulzusokat, a C képszinkronizáló impulzusokat, a D kiegyelítő impulzusokat és az E zavaró impulzusokat szemlélteti. Az ábrázolás megkönnyítésére nem tüntettük fel valamennyi képszinkronizáló impulzust és "kiegyenlítő impulzust. Mindegek-