141920. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő főképpen transzformátorok hűtésére
2 141.920 említett sima csövek helyett szárnyas csövet alkalmazzuk, akkor kevesebb csőre lesz ugyan szükség mint sima csőből, azonban a szárnyas cső alkalmazása nem okoz lényeges javulást, minthogy a csövön belül az olaj rossz hőátadása folytán a külső bordázat hőátadást növelő hatása nagyrészt elvész. Ha azonban a sima csöveknél használatos alakú hűtőt szárnyas csövekből készítjük, amelyeket a jelen találmány szerinti belső válaszfalakkal, bordákkal, vagy ezek kombinációjával látjuk el, akkor a sok csőből álló csőnyaláb helyett az 5. ábra szerinti egyetlen csősort, vagy a 6. ábra szerinti két-két csősor lesz elegendő a szükséges hűtőhatás elérésére. Az 5. ábra szerinti megoldásnál az U-alakban hajlított —a— csövek alul és felül összeköttetésben állanak a transformátor —g—. olajtartányával. A csövek egymástól bizonyos távolságban párhuzamosan vannak elhelyezve (lásd 8. ábrán) olymódon, hogy a csövek —d— szárnyai egymáshoz csatlakozva, a csövekkel együtt zárt —h— szekrényt alkotnak, melybe az —f— levegőáram cs^ak a szárnyak (d) áttörésein keresztül, megfelelően felmelegedve juthat be. A szekrény alatt a találmány szempontjából a szárnyas csövekkel, bordákkal, a levegő átáramlására való áttörésekkel, hézagokkal és esetleg még összekötő vagy kiegészítő lemezekből öszszállított falakkal határolt, de nem okvetlenül körülzárt tér értendő. Olyan tér tehát, amely az említett szárnyascsövek áttörésein vagy emellett egyéb hézagokon is abba beáramolhat — levegőre kéményszerűen áramlásfokozó hatást tud kifejteni. A szekrény egyik falát tehát az —a^ szárnyascsövek, a másik falát maga a transzformátor —g— olajtartánya alkotja, a két végén pedig egy-egy vékony —k— lemezzel le van zárva. A szekrénybe bekerülő meleg levegő léghuzamot létesít, amely a levegő áramlását gyorsítja és ezáltal a hőátadást javítja. Ehhez teljesen hasonló huzamfokozó szekrényt lehet kiképezni a 9. ábrán feltüntetett módon is vagyis úgy, hogy az —a— szárnyas csövek —d— szárnyai V-alakban avagy más elrendezéssel, pl. törtvonal, egy vagy két oldalasszárnyai cikk-cakk alakban vagy ezek kombinációs elrendezésével öszszekötő csatlakozások révén vagy közbenső hézagokkal csatlakoznak egymáshoz és így a rendelkezésre álló helyen több csövei lehet elhelyezni. Ezáltal ugyanolyan helyfoglalás mellett nagyobb hűtőteljesítményt lehet elérni. Ennél az ábránál is g-vel jelöltük az olajtartány oldalát és k-val a huzamfokozó szekrény végeit lezáró lemezeket. A 6. ábra szerinti megoldás abban különbözik az előbbitől, hogy ennél a szárnyas csövek két sorban vannak elhelyezve és a; huzamfokozó —h— szekrény a két —a— csősor között alakul ki. Alkalmazható azonban e találmány olyan hűtőknél is, amelyek a 7. ábfa szerinti külön fűtőtestszerűen vannak kiképezve. A 7. ábra egyik oldala egysoros, a másik oldala kétsoros szekrényszerüen kiképzett fűtőtest alkalmazását mutatja be. E megoldásnál az —a— hűtőcsövek alul és felül egy-egy —j— kamrához csatlakoznak, amelyek a —g— transformátor olajterével állanak összeköttetésben. Az olaj a kamrákon és az —a— hűtőcsöveken természetes cirkulációval folyik keresztül. Az ilymódon kiképzett fűtőtest az ábra bal oldalán a transformátor külső falával együtt —h— szekrényt alkot,, amelybe az —f— levegőáram a csövek szárnyain alkalmazott áttöréseken halad keresztül. Ugyanezen ábra jobb oldala olyan hőkicserélőtestet ábrázol, ahol a —j— kamrák két sorban vannak elhelyezve, avagy akár a transzformátort körbemenően megkerülik vagy egyoldalon záródó gyűrűala'kuak. Itt a huzatfokozó —h— szekrény nemcsak a transzformátor oldala és a csősor között, hanem a két csősor között is keletkezik. A találmány szerinti hőkicserélődő nincsen kizárálag transzformáitolrok hűtésére1 korlátozva, hanem a belül bordás vagy válaszfalas szárnyas cső, akár mint hőkicserélő szerkezeti elem, akár pedig egyenként vagy csoportosítva vagy pedig felületté összeállítva, továbbá szekrényszerüen önálló készülékként vagy az ipar valamely berendezésével kapcsolatosan úgy hűtő, mint fűtő rendeltetéssel a legszélesebb területen alkalmazható. Áz előállításnál . felhasználandó anyag vagy az üreges idomszelvény alakja szempontjából sincs a találmány korlátozva, csupán, mint nemzetgazdasági szempontból legelőnyösebb anyagként az alumíniumot vagy annak ötvözeteit jelöljük meg. A belül bordás vagy válaszfalas cső vagy üreges szelvényű idom ugyancsak bordákkal, vagy válaszfalakkal vagy ezek kombinációjával, a legkülönfélébb üreges (kör, négyszög, trapéz stb.) idomszelvényekben sajtolással folyóméterszerüen úgyszólván tetszőleges hosszban állítható elő. Ezenkívül úgy belül, mint kívül színező vagy védőbevonattal vagy réteggel látható el, akár galvanikus vagy elektrolitikus eljárással, akár máa ismert módon. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőkicserélő, főleg transzformátorhűtő áttöréses szárnyakkal ellátott csövekből, azzal jellemezve, hogy a szárnyas csövek, belül válaszfalakkal, bordákkal, vagy ezek kombinációjával vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti transzformátorhütő kiviteli alakja, azzaü jellemezve, hogy a hűtendő olajat vezető szárnyas csövek meg vannak hajlítva és közvetlenül az olajtartányba csatlakoznak be oly-' kép, hogy az olaj köráramaása válik lehetővé. 3. Az 1. igénypont szerinti transzformátonhűtő kiviteli alakja; azzal jellemezve, hogy a szárnyas csövek két végüknél, nagyobb átmérőjű, egyenes, hajlított vagy gyűrűalakú (j) kamrákba torkollnak, amelyek a transzformátor olajterévei vannak összeköttetésben. 4. Az 1., 2., vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti transzformátorhűtő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárnyas csövek a transzformátor egy vagy több oldala mentén egy vagy két sorban és transzformátor olajterével közlekedő módon úgy vannak elrendezve, hogy mindegyik szárnyas esősor a transzformátor oldalfalával és esetleg még kiegészítőfal alkalmazásával szekrényszerüen körülhatárolt teret alkot 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könvvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1793 — F. k.: Sumits István
