141918. lajstromszámú szabadalom • Villanólámpa

Megjelent 1953 évi február hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.918. SZÁM. 57. c. OSZTÁLY. - E-6214. ALAPSZÁM. Villanólámpa. International General Electric Company, Inc. cég, New-York, mint Rippl Francis J. gépészmérnök, Cleveland-i (Ohio, USA) és Isaac Elmer B. gépészmérnök, Cleveland Heights-i (Ohio, USA) lakosok jogutóda. 3. pótszabadalom a 138-868. lajstromszámú törzsszabadalom hoz. A bejelentés napja: 1947 augusztus 14. USA elsőbbsége: 1942 április 8. (A 620—1940. M. E. sz. és az. ezt kiegészítő rendelkezések alapján.) A találmány általánosságban olyan villanólámpák körébe tartozik, amelyek burája könnyen éghető anyagból álló laza töltetet és égéstápláló közeget, pl. oxigénes gázt tartalmaz, mely az éghető anyaggal reakcióba lép, ami nagy erősségű, pillanatnyi aktinos fény kibocsátásával jár. A találmány pontosabban az ilyen villanólámpák éghető anyagával kapcsolatos. Korábban a villanólámpákban általában alkalmazott éghető anyag rendkívül vékony fémfóliákból, vagy nagyon finom fémdrótocskákból állt. A többnyire alumíniumból való fólia vastagsága megközelítően 0.000381—0.000508 mm volt. Ilyen rendkívül vékony fólia előállítására az alumíniumot először vékony lemezekké hengerelték, majd, az aranyfüst készítéséből ismert módon, verőformák között addig verték, amíg a kívánt vastagságot el nem ér. ték. Ez a verőművelet, lassú és költséges lévén, az alumíniumfóliát meglehetősen megdrágítja. Hasonlóképen a villanólámpákban eddig és jelenleg is használt huzalt, mely általában alumíniumból vagy magnéziumból vagy ezek ötvözetéből állt, bonyolult és költséges dróthúzó eljárásnak kellett alávetni, hogy használható villanólámpák gyártásához a szükséges vastagságot, többnyire 0.0381 mm-t érjék el, vagy még kevesebbet. A találmány előtt tehát nem állt rendelkezésre aránylag olcsó éghető töltőanyag villanólámpákhoz. A találmány egyik célja aránylag olcsó, éghető anyagú, laza töltetet tartalmazó villanólámpa előállítása. A találmány másik célja olyan villanólámpa előállítása, amelynek éghető anyagú laza töltete felszeletelt fémfóliának pamatszerű könnyű tömegéből áll, ahol is a fólia egyes szeleikéi gyakorlatilag egyenlő keresztmetszetűek. A mellékelt rajz a találmány szerinti villanólámpa egyik kiviteli alakját példaképen tünteti fel. Az alább következő leírás a találmány további céljait és előnyeit is közli. Az 1. ábra a villanólámpa nézete. A 2. ábra a villanólámpa éghető anyagának gyártását és a lámpa burájának gyakorlati megtöltését szemlélteti vázlatosan. A 3. ábra a fóliából levágott több szeletke keresztmetszetét mutatja tetemes nagyításban. A találmány szerinti villanólámpának alkalmas anyagból, pl. üvegből készült, zárt, fényáteresztő 10 burája, ill. burkolata van. E burában kicsiny 11 szál foglal helyet, melynek végeit egy pár 12 bevezetőhuzal belső végéhez kötjük. E huzalok a benyúló 13 talpon át a 14 foglalathoz haladnak, melyet a bura nyakához erősítünk. A 12 bevezetőhuzalok belső végét és a 11 szálnak legalább egy részét alkalmas 15 robbanóanyag rétege borítja. Ilymódon a lámpa indító-, ill. gyujtószerve jön létre. A 15 robbanóanyag előnyösen finoman elosztott magnézium-fém, cirkónium-fém és káliumperklorát porok keverékéből áll, melyek súlyszázalékos mennyisége pl. 8—25% magnézium, 42—52% cirkónium és 32—40% káliumperklorát, ahol is a keverék alkatrészeit kötőanyag; köti össze. (V. ö. a 2,280.598. sz. amerikai szabadalmi leírással.) A bura belső vagy külső oldalán, célszerűen azonban mindkét oldalán, alkalmas fényáteresztő lakkból álló bevonat van, mely a bura megrepedésének veszélyét a töltet meggyújtásakor a minimumra csökkenti és a burát gyakorlatilag törhetetlenné teszi. A 10 burában a találmány szerinti, könnyen éghető 16 anyag van, mely az egész burát egyenletes elosztásban, lazán tölti ki és így a 11 gyújtószálat körülveszi. A 10 burát égéstápláló gázzal, így megfelelő nyomású oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázzal is megtöltjük, mely a 16 éghető anyag elégését elősegíti. A gáztöltet nyomása az alkalmazott gáz milyenségétől, a bura nagyságától és a benne foglalt éghető anyag mennyiségétől és minőségétől függ. A jelenleg forgalomban levő burák -méretei mellett oxigénnel, mint égéstápláló gázzal és tiszta alumíniummal, mint éghető anyaggal, a gáztöltet nyomása 600 mm higanyoszlopig, sőt csaknem egy atmoszféráig terjedhet. Célszerűen azonban az oxigén nyomása kb. 450 és 600 mm között van. A találmány szerinti 16 éghető anyag fémfólia-