141915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpák búrájának belső felületén fényelosztó réteg előállítására és ilyen réteggel ellátott izzólámpa

Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZAGOSTALALMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.915. SZÁM. 21. f*. 31-44 OSZTÁLY. - EE-90: ALAPSZÁM. Eljárás izzólámpák burájának belső felületén fényelosztó réteg előállítására és ilyen réteggel ellátott izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest. A bejelentés napja: 1950 november 15. Ismeretes, hogy újabban izzólámpák burájának belső felületére fényelosztó réteget, pl. S1O2 réteget visznek fel. Ismeretes az Is, hogy ilyen rétegeket úgy készítenek, hogy könnyen illó vegyületeket. pl. szerves vegyületeket égetnek el a bura belsejében, és a keletkező oxid a bura falára lecsapódik. E módszer azonban sok hátránnyal jár. így első sorban hátrányos az, hogy főleg a nem maratott felületéken, de még a belülhomályos, tehát maratott felületeken is nehéz teljesen egyenletes és jól tapadó réteget előállítani. Az e módszer szerint készült rétegek ledörzsölhetek, így pl. a gázöblítésnél is gyakran kopik a réteg. A módszer további hátránya az,, hogy kis méretű lámpák, vagy gyertyaégők, és más hasonló pl. nem gömbalakú burák esetén a felvitel igen nehézkes, és az említett mechanikai behatásoknak még kevésbbé ellenálló. Végül hátrányos a módszer azért is, mert a bura belsejében való elégetés, általában, nagy körültekintést igényel. Találmányunk tárgya olyan izzólámpa, melynek burája belülről fényelosztó réteggel van ellátva, és e réteg felvitele kötőanyag segítségével történik, amely kötőanyagot azután kiégetjük, vagy a lámpa működését nem zavaró vegyületté; vagy vegyületekké alakítjuk át. t A találmányunk szerinti módszerrel bármilyen fényelosztó réteget felvihetünk. Célszerűen azonban a réteget savanyú oxid, vagy oxidok, pl. különösen SÍO2 alkotja. A savanyú oxidok az ilyen réteg céljaira már azért is alkalmasak, mert egyben getterül, sőt a lámpa élettartama során állandó getter forrásul is szolgálnak. A találmányunk szerinti, a felvitel elősegítését szolgáló kötőanyag, bármilyen kötőanyag lehet, amely kiégethető, vagy a lámpa működését nem zavaró vegyületté, ill. vegyületekké alakítható át. Szervetlen kötőanyagot is használhatunk, pl. valamilyen zománcot vagy emailt, melynek igen alacsony az olvadáspontja, előnyösen azonban szerves vegyületeket alkalmazunk. Ilyen szerves kötőanyag lehet pl. valamilyen cellulóz-származék, pl. nitrocellulóz, pl. a „kollódium' név alatt ismert oldott nitrocellulóz. Természetesen e példa egyáltalában nem korlátozza találmányunk védelmi körét, mert más szerves kötőanyagok, pl. műanyagok, vagy szerves szilícium vegyületekből keletkezett műanyagok, az ú. n. szilikonok is szolgálhatnak kötőanyagul. v • A felvitel után melegítés útján e kötőanyagot eltávolítjuk, kiégetjük, vagy a lámpa működését nem zavaró vegyületté, vagy vegyületekké, pl. oxidokká *: •alakítjuk át. Az eljárás példaképein kiviteli alakja a következő: -Valamilyen szerves sziliciumvegyületet levegő vagy oxigén segítségével SiC-2-dá alakítunk át. Az ilyen módszerrel előállított SÍO2 általában a legmegfelelőbb, előállíthatjuk azonban a SiCVt más módszerrel is. A réteg céljaira előnyösen olyan SiOä-t használunk fel, amelynek szemcsenagysága 1 u alatt van. A szerves sziliciumvegyületekből nyert SÍO2 szemcsenagysága általában e tartományba esik. Ha a SiŰ2-t valamilyen más módszerrel állítjuk elő, úgy ajánlatos a szemcséket valamilyen módon, pl. elektromosan, fajtázni, vagyis a szemcsenagyság szem- ; pontjából szétválasztani. Az így szétválasztott szem- • csék közül céljainkra olyat használunk fel, melynek szemcsenagysága az előbbiek szerint megfelel. Az ilyen kisméretű szemcsék, főleg, ha szerves sziliciumvegyületekből nyertük őket, általában szabályos, pl. gömbalakúak és nem kristályosak. Amenynyiben nem lennének szabályos alakúak, úgy pótlólag, pl. lángban való izzítással ilyen alakra hozhatjuk őket. Az így nyert. megfelelő, egyenletes szemcsenagyságú port, pl. szerves kötőanyaggal, célszerűen kollódmmmal keverjük össze, illetve a kötőanyag oldószerében szuszpendált porhoz nitrocellulóz oldatot keverünk hozzá. .E folyós masszát vagy egyszerűen V beörtéssel, vagy pl. porlasztással, vagy valamely , más alkalmas módon visszük be az izzólámpabu- | rába, ahol az teljesen egyenletesen oszlik el. Ez- í után a ballont megszárítjuk, mikoris a jelen eset- ; ben a kollódium oldószere távozik el, majd a hőfo- . kot magasabbra emelve 400—500° C körül a nitrocellulóz is elbomlik, illetve kiég és káros szennyezést nem hagy maga után. Az ily módon előállított burát azután a szokásos módon ellátjuk izzószállal, esetleg getterezzük, légtelenítjük, vagy gázzal, pl.