141907. lajstromszámú szabadalom • Szórakoztató játék

2 141.907 szabályos sokszög, pl. nyolcszögalakú, akkor a találmány szempontjából oldalfelületének á két forgáscsapot összekötő vonallal párhuzamos felületeit nevezzük. Ilyen módon igen sok különböző, érdekes helyzetet, vagyis alakzatot lehet létrehozni a játék-lánccal, így pl. a 9. ábra szerinti mozaik mintát, vagy a 10. ábra szerinti kettős pálcát, vagy a 11. ábra szerinti állatalakot. Bármelyik alakzat létrehozása után ha a két szélső lánctagot, vagyis a lánc két végét megfogjuk és erősen széthúzzuk, a játék egy pillanat alatt felveszi eredeti láncszerű alakját, amelyet az 1. ábra mutat. A tetszetős alakzatok létrehozása a nyolcszög szerint kialakított végfelületek azért nagyon alkalmasak, mert lehetővé teszik a szomszédos tagok egymásra merőleges és 45 fokú elhelyezését is. Ha minden második lánctagot más színre festünk, vagyis minden második tag pl. zöld, a többi pedig piros, akkor szép színhatásokat lehet létrehozni, mert pl. a 10. ábra szerinti alaknál a felső sor pl. csak zöld, az alsó sor pedig piros. A 10. ábra szerinti helyzetnél azért lehet létrehozni azt a hatást, mintha két egymás mellé helyezett rudat vagy pálcát létesítettünk volna, mert a lánctagok szélessége a hossznak éppen a fele, vagyis a lánctagok a 7 ábra szerint két szabályos nyolcszög szerint vannak kialakítva. A 9—11. ábrán az első és utolsó lánctagot v-vel jelöltük. A lánctagok száma tetszésszerinti lehet, de természetesen kevés, pl. három tagból nem lehet sok változatot létrehozni, viszont 15—16 tag már túl soknak • bizonyult. A legkedvezőbb tagszám kb. a 12. Szabadalmi igénypontok: 1. Láncszerű játék, azzal jellemezve, hogy Túróval összekapcsolt és egymáshoz szorított lánctagokból .áll, amelyek egymással érintkező vége szögletes, tehát egymáshoz képest szög alatt elhelyezett felületekből, pl, sík felületekből áll és a tagok úgy vannak összekapcsolva, hogy egymáshoz .viszonyított elfordítással bármelyik végfelület a szomszédos tag feléje fordított bármelyik végfelületével és oldalfelületével érintkezésbe hozható és két-két szomszédos lánctag oldalfelületei is érintkezésbe hozhatók egymással. 2. Az 1. igénypont szerinti játék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a lánctagok végfelületein szabályos nyolcszög szerint kialakított (a, b, c) felületek vannak. • 3. A 2. igénypont szerinti játék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a lánctagok hossza a két végfélületet alkotó két nyolcszögnek felel meg, vagyis a lánctag két egymás mellé helyezett nyolcszög szerint van kialakítva (7. ábra). 4. Az 1—3. igénypont szerinti játék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a lánctagokat egymáshoz kapcsoló (5) rúgó két (3) lemez közé van téve, amelyek a lánctagok (1) kivágásaiban vannak elhelyezve és hosszúkás (4) nyílásaikon forgáscsapot alkotó (2) szögek vagy csapok vannak átdugva, a (4) nyílások hossza pedig a rúgó kifeszi-x tését, vagyis a szomszédos lánctagok egymástól való eltávolítását határolja. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója 1791. Terv nyomda — F. v.: Sumitg István.