141895. lajstromszámú szabadalom • Szabadtéri szakaszoló

2 141.895 forgásiránnyal ellentétes forgásérteüemben a feszítőszerkezet holtpont! állásán át először ismét a 3. ábra szerinti helyzetet éri el, melytől kezdve a kapcsolókések ekkor beállított (és szintén ütközőkkel határolt) Z-állásának megtartása mellett szabadon, tehermentesített feszítőszerkezettel forog vissza a 4, ábra szerinti kiindulási helyzetbe. A 2. és 3. ábrákból látható, hogy a kések bekapcsolás közben addig, míg a 3. ábra szerinti helyzettől a 2. ábra szerinti helyzetbe jutnak, egyfelől kezdetben a szilárd támszigetelők szigetelőfejeibe befurakodó, majd (az említett holtponti álláson túl) a szigetelőfejek középpontjainak összekötővonalában egy kissé visszahúzódó mozgást, ezenkívül azonban befurakodásuk közben ez összekötővonal irányához képest viszonylagos elfordulást is végeznek. Kikapcsoláskor e kétféle mozgás mindegyike fordított értelemben megy végbe, s mindkét alkalommal együttesen létesítik azt a jégtörésre kiválóan alkalmas feszegető hatást, mely forgókéses szakaszolóknál eddig egyáltalában nem, vagy csak elégtelenül volt biztosítható. E működésmódot az 5—11. ábrák szerinti nagyobb léptékű részletrajzok teszik teljesen érthetővé. A közbülső forgó támszigetelőnek az 5—8. ábrákon részletezett 11 szigetelőfeje lényegileg a 13 felső szigetelőtagra ragasztott 14 fejdarabból, ennek a szakaszolókések ágyazására szolgáló 15 csapszemeiből és az egészet felül befedő 16 sapkából áll. A fejdarabnak a csuklószemek közt a 6—8. ábrákból látható módon körülfutó 17, 18 peremei vannak,< melyek a fejdarabban egy medenceszerű teret kerítenek be; e térben van elhelyezve a szakaszolókéseket nyitott állásban Z-alakban tartó rugalmas feszítőszerkezet. A feszítőszerkezet rugalmas része e példaképem megoldásban a 19 csavarrugóra korlátozódik, mely a 20, 21 rúgótárcsák útján fejti ki feszítését a szakaszolókéseknek a tárcsákhoz csuklósan kapcsolt 22, 23 feszítőkarjaira. A szakaszolókések az 5. és 6. ábrán a 19 rúgó teljesen összenyomott állapotában, tehát a kések feszítőkarjainak holtponti állásában, a 7. és 8. ábrákon pedig a 3., ill. 4. ábrának megfelelő helyzetben vannak ábrázolva; ez utóbbi (Z-alakú) helyzetben a szakaszolókések kívánt végállását az állítható ütközők gyanánt kiképzett 24, 25 ütközőcsavarok biztosítják, míg a 2. ábra szerinti bekapcsolt végállásban a feszítőszerkezet holtponti helyzetén túl a kések ágyazóvillái és a szigetelőfej peremeinek 26, 27 ütközőélei közti ütközések határolják a szerkezet további elbillenését. A késeik^közti vezetői kapcsolatot ugyan a feszítőszerkezet csuklósan összekötött fémes részei, továbbá a 14 fejdarab is biztosítják, az átmeneti ellenállás csökkentése érdekében azonban e célra külön 28 vörösréz vezetősín is van alkalmazva, mely a 16 fedősapka alatt a szakaszolókések forgáscsapjai közé van bekötve. A feszítőszerkezet nyomása a kések csapfúratainak perselyei és a csapok közt feltétlenül jól vezető érintkezést biztosít, s hasonlóan biztosan vezető érintkezés létesíthető a fejdarabban sasszeggel biztosított forgáscsapok és a 28 vezetősín,közt is, melyek viszonylagos helyzete a csapszegbiztosítás miatt nem változik. A szakaszolókés végének- bekapcsolásakor (a 3. ábra szerinti helyzetben) a szélső szilárd támszigetelők 7, 8 szigetelőfejein való ütközését a 10. ábra mutatj cl j £L 12 bekapcsolási forgásiránnyal ellentétes forgásértelemben ugyanez az ábra szemlélteti a késvégnek a szigetelőfejből való kifordulasát is. A 7, 8 szigetelőfejekkel szemben a 29 tengelyre a 30 rugóval terhelt (példaképen öntöttvas) 31 szorítótárcsa van felfűzve s a szigetelőfejek felett a 32 tövissel határozott helyzetben tartva; a befurakodás megkönnyítésére sarkantyúszerűen (csúcsosan) kiképzett 33 késvég a befurakodás alkalmával a szorítótárcsát a 30 rúgó nyomása ellenében kissé felfeszíti, miáltal a kés 11. ábra szerinti bekapcsolt végállásában a sarkantyú és a szigetelőfejre szerelt (célszerűen rugalmas) 3í érintkezőlemez közt jó > áramvezetést biztosító érintkezési nyomás jön létre. A sarkantyú befurakodó mozgásának helyes irányban való vezetésére a 35 terelőütköző szolgál; a szerkezeti megoldásból kifolyólag a sarkanytú a súrlódási ellenállás csökkentése céljából forgathatóan szerelt szorítótárcsát befurakodáskor magával viheti. A 10. és 11. ábrákon is jól látható a sarkantyú hosszirányának a szigetelőfejek középpontjain át húzható összekötő vonalhoz képest különbözőképen elfordult helyzete, mely a sarkantyú számára a furakodó mozgáson kívül ez utóbbihoz viszonyítva a jégtörésre különösen alkalmas oldalirányú (tangenciális) mozgást is biztosít. A kés kihúzásakor a jégtörés szempontjából ezenkívül különösen előnyös még e feszítőszerkezetnek holtponti álláson túlbillent helyzete is, minthogy a holtponti állásban egybeeső irányú késtengelyek ekkor csekély közű párhuzamos helyzetbe jutnak. A 2. ábra szerinti 6, 6 húzórüdekon át kifejtett forgatónyomaték ugyanis ez esetben az említett párhuzamos tengelyállások csekély közének megfelelő nyomatékkarokon adódik át a szakaszolókésekre, úgyhogy átlagosan kifejthető adott forgatónyomaték mellett^ késeket a szigetelőfejekben megmozdító erő igen nagyra adódik, mellyel szemben a kések esetleges befagyása kikapcsolásnál nem jelent legyőzhetetlen akadályt. •Ha kihúzáskor a feszítőszerkezet holtponti állásán már túljutott, a nagy karáttétel hatása a késeket kihúzó irányban ugyanilyen előnyösen érvényesül, s ezenfelül a 6, 6 húzórúdakon át kifejtett húzóerőhöz még a feszítőszerkezet visszahúzó, ereje is hozzáadódik. Az 5—6. ábrák szerinti kivitelben a feszítőszerkezetben a rugalmas feszítőelemet," mint említve volt, egyetlen (közös) csavarrúgó képviseli, a feszítőszerkezet azonban ezenkívül másféle rúgőval, sőt szakászolókésenként egy-egy külön rugóval is megoldható, továbbá a forgó szigetelőfejben a 24— 25 és 26—27 ütközők is tetszésszerinti más kivitelben, vagy más elrendezésben alkalmazhatók. Az ábrázolt és leírt megoldáshoz képest megváltoztatható a szélső szilárd támszigetelők szigetelőfej- és érintkezőelrendezése is, pl. oly módon, hogy a 9. ábrán látható 29 tengelyen a szigetelőfej s a szorítótárcsa helyzete felcserélődik. Mindezek a változatok a találmánynak az alábbi 1. igénypontban összefoglalt lényegét nem módosítják, sőt a találmány védelmi köre ez igénypont keretébe vonható minden egyéb le nem írt megoldásra is kiterjed. Szabadalmi igénypontok. 1. Szabadtéri szakaszoló szélső nyugvó érintkezők