141891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés öntözőcsatornák és vízvezetékek mentén a vízszintnek és a vízhozamnak a fogyasztók szükségletei szerinti vezérlésére
141.891 3 szintes szakaszokat követi (azokkal párhuzamos). Ténylegesen minden más vízhozamnál a vízszint csak alacsonyabb lehet. Ez az elrendezés jelentős magassági nyereséget biztosít a csatorna-oldalfalaknál, különösen közvetlenül a zsiliptáblák alsóvízi része közelében. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ezt az elrendezést nem lehet a 2. ábrával kapcsolatban ismertetett vízhozam által biztosított szabályozási rendszernél az ú. n. felsővízi vezérlés esetén alkalmazni, amikor a duzzasztasi görbék mindig f> vízhozamnak megfelelő vízszint fölött vannak. A találmány értelmében előnyösen alkalmazhatunk állandó alsó vízszintet biztosító zsiliptáblákat, amelyek azért kiválóan előnyösek, mivel az alsó vízszint szabályozását tetszés szerinti kis fajlagos vízmagasság-változásnál biztosítják. A 4. ábrán látható ilyen —10— zsilip (lengő úszó és a víznyomással ellentétesen ható forgatónyomaték), amely a —11— ütközőedénnyel (dashpot) van ellátva. Ez a zsilip alkalmas arra, hogy a találmány értelmében a rajzon látható módon a —12—vei jelzett túlömlést lehetővé tegye. Kisebb megmaradó hullámzások fékezését a csatorna fölött elhelyezett —13— jelzésű élek (maszkok) akadályozzák meg. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen jellegű zsilipekkel ellátott csatornák mindenütt foíyóáramlást (écoulement fluvial) biztosítanak, mert ellenkező esetben az alsóvízi vízhozam-változások nem tudnának az áramlás irányával szemben felfelé haladni. Mindamellett a találmány értelmében lehetséges, — amennyiben erre szükség van, (rohanó) áramlást (écoulement torrential) létrehozni, hogy azután visszatérjünk a folyóáramlásra, azzal a feltétellel, hogy. az a zsiliptábla, amely ezt a ponott közvetlenül megelőzi, alá legyen rendelve ä késdéses pontot követő áramlásnak, pl. csővezeték útján, amely az alsó vízszintet valósítja meg az úszó aknájában, ha oly zsiliptáblákról van szó, amelyeket úszó vezérel. Az 5. ábrán látható csatornaszakasz egy részében az áramlás surranó (rohanó, zuhogó) áramlás, pl. mérési vagy elosztási célt szolgáló —14—- fenékküszöb van; mivel az alsóvízi vízszintváltozások nem tudnak ezen a vezérlő szakaszon áthatolni, a —15— zsiliptábla úszója a —16— aknában van elhelyezve, amely a —14— küszöb alsó vízszintjével közlekedik. Az előzőkben ismertetett működési mód feltételezi, hogy úgy a zsiliptáblák működtetései, mint a fogyasztók vízkivételei nagyon lassú műveletekkel történnek. Ha ezek a műveletek gyorsak, úgy a csatornában pozitív vagy negatív hullámokat válthatnak ki, amelyek tülömiésekhez, a csatornafalak megrongálásához vagy pedig a zsiliptáblák ká-v rosan előidézett és fenntartott rezgéseihez vezethetnek. Ebből az okból kifolyóan a találmány értelmében a különböző szerelésekhez oly segédberendezéseket kapcsolhatunk, amelyek a mindenkori kívánalmaknak megfelelően ezeket a káros jelenségeket kiküszöbölik. Ezek a káros jelenségeket megakadályozó segédberendezések a következők lehetnek : 1. A fogyasztóknak a kivételt ellenőrző zsiliptáblái oly vezérművel láthatók el, amely gyors működtetéseiket megakadályoz, pl. a vezérlés kis emelkedésű csavarral történhet. 2. Amint azt az előzőkben láttuk, a —3— önműködő zsiliptáblák el lehetnek látva különböző lengéscsillapítókkal, mint pl. ütközőedényekkel (dashpot), amelyek a túl gyors működtetéseket és lengéseket meggátolják vagy oly elrendezésekkel, amelyek alkalmasak időbeli lekötésre és különösen minden egyes zsiliptípusnál hasonló stabilizáló hatásuk van. Lehetnek a zsiliptáblákon túlfolyók, mint ez a 4. ábrán látható vagy a táblák rövidre lehetnek zárva a 0 vízhozamnak megfelelő magasságon kiképezett kiömlőnyílással, amelynek célja a zsiliptáblák zárása alkalmával fellépő hullámoknak bizonyos meghatározott nagyság alatti tartása. Végül úgy az alsó, mint a felső vízszinten oly csillapító szerkezetek helyezhetők el, amelyek a hullámokat (árhullámokat) nem verik vissza, pl. ferdén elhelyezett sík lapok. 3. Ezenkívül a csatorna bármely pontján elhelyezhetők a hullámokat (ár-hullámokat) csillapító szerkezetek, pl. függélyes lapok vagy élek (maszkok) vagy a víz legmagasabb szintjéig lefelé nyúló gerendák vagy túlömlőnyílások, víz-szivornyák, stb. Végül lejtős elrendezésű sík lapok vagy kiszélesítések, amelyeknek meredeken lejtő szélei az éles tarajú hullámokat az ú. n. parthatással megszüntetik. Külön magyarázatot nem igényel, hogy a találmány úgy teljes csatornahálózatokra, mint egyetlen csatornára alkalmazható, a különböző csatornaszakaszok tehát egytől-egyig azonos módon vannak több, sorozatosan elrendezett zsiliptáblával ellátva, amelyek az állandó alsó vízszintet biztosítják. A csatornahálózatban a találmány értelmében lehetnek más, a vízszintet vagy a vízhozamot biztosító készülékek is éspedig úgy az egyes fogyasztókat kiszolgáló vízvevő-helyeken, mint bárhol másutt a hálózatban, éspedig részarányos vízelosztók, amelyeknél az a zsiliptábla, amely a részarányos vízelosztó felett van, utóbbi alsó szintjének van alárendelve. A fogyasztó vízkivevő helyei és az elágazások az elsó vízszintet biztosító zsiliptáblákkal, pl. a 2. ábra szerinti különböző ismert berendezésekkel lehetnek ellátva. Ha az elágazások a zsiliptáblák alsóvízi oldalán a zsiliptáblák közelében vannak, maszkokkal ellátott modulusok alkalmazhatók. Bizonyos esetekben a főcsatorna esése nagyon csekély, ezzel szemben a másodrendű csatornák (elosztók) a legnagyobb esés szerint haladnak és vízkivevő-berendezésekben végződnek. A találmány értelmében a főcsatorna a 3. ábrán látható módon lehet felszerelve, míg az elosztó, másodrendű csatornák,csővez etékek vagy fordított szivornyák (fordított működésű szivornyák) lehetnek, amelyeknek ' szintén alsóvízi vezérlése van, mint azt már az előzőkben ismertettük. Ilymódon vegyes, csatornából éa csővezetékből való alsóvízi vezérléshez jutunk. Abban az esetben is vegyes a vezérlés, ha a csővezeték' egyes szakaszai közé, — feltéve hogy nagy vízszintkülönbségekről van szó, — vagy bizonyos akadályok kiküszöbölésére szivornya-áthidalást stb-t alkalmazunk, — egy vagy több vezetékszakaszt iktathatunk be, amelyeknek vezérlése alsó vízszintet biztosító csapokkal történhet éspedig az előzőkben