141890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémcsapoknak vagy hasonlóknak fémlemezekhez vagy hasonlókhoz való hegesztésére

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.890. SZÁM. 49. h. 34-37. OSZTÁLY. - M-13.440. ALAPSZÁM. Eljárás fémcsapoknak vagy hasonlóknak fémlemezekhez vagy hasonlókhoz való hegesztésére, Harold Martin elektromérnök, Chatham, Kent, Anglia. A bejelentés napja: 1947. december 31. Nagybrátanniai elsőbbsége: 1942. november 10. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 1- §-a alapján.) A találmány eljárás fémből vagy ötvözetből való csapoknak, csöveknek vagy más elemeknek fémből (a továbbiakban röviden csapoknak) vagy ötvözetből való lemezekhez, testekhez vagy egyebekhez (a továbbiakban röviden lemezekhez) villiaímos ívhegesztéssel való hegesztésére, különösen pedig acélból vagy acélötyözetből való csapoknak acélból vagy aeélötvözetből való lemezekhez való hegesztésére, melynél a csápot a lemez és a csap között keletkezett villamos ív útján, vagy ennek irányában mozgatjuk és a csap a lemezzel érintkezésbe jut úgy, hogy a csapot a lemezhez hegesztjük, miközben ; "a hegesztő áramot addig tartjuk fenn, amíg az a hegesztés befejezéséhez , szükséges. A találmány célja az ívkeltés megkönnyítése, a pillanatnyi,' késedelem nélküli, állandó és sima ívkeltés, különösen váltakozó áramú áramforrás használatánál, valamint a hegesztés javítása. A találmány szerint a fémből vagy ötvözetből való csapoknak, csöveknek, fémből vagy ötvözetből való lemezekhez, és különösen pedig acélból vagy acélötvözetből való csapoknak, acélból vagy acélötvö- zetből való lemezekhez villamos ívhegesztéssel való hegesztését oly eljárással végezzük, amelynél a csap hegesztési, végét valamely jobb villamosvezető képességű fém vagy ötvözet rétegével vonjuk be és a bevonó anyagot a csap anyagával egyesítjük, az elkészült csapot a kívánt helyzetbe helyezzük el ahhoz a lemezhez képest, amelyhez hegeszteni kívánjuk, a csap és a lemez között ívet létesítünk, a csapot a lemez hevített vagy megolvadt kráteré: vei érintkezésbe hozzuk és a hegesztő áramkörben addig tartjuk fenn az áramot, amíg az a megfejelő hegesztés befejezésére szükséges. Előnyös a csapnak jobb villamosvezető képességű fémmel való bevonására alumíniumot alkalmazni, azonban a kívánt tulajdonságokkal rendelkező más fémeket vagy ötvözeteket is használhatunk és választhatunk attól a fémtől vagy ötvözettől függően, amelyből a csap készül. így megfelelő összetételű réz-alumínium ötvözetet használhatunk. A hegesztendő csap felületének vagy felületeinek fémréteggel való bevonása hő segítségével történik, porlasztó berendezéssel^ ismert bevonási eljárással, pl. Schori vagy Schoop eljárással. A csap hegesztési felületének vagy felületeinek fémmel való bevonása előnyös annyiban, hogy mindenfajta villamos ' ívhegesztésnél megkönnyíti az ívkeltést, különösen annál az eljárásnál, amelynél a csapót ívkeltés céljából visszahúzzuk attól a felülettől, amelyhez hegeszteni kell. Mind egyenárammal, mind váltakozó árammal való hegesztésnél előnyös a bevonás és az utóbbinál különösen akkor, amikor a csapat meghatározott távolságra helyezzük el attól a felülettől, amelyhez azt hegeszteni kívánjuk és a közt a csapnak egy nyúlványával vagy valamely olvasztható anyaggal, így pl. szálas fémanyag csomóval, hidaljuk át. A hegesztéshez való csapok készítésénél előnyös a hegesztési véget enyhén kúposán kialakítani, pl. 120°-os szögben és a csapnak a szomszédos részét egy bizonyos távolságra, pl. 0.64 cm-re, simán és csavarmenet nélkül alakítani. A csapok hegye sima legyen, kiálló részek nélkül és a csapok kúpos részének teljes felületét fémmel kell bevonni. A fémmel való bevonást ki lehet terjeszteni a sima hengeres felületre'. Ha nyúlványt is alkalmazunk, akkor ezt is bevonjuk fémmel. A találmány gyakorlati kivitelénél, pl. amikor egy acélcsapot hegesztünk egy acéllemezhez, a megfelelő fogóban elhelyezett csapot a\lemezzel érintkezésbe hozzuk és a hegesztő áramkört zárjuk. Azonnal, amint az áram megindul, visszahúzzuk a csapot a lemeztől ívkeltés céljából annyi időre, amenynyi szükséges a csap és lemez megfelelő hegesztési feltételeinek biztosítására, majd a csapot a lemezzel érintkezésbe hozzuk, a lehető legkisebb ütközéssel, hogy elkerüljük a megolvadt anyag felkeverését és az áramot' addig tartjuk fenn, ameddig az a hegesztés befejezéséhez szükséges. Ez a hegesztési eljárás különösen alkalmas egyenáramú áramforrásnál, de alkalmazható váltakozó áramnál is. Az utóbbi esetben azonban előnyös a csapot a lemeztől az ív távolságában elhelyezni, vagy közel itt és a közt olvadó anyaggal, pl. szálas fémanyagból való golyóval áthidalni. Ugyanennél az eljárásnál ív-