141847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanádium-vegyületek kinyerésére, zavaró anyagokat, főként alumínium- és foszfor-vegyületeket tartalmazó nyersanyagból

141.847 nátriumszulfáttá alakítja át, ami az eljárás gazdaságosságát rontja. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás során melléktermékként az értékes alkálikarbonát keletkezik, az alkáliákban tehát értékcsökkenés nem áll elő. A találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módjaként úgy is eljárhatunk, hogy a vanádiumtartalmú trinátriumfoszfátot, melyhez adott esetben alumínium-vegyületet, célszerűen alumínátlúgot adtunk, a már hivatkozott bejelentéseink szerinti eljárásokkal, vagyis ammoniumsók, főként ammpniumklorid és/vagy szénsav;, esetleg ammonia és szénsav adagolásával dolgozzuk tovább fel, aminek eredményeképpen olyan, zavaró vegyületektől mentes vanádiumtartalmú anyalúgot kapunk, melyből a vanádiumot már nehézség nélkül kinyerhetjük. 1. példa. 1 kg szárított vanádiumiszapból, amely 6,6% V205-öt tartalmaz, 20%-os vizes oldatot készítünk. Az oldatot a tisztátalanságoktól megszűrjük és addig pároljuk, amíg a tetején a trinátriumfoszfát kristályok mutatkozni nem kezdenek. Az oldatot kihűlni hagyva 418 g kristályos trinátriumfoszfát alapú kristálykeveréket kapunk, melynek V2O5 tartalma 12,6%, tehát a kiindulási anyagban lévő V2O5 tartalomnak 79%-a. A kapott trinátriumfoszfátot vízben feloldjuk és szénsavat vezetünk a meleg oldatba. Szénsavazás után az oldatot felfőzzük, hogy a keletkezett nátrium-dihidrofosztfátot dinátrium-hidrofoszfáttá alakítsuk vissza. Utána a dinátrium-hidrofoszfátot kikristályosítjuk és az anyalúgból ismert módszerekkel a vanádium-vegyületet leválasztjuk. A trinátriumfoszfát V2O5 tartalmára számítva 85%-os kitermelést érünk el. 2. példa. 1 kg 6,6% V2O5 tartalmú szárított vanádiumiszapból az 1. példa szerint kinyerjük a trinátriumfoszfátot, melyet vízben feloldunk és AlPCVre számított mennyiségű, ismert összetételű, aluminátlúgot adunk hozzá. Ammoniumklorid jelenlétében szénsavat vezetünk be, amikoris az alumínium és foszfor együttes csapadék alakjában leválik. A szűredékből a vanádiumot ismert módon nyerjük ki. A trinátriumfoszfát V2O5 tartalmára számítva 90%-os kitermelést érünk el. Szabadalmi igénypontok; 1. Eljárás vanádium-vegyületek kinyerésére, zavaró anyagokat, főként alumínium- és foszfor-vegyületeket tartalmazó nyersanyagból, különösen vanádiumiszapból, azzal jellemezve, hogy a vanádiumtartalmú nyersanyag oldható részeit vizes közegben oldatba visszük, az oldatból, célszerűen bepárlással és kristályosítással, vanádiumtartalmú trinátriumfoszfátot választunk le és a vanádium-vegyületeket a trinátriuirifoszfattól akként különítjük el, hogy az alkáliát foszforsav éa szénsavas vegyületek alakjában kapjuk meg.. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vanádiumtartalmú trinátriumfoszfát oldatába széndioxidot vezetünk mindaddig, amíg a foszfát hidrofoszfáttá nem alakul át, a hidrofoszfátot pl. hűtéssel kikristályosítjuk és a vanádiumot az anyalúgból kinyerjük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oldatot a széndioxid bevezetése után felfőzzük, majd a 2. igénypont szerint járunk el. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vanádiumtartalmú trinátriumfoszfáthoz adott esetben alumínium-ve.gyületet, célszerűen aluminátlúgot adunk, majd az oldatból ammonium-vegyületek, főként ammoniumklorid és/vagy széndioxid, esetleg ammonia és széndioxid hozzáadásával alumíniumot és/vagy foszfort tartalmazó vegyületeket csapunk le, melyeket az oldattól elkülönítünk és az utóbbiból a vanádiumot, célszerűen ammoniummetavanadát alakjában nyerjük. . A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója, " 1774 Terv nyomda — F. v.: Sumits István.