141847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanádium-vegyületek kinyerésére, zavaró anyagokat, főként alumínium- és foszfor-vegyületeket tartalmazó nyersanyagból

141.847 nátriumszulfáttá alakítja át, ami az eljárás gazda­ságosságát rontja. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás során melléktermékként az értékes alkálikarbonát kelet­kezik, az alkáliákban tehát értékcsökkenés nem áll elő. A találmány szerinti eljárás egy másik foganato­sítási módjaként úgy is eljárhatunk, hogy a vaná­diumtartalmú trinátriumfoszfátot, melyhez adott esetben alumínium-vegyületet, célszerűen alumínát­lúgot adtunk, a már hivatkozott bejelentéseink sze­rinti eljárásokkal, vagyis ammoniumsók, főként am­mpniumklorid és/vagy szénsav;, esetleg ammonia és szénsav adagolásával dolgozzuk tovább fel, ami­nek eredményeképpen olyan, zavaró vegyületektől mentes vanádiumtartalmú anyalúgot kapunk, mely­ből a vanádiumot már nehézség nélkül kinyerhet­jük. 1. példa. 1 kg szárított vanádiumiszapból, amely 6,6% V205-öt tartalmaz, 20%-os vizes oldatot készítünk. Az oldatot a tisztátalanságoktól megszűrjük és ad­dig pároljuk, amíg a tetején a trinátriumfoszfát kristályok mutatkozni nem kezdenek. Az oldatot ki­hűlni hagyva 418 g kristályos trinátriumfoszfát alapú kristálykeveréket kapunk, melynek V2O5 tar­talma 12,6%, tehát a kiindulási anyagban lévő V2O5 tartalomnak 79%-a. A kapott trinátriumfoszfátot vízben feloldjuk és szénsavat vezetünk a meleg oldatba. Szénsavazás után az oldatot felfőzzük, hogy a keletkezett nát­rium-dihidrofosztfátot dinátrium-hidrofoszfáttá ala­kítsuk vissza. Utána a dinátrium-hidrofoszfátot ki­kristályosítjuk és az anyalúgból ismert módsze­rekkel a vanádium-vegyületet leválasztjuk. A trinátriumfoszfát V2O5 tartalmára számítva 85%-os kitermelést érünk el. 2. példa. 1 kg 6,6% V2O5 tartalmú szárított vanádium­iszapból az 1. példa szerint kinyerjük a trinátrium­foszfátot, melyet vízben feloldunk és AlPCVre szá­mított mennyiségű, ismert összetételű, aluminát­lúgot adunk hozzá. Ammoniumklorid jelenlétében szénsavat vezetünk be, amikoris az alumínium és foszfor együttes csapadék alakjában leválik. A szű­redékből a vanádiumot ismert módon nyerjük ki. A trinátriumfoszfát V2O5 tartalmára számítva 90%-os kitermelést érünk el. Szabadalmi igénypontok; 1. Eljárás vanádium-vegyületek kinyerésére, za­varó anyagokat, főként alumínium- és foszfor-ve­gyületeket tartalmazó nyersanyagból, különösen va­nádiumiszapból, azzal jellemezve, hogy a vanádium­tartalmú nyersanyag oldható részeit vizes közegben oldatba visszük, az oldatból, célszerűen bepárlással és kristályosítással, vanádiumtartalmú trinátrium­foszfátot választunk le és a vanádium-vegyületeket a trinátriuirifoszfattól akként különítjük el, hogy az alkáliát foszforsav éa szénsavas vegyületek alak­jában kapjuk meg.. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a vanádiumtar­talmú trinátriumfoszfát oldatába széndioxidot veze­tünk mindaddig, amíg a foszfát hidrofoszfáttá nem alakul át, a hidrofoszfátot pl. hűtéssel kikristályo­sítjuk és a vanádiumot az anyalúgból kinyerjük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oldatot a széndi­oxid bevezetése után felfőzzük, majd a 2. igénypont szerint járunk el. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vanádiumtartalmú trinátriumfoszfáthoz adott esetben alumínium-ve­.gyületet, célszerűen aluminátlúgot adunk, majd az oldatból ammonium-vegyületek, főként ammonium­klorid és/vagy széndioxid, esetleg ammonia és szén­dioxid hozzáadásával alumíniumot és/vagy foszfort tartalmazó vegyületeket csapunk le, melyeket az oldattól elkülönítünk és az utóbbiból a vanádiumot, célszerűen ammoniummetavanadát alakjában nyer­jük. . A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója, " 1774 Terv nyomda — F. v.: Sumits István.

Next

/
Thumbnails
Contents