141839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tecitin stabilizálására

2 , 141.839 fontos. A csomag felbontása és tartalma, egy részének felhasználása után megmaradó lecitint nem kell újból gondosan elzárni. Az emulgátor olvadáspontja azon hőmérséklethez igazodik, melynél a lecitin feltárása megindul. Az. alacsonyabb telített zsírsavakat tartalmazó emui-, gátőr a magasabb zsírsavaknak, pl. sztearinsavnak, palmitinsavnak magasabb alkoholokkal, mint glicerinnel, poliglicerinnel, mannittal, szorbittal, pentaeritrittel létesített észtereinek hozzáadásával hozható a kívánt olvadáspontra. A találmány szerint oly elegyeket készíthetünk, amelyek a lecitin feloldása után az élelmiszeripar illető ágában, való alkalmazása, pl. a margarin-, csokoládégyártás céljaira a legkitűnőbb konzisztencia júak. Az emulgátorok polimerizált zsírsavakat tartalmazhatnak, amelyek megfelelő magasabb alkoholhoz vannak kötve, az emulgátor jódszámának azonban aránylag kicsinynek kell lennie. 35-ön fölüli jódszámú termékek igen gyorsan avasodnak, miért is a hozzáadott emulgátor maga kell, hogy képes legyen ellentállni az oxidatív avasodásnak. Kicsiny jódszámú zsírsavak, mint túlnyomó részben 3—20 jódszámú sztearinsavat vagy 7 körüli jódszámú kókuszolajsavat tartalmazó, alkalmas olvadáspontú hidrogénezett olajok, megfelelő rész-, illetve parciális észterei, célszerűen a triglicerideknek glicerinnel vagy más magasabb alkohollal foganatosított' átészterezóse útján állíthatók elő. A találmány szerinti emulgátoradalék jelentősége mindenek előtt abban van, hogy kiküszöböli a levegő oxigénjének belépését,' továbbá abban, hogy a lecitin megszilárdul és ezzel szállítása és adagolása könnyebbé válik. Emellett az adalék elősegíti a víz emulgálását, illetve a termékek zsírfölvételét és végül az elegy olvadáspontja is csökken úgy, hogy a termékek könnyebben megolvadnak és feloldódnak. Ezzel közvetlenül az egész adag is védhető és kíméletesebben dolgozható fel. 1. példa. 8% vizet és 30% olajat tartalmazó szójalecitint, 1:1 arányban, 70 C° hőmérsékleten, 40% monogliceridet tartalmazó, 16-os jódszámú és 50 C° olvadáspontú nyers glicerin-monosztearáttal jól öszszekeverünk. Az így kapott ömledéket 20—25 C°-os hőmérsékleten, hét hétig a levegőn tároljuk. Azonos feltételek mellett ellenőrző kísérletet végzünk emulgátormentes lecitinnel. A savszámváltozás értékeit a rajz 1. számú grafikonján ordinátákként, a hozzátartozó időadatokat pedig az abscissa-tengalyekre raktuk fel. A grafikonon az ellenőrző kísérlet eredményeit a teljes vonal, a stabilizált lecitinnel végzett kísérlet eredményeit a szaggatott vonal érzékelteti. A vékony vonalak mindig a megközelítő egyeneseket jelentik, melyeknek matematikai kiértékelésével megállapíttatott,,, hogy a ke*elt lecitin savszáma 4.5-szer lassabban: nő, mint az adalék nélküli lecitiné. 2. példa. 10% vizet ég 35% olajat tartalmazó ipari szójalecitint, az 1. példában megadott kísérleti feltételek mellett, oly pentaeritrit-monosztearáttal keverünk, melynek olvadáspontja 50 C° és jódszáma 2. Összehasonlítási céljából ellenőrző kísérletet is végezhetünk, mint az 1. példában. A-kísérlet eredményeit a 2. számú grafikon tünteti fel. A savszám ez esetben is 4.5-szer lassabban nő, mint a tiszta lecitiné. 8. példa. A 6% vizet és 30% olajat tartalmazó nyers, napraforgó- és mustárlecitint, az 1. példában megadott kísérleti feltételek mellett, oly emulgátorral keverjük, amely a részben polimerizált zsírsavak gli'cerin-rész-észtereit tartalmazza. Az emulgátor jódszáma 16, olvadáspontja 50 C°. Az elegybe még 0.2 % benzoesavat is bekebeleztettünk, majd az elegyet a levegőn, 20—25 C° közötti hőmérsékleten, hét hétig, tároljuk. A savszámnak ezen időtartam alatt fellépő változásait a 3. számú grafikon tünteti fel, mely az adalékmentes lecitinnel végzett ellenőrző kísérlet eredményeit is szemlélteti. A grafikonból kitűnik, hogy a stabilizált lecitin savszáma ötször lassabban növekszik, mint a nem stabilizált lecitiné. Szabadalmi igények: 1. Eljárás lecitin stabilizálására, melyre jellemző, hogy a nyerslecitint magasabb zsírsavaknak oly magasabb alkoholokkal létesített észtereivel keverjük, melyek legalább egy szabad hidroxilcsoportot tartalmaznak. ' 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet a 0 és 35 közötti jódszámú és 35—65 C° közötti tartományban fekvő olvadáspontú észterelegy alkalmazása jellemez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet ismert konzerválószernek^ mint benzoésavnak hozzáadása jellemez. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a stabilizált lecitint, szállításhoz, még a részleges észterek bevonatával és oly csomagoló, célszerűen pergamentburkolattal látjuk el, mely előnyösen az illető észterek rétegével van leöntve vagy bevonva. 1 rajzlap-melléklettel. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1772 Terv nyomda — F. v.: Sumits István.