141836. lajstromszámú szabadalom • Füstgázvisszavezetéses légfűtő-berendezés

2 141.836 elhelyezkedő exhauster nyomőcsonkjából részben a kéménybe, részben visszavezetéssel az előtét-tüzelés keveroterébe jutnak vissza. Ezzel a füistgázvissza­vezetéssél a következő előnyöket érjük el: 1. Az égési térben uralkodó magas hőfokot a visz­szacirkuláltatott füstgáz mennyiségtől függően le­szoríthatjuk oly értékre, hogy elkerülhető az elő­. melegítő acélanyagának időelőtti tönkremenetele. 2. Megjavulnak a füstgáz-oldali hőátadási ténye­zők annak folytán, hogy az átadandó melegmennyi­séget megnövelt füstgázmennyiséggel és megnövelt füstgázsebesség mellett adjuk át. Ez a sebesség­növekedés a hőátadási tényezőn többet javít, mint amennyit az acél fűtőfelületek kímélése, érdekében a lánghőfok leszorításával azon csökkentettünk. 3. Mivel légfűtés esetében csak alacsony levegő­hőmérsékjetekre van szütoég (cca. 60—80° C), ezért leszorított füstgáz közepes hőmérséklet mellett is kedvezően nagy közepes hőmérsékletkülönbség állít­ható elő füstgáz- és levegőoldal között a rekuperá­torban s így annak kedvező hatásfoka ezáltal biz­tosítható. Ilyen módon automatikusan alacsony hő­fokra szorítható le a távozó füstgázhőfok s ezzel közvetlenül adódik a levegőelőmelegítő kb. 80% afe­letti hatásfoka. Amennyiben a füstgáz-hulladékmeleg értékesítéssel dolgozunk, úgy az egész berendezés­nek _máris ez lesz a hatásfoka, illetve közel ez lesz a hatásfoka közvetlenül alkalmazott cseppfolyós tüzelőszer elégetésénél, valamint síkrostély tüzelés­nél is. Generátorgáztüzelés esetén tekintetbe veendő a generátorgáz előállítás hatásfoka is, — ami a kát­ránytermékeket is tekintetbe véve — 80% körül mozogván, a gázlégfütés összhatásfoka 68—70% körül lesz. Ezen berendezés által tehát a következő előnyök érhetők el: 1. 30—40% összhatásfok helyett kb. 68—70% hatásfokkal hasznosíthatjuk a fűtés céljából eltüzelt szén hőtartalmát. 2. Ezen fűtőberendezés összes létesítési költségei lényegesen alatta - maradnak távgőzfűtésvezetéses fűtőberendezés* létesítésének összköltségével szem­ben. 3. A generátorgáz előállításánál lehet tisztán II. o. szenekkel dolgozni, azonkívül közvetlen tüzelés nél silány minőségű szenek, vagy rendelkezésre álló koksz esetében megfelelő előtüzelés alkalmazható és ezáltal I. o. szenek igénybevétele kikapcsolható. 4. Olyan helyeken, ahol nincs szabad gőzkapaci­tás, ott már meglévő nagy légterű csarnok gőz­fűtésének kikapcsolása és a találmány szerinti fűtő­berendezés alkalmazása révén oly nagymérvű gőz­fogyasztás-csökkenés érhető el, hogy más feltétlen gőzfűtéssel megvalósítandó újabb fűtési igények kielégíthetők lehetned kazántelep-bővítés, vagyis nagyobb költségek nélkül. 5. A találmány alkalmas arra is, hogy szárító­kemencék számára levegőcirkuláció esetére 100° C feletti levegőhőfokot érjen el elektromos fűtőbe­rendezés igénybevétele nélkül. v Az ábra a találmány egyik példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az itt látható betűjelzések je­lentése a következő: a = gáz és levegő bevezetés, b == égőkő, ' " c = égető-tér, * . d = chamotte-rács, e == keverőtér, f = acélrekuperátor, e g = füstgázcsonk, h -= füstgázventilátor, i = tolattyú a kémény felé, " j = tolattyú a visszavezető csőhöz, k = füstgázvisszavezető cső, li—Lj = levegő áramlási irány ellenáram esetén, 13 —1 4 = levegő áramlási irány egyenáram mellett. Az ábra szerinti berendezés működése a követ­kező : „a" gázégőn és „b" égőkövön át vezetjük be a gázt és elégéséhez szükséges levegőt „c" magashő­fokú égetőkamrába, amelyből a füstgázak „d"' tűz­álló rácson keresztül jutnak ,,e" keverőtérbe, ahová „k" csövön vezetünk vissza füstgázt, „e" keverő­térből a füstgázak „f" acélrekuperátoron keresztül „g" csonkon át jutnak 2 „h" füstgázventilátorba, ahonnan egy rész' „i" tolattyún keresztül távozik a kémény felé, „j" tolattyún pedig „k" csövön át vissza az „e" keverőtérbe. A felmelegítendő levegőt lj—12 irányban vezetjük ellenárami melegítés mel­lett, vagy 13 —1 4 irányban egyenáramú melegítés mellett. „i", valamint „j" tolattyúk segítségével állítható be, hogy a „c" égetőkamrából kiáramló füstgázok hőmérsékletét mennyire hűtsük vissza, illetve, hogy mennyi füstgázt cirkuiáltassunk. „a" gázégő helyett olajégőt vagy síkrostélyt al­kalmazhatunk a szerint, hogy milyen tüzelőszer áll rendelkezésre. Állhat azonban „a" gázégőkő helyett egyszerűen füstgázbevezető cső is az esetben, ha rendelkezésre áll füstgáz-hulladékmeleg. Szabadalmi igénypontok: 1. Légfűtőberendezési azzal jellemezve, hogy tetsző­leges rendszerű rekuperátor elé oly előtét-tüzelést képezünk ki, amelynek egy része égetőtérrel, vagyis szilárd tüzelőanyag" elégetéséhez rostélyzattal, ill. cseppfolyós vagy légnemű tüzelőanyag elégetéséhez égővel van ellátva, továbbá hogy tűzálló rács hatá­rolja az égetőteret, végül hogy az égetótér és a rekuperátor között keverőtér van kiképezve, amelybe cső vezet a rekuperátor mögött elhelyezett füstgázventilátor nyomcsonkjából, amely füst­gázventilátor szívócsonkja a rekuperátorból távozó füstgázak csonkjával van összeköttetésben. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berende­zésben megvalósított eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a légfűtő-berendezésből távozó füstgázak egy részét visszavezetjük az égőtér és a rekuperátor közé. 2 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1771— F. v.: Sumits István.

Next

/
Thumbnails
Contents